Két éve, 2001 elején indult útjára a magyarországi kastélyok fizikai rehabilitációja által azok méltó felhasználását, az ország látványosságai közé emelését célzó, „Kastélyprogram” néven ismertté vált keretterv. A program a pénzügyi konstrukcióról nem rendelkezett; a beindításához az előző ciklusban a Széchenyi terv keretében biztosítottak forrást. A jelenlegi kormány felülvizsgálta elődje koncepcióját – amelynek keretében csupán néhány kiemelt fontosságú kastély rekonstrukcióját szerették volna finanszírozni –, és a rehabilitációs tevékenységet kiterjesztette a teljes állami tulajdonú hazai kastélyállományra – mondta lapunknak Bendi Lajos, a Műemlékek Állami Gondnokságának szakértője. A program során a szakemberek felértékelik az épületek műszaki állapotát, művészeti és használati értékét, majd javaslatot tesznek a hasznosításra is. Habár ma Magyarországon összesen hat-hétszázra tehető a kastély jellegű, több hektáros parkkal körülvett épületegyüttesek száma, a program során csupán az állami tulajdonban levő mintegy 90 épületet mérték fel. Bendi szerint aggodalomra ad okot sok, a kilencvenes években magántulajdonba került ingatlan sorsa. Ezek többségét a jelenlegi tulajdonos leginkább a telek fekvése és szépsége miatt szerezte meg, az épülettel pedig nem törődött, mivel a nem kellően hatékony műemlékvédelmi jogszabályok nem nyújtanak megfelelő védelmet a magánkézbe került ingatlanok számára. Ezért a továbbiakban a valamilyen szempontból kiemelkedő ingatlanok biztosan állami tulajdonban maradnak. A többieket a köz- és magánszféra együttműködésével hasznosítják, míg egy kis csoportnál – a megfelelő jogszabályi háttér kidolgozását követően – nem elképzelhetetlen a privatizáció sem.
A rekonstrukciós munkálatok során természetesnek tűnik, hogy a projektek gazdái uniós támogatást vegyenek igénybe. Ugyanakkor erre csak akkor van lehetőség, ha a rekonstrukció illeszkedik valamilyen átfogóbb, regionális jelleget is öltő kezdeményezésbe. Így valamilyen turistacsalogató programot kínáló kastély-komplexum eséllyel pályázhat uniós támogatásra, míg csupán rekonstrukciós munkálatokra nemigen lehet igénybe venni az EU forrásait.
Idén a Széchenyi Turizmusfejlesztési Program keretében helyi önkormányzatok, valamint a használók összesen 300 millió forintos kastélyrekonstrukciós keretre pályázhatnak – mondta lapunknak Bozai Andrásné, a MEH Turisztikai Államtitkárságának munkatársa. Míg korábban főként a rekonstrukciós munkálatokat helyezték előtérbe, addig ezen a pályázaton a turisták tartalmasabb időtöltését szolgáló infrastrukturális fejlesztésekre vehető igénybe támogatás, a költségek 35–50 százalékáig. A Széchenyi Program keretében két év alatt 1,5 milliárd forintos költséggel 12 vár és 7 kastély felújítása kezdődött el. Bozainé elmondta, hogy a pályázat beadását rendkívül alapos előkészítő munkának kell megelőznie.
Andacs Botond