A jövőre esedékes uniós csatlakozás a kihívások és lehetőségek mellett rengeteg veszélyt is rejteget a hazai építőipar számára – mondta lapunknak Nagy János, az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) igazgatója. Nagy a lehetőségek között említi, hogy a csatlakozást követően a magyar munkavállalók szabadon dolgozhatnak az uniós tagországok többségében, de ugyanennek az éremnek a másik fele, hogy a külföldiek – főként a magyarul is beszélő szlovákok, valamint a rendkívül olcsón dolgozó és jó szaktudású lengyelek – jelenléte veszélyes lehet a kisvállalatok számára. További feszültség forrása, hogy a magyar építőipari nagyvállalatok az uniós mezőnyben csupán közepes cégek lesznek, amelyek tőkeereje eltörpül az ide érkező európai óriásoké mellett, s így a versenyképességük is kisebb – tette hozzá Nagy. A speciális szakértelemmel rendelkező vállalkozások kihasználhatják szaktudásukat és jelentős piaci részesedésre tehetnek szert. Ezzel szemben az átlagos építési vállalkozások nem lesznek versenyképesek az uniós piacon.
Nagy elmondta, hogy a legnagyobb problémát a vállalkozások forgótőkehiánya jelenti, amelyet csak részben enyhít a Széchenyi hitelkártyaprogram, amelynek keretében gyorsabban juthatnak hitelhez az igénylők. Hasonló problémát jelent, hogy az ÉVOSZ által végzett felmérés szerint lehangoló a munkaerő-utánpótlás minősége – tette hozzá Nagy. Az unióban csak a kvalifikált szakembereket fogadják szívesen, de ilyen kevés van, és a szakmunkások közül nyelveket is kevesen beszélnek. Nagy szerint az ÉVOSZ-nál jelentős lépéseket tesznek azért, hogy a hazai kis- és középvállalkozói szektor, valamint az egyéni munkavállalók versenyképességét növeljék. Ennek érdekében – húsz év után először – művezető-képzést indítottak, valamint támogatják a szakembercsere-programokban való részvételt is.
Hasonlóan látja a helyzetet Telekes György, a belügyi tárca lakáspolitikai főosztályának helyettes vezetője is, aki lapunknak elmondta, hogy a csatlakozás után nőni fog a verseny, de a hazai vállalkozások döntő többsége megállja majd a helyét. Mindez a minőség javulásához, valamint az ágazatban fizetett bérek emelkedéséhez vezethet, annak ellenére, hogy az árak várhatóan nem nőnek majd. Ugyanakkor Telekes nem lát lehetőséget arra, hogy a magyar munkások nagy számban, egyénileg munkát vállaljanak az unióban, szerinte inkább a szervezett munkavállalásnak van jövője, annak is csak akkor, ha egy magyar vállalkozó megbízást szerez külföldön.
Nagyon szigorú normáknak kell megfelelnie a magyar építőanyagiparnak, amennyiben az uniós csatlakozás után a többi tagállam területére kíván anyagot szállítani – vélekedett Gereben Zoltán, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht. (ÉMI) vezérigazgatója. Az építési termékdirektívák – amelyeket egyébként nem minden vállalat képes teljesíteni – nagy részét már átvette a magyar jogrendszer. Ugyanakkor felelőtlenség lenne az uniós csatlakozás után is sikeres magyar vállalatok arányáról jóslatokba bocsátkozni – tette hozzá Gereben.
Andacs Botond