Nem befolyásolja érdemben a hazai irodapiacot az uniós csatlakozás, hiszen azt a piaci viszonyok, nem pedig a politikai események alakítják - mondta lapunknak Chris Naylor, a DTZ Hungary Kft. ügyvezetője. Az ingatlan-tanácsadó szerint - összehasonlítva a hasonló méretű Béccsel - Budapesten ma nagyon alacsony a korszerű irodák száma. Tavaly év végén mintegy 1,3 millió négyzetméternyi korszerű iroda volt a fővárosban, míg Bécsben ez 6 és 8 millió között van. Naylor elmondta, hogy a jövőre vélhetően beinduló világgazdasági fellendülés hatással lesz a magyar gazdaságra is, ezért ő az elkövetkező öt év során évente 5-10 százalékos árnövekedésre számít az irodapiacon, annak ellenére, hogy az elmúlt két évben mintegy 10 százalékkal csökkentek a bérleti díjak.
Hasonlóan vélekedett Báthory Balázs, a Wallis Ingatlan Rt. elnöki tanácsadója is, aki elmondta, hogy a csatlakozás közeledtével a multinacionális cégek vélhetően olyan szolgáltatókat keresnek, amelyek nem csak Magyarországon, hanem az unión belül is tevékenykednek. Így előfordulhat, hogy csupán egy-egy nemzetközi szinten is elismert ingatlanszolgáltató céggel kötnek szerződést a multik. Báthory szerint egyébként a csatlakozás az irodák bérleti díjába már elkezdett beépülni, így ezen a téren lényeges változás a csatlakozásig már nem várható. A Wallis Ingatlan felmérései szerint az irodák kihasználtsági rátája sem növekszik a csatlakozás után számottevően, kivéve az lehet, ha a gazdaság exportképességének növelésével a multik bizonyos irodai tevékenységeket - például call-centereket - áthoznak Magyarországra. Báthory szerint azonban ez vélhetően nem a luxusiroda-piacot érinti majd, hanem a középkategóriájú ingatlanokét.
A Jones Lang LaSalle (JLL) nemzetközi ingatlan-tanácsadó társaság felmérései szerint a nagyobb cégek, mint például az AIG/Lincoln, a Skanska vagy a G.T.C., már jó néhány éve jelen vannak a magyar piacon. Tapasztalható, hogy azok az irodák, melyek 3-4 éve épültek, mind megfelelnek az uniós szabványoknak, mindezeket figyelembe véve komolyabb változásra nem számít a JLL sem.
Ugyanez igaz a szakértők szerint a kereskedelmi ingatlanokra, hiszen a nagy hipermarketláncok és barkácsáruházak is régóta jelen vannak Magyarországon, és egyre nagyobb ütemben terjeszkednek már nem csupán a fővárosban és környékén, hanem a nagyobb városokban is. A JLL egyébként az ingatlan-értékbecslések területén elsősorban a brit Okleveles Ingatlanszakértők Királyi Intézete (RICS) szabályait követi, de a csatlakozás után vélhetően a nemzetközi szabványoknak is meg kell felelniük a tanácsadó cégeknek.
Bakonyi Attila
Andacs Botond