Andacs Botond

A turisztikai cégek kilencmilliárdhoz jutnak

A Széchenyi turizmusfejlesztési program első félévben elbírált pályázatain kilenc területen összesen 9,35 milliárd forint támogatást osztottak szét. A 435 pályázó összesen 22 milliárd forint támogatásra tartott volna igényt - jelentette be Pál Béla, a gazdasági tárca turisztikai államtitkára. A legnagyobb érdeklődés az egészségturisztikai pályázatok iránt mutatkozott, ide több mint 17 milliárd forint értékben érkezett jelentkezés. A tárca tizennégy pályázatra 5,45 milliárd forint támogatást ad, további kilencre más területekről 880 millió forintot csoportosít át. A kereskedelmi szálláshelyek és a vendéglátás feltételeinek javítására kiírt kamattámogatási pályázatra kilenc jelentkezés érkezett, ebből nyolc volt megfelelő, amelyekre 180 millió forint jut. A projekt-előkészítésre kiírt pályázat keretében 23 fejlesztéshez 327 millió forint támogatásra tett javaslatot a bírálóbizottság. Az ágazatban általános rossz hangulat közepette jó hír, hogy idén nőtt a belföldi vendégek vendégéjszakáinak száma. Az első félévben 3,7 milliárd forint értékű üdülési csekket vásároltak a cégek, ez a tavalyi duplája. Ebből július végéig egymilliárd forintnyit váltottak be, így idén további forgalomnövekedés várható. A belföldi turizmust azért is élénkíteni kell, mert idén eddig mintegy 8 százalékkal csökkent a külföldiek által Magyarországon töltött vendégéjszakák száma. Két osztrák bank által készített felmérés szerint Magyarország a szezon egyik legtakarékosabb úti célja, mivel Ausztriához képest itt egy euró kétszer annyit tér - mondta Pál.

A MeH háromszázmilliót ad stratégiai kutatásokra

A Miniszterelnöki Hivatal 300 millió forinttal támogatja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) stratégiailag fontos társadalomtudományi kutatásait. Kroó Norbert, az MTA főtitkára szerint Magyarországon kicsi és alulfizetett a kutatói a réteg, így a pályázati úton szétosztható 300 millió forint igencsak szükséges kutatásokat finanszíroz. A programok befejezésének időpontja 2004. június 30-a. Az év végén, félidőben konferencián ismertetik az eddig elért eredményeket. A kutatások célja, hogy a kormány pontos képet kapjon a társadalom egészéről, illetve annak szegmenseiről, ezzel kapva támpontot hosszú távú cselekvési programokhoz. A magyar társadalom szerkezetét, értékrendjét, a kirekesztődés következményeit és a háztartásokat fürkésző kutatásokra 46 millió forintot szán a kormány. A vizsgálatok kiterjednek a mezőgazdasági termelési szerkezet áttekintésére, valamint a gazdasági versenyképesség lehetőségeinek elemzésére is.

Tovább késik az önfoglalkoztatás

Az önfoglalkoztatásról szóló szabályok megalkotásakor az általános keretszabályozás mellett nem nélkülözhető konkrét ágazati - például a sajtó munkatársaira vagy a művészeti dolgozókra vonatkozó - megállapodások kidolgozása sem - véli Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca politikai államtitkára. A kialakult társadalmi vita nyomán kiderült az ügy összetettsége, így a jogszabály az eredetileg tervezett időpontban, 2004. január elsején nem léphet hatályba. A témában folytatódik a társadalmi párbeszéd, amelynek keretében a tárca augusztus 5-én a szociális partnerek elé terjeszti a jogszabályról alkotott elképzelését. Csizmár elmondása szerint a művészeti dolgozók teljes rájuk vonatkozó javaslatcsomaggal álltak elő. Az államtitkár hasonló lépésre bíztatja a többi ágazatot is. A jogszabály kialakításánál nagyon körültekintőnek kell lenni, mivel az önfoglalkoztatás nem munkaviszonyt jelent és figyelni kell az érintett csoportok szociális biztonságára is - véli Garzó Lilla helyettes államtitkár. Dudás Katalin, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség igazgatóhelyettese szerint a munka törvénykönyve július 1-jével történt módosítása nem érintette a munkaügyi ellenőrök hatósági jogköreit. Csupán néhány fogalmat tisztáztak, de ezután sem fordítanak a korábbinál nagyobb figyelmet a színlelt szerződésekre.

Nyolc csarnok újul meg Bélapátfalván

Összesen 130 millió forintból nyolc épület újul meg a bélapátfalvai ipari parkban. Az összeg felét a gazdasági tárca, a másik felét pedig az üzemeltető állja.

A bélapatfalvai park cégei

Cég Profil NYP Kft. fűrészárugyártás ÉRV Rt. szennyvízkezelés VITO Kft. építőanyag-kereskedelem AL-GO Textil Kft. textilkereskedelem Fish & Food Kft. halfeldolgozás Filipszer Kft. építőipari tevékenység Szilvás 2001 Bt. faipar Agria-Fa Kft. faipar Primervill Kft. villamosipar Bárdfa Bt. fafeldolgozás Tometh Kft. fémmegmunkálás Szikra Kft. fűrészárugyártás Bélkőfu Kft. fuvarozás Berecz Trans Kft. szállítmányozás Párlat Bt. szeszfőzde Hozman Kálmán szemétszállítás Bécem Rt. cementipar Carbonova Kft. n. a. Alatka 21 Bt. n. a. Forrás: bélapatfalvai ipari park

Kilencmilliót szánnak a Sziget Tv-re

Tegnap este debütált a több éve beharangozott Sziget Tv. Az ismert hazai médiaszereplőkkel dolgozó másfél órás műsor a szervezők szemszögéből mutatja be a Sziget-fesztivált.

Kartell is meg nem is

A kartell szó jogi és a köznapi értelmezésbeli különbsége is okot adhatott arra, hogy az érintettek különböző módon értelmezték a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntését. „A GVH a kartellnek az egyik legenyhébb formáját állapította meg a mobiltelefon-társaságok tevékenységének vizsgálata során” - mondta lapunknak Bara Zoltán eljáró versenybíró (NAPI Gazdaság, 2003. július 29. 1-4. oldal). Vagyis csak abban az esetben nevezhető kartellezésnek az, amit a cégek elkövettek, ha a versenytörvény 11. paragrafusát kartellnek minősítjük - tette hozzá a bíró. A köznyelvben használt versenykorlátozó és titkos kartellt nem valósították meg a cégek, ám a jog ennél cizelláltabb. A Pannon GSM részéről rámutattak arra, hogy a határozat kihirdetésekor még azt említették, hogy nem lehet megállapítani a hagyományos értelemben vett kartellt. Az eljáró bíró azt is elmondta, hogy a verseny torzításának lehetősége állt fenn, azonban azt azonban nem jelentette ki, hogy bármelyik fél torzította volna a piacot, sőt azt említette, hogy a torzításról nem határozott a GVH. Biztos nem véletlen az, hogy minden szolgáltató azon hördült fel, hogy egy lehetőséget szankcionált a GVH és nem valamely cselekedetet - tette hozzá a mobiltelefoncég illetékese. Több független jogász is úgy értelmezi a GVH döntését, hogy a hivatal kartellt állapított meg, ám annak a legenyhébb formáját, a torzítást, s miután a testület ennek is csupán lehetőségét fogalmazta meg, a jogászok szerint kérdéses, hogy a bíróságon megáll-e a kartell tényállása. A jogászok azt is felvetették, hogy amennyiben meg is áll, kérdéses, hogy kiszabható-e a bírság, illetve indokolt lehet-e egy ilyen mértékű büntetés. A GVH a Westelt 210, a Pannont pedig 150 millió forintra bírságolta.

Szigorúbb szabály a kapcsolt cégekre

A pénzügyi tárca szeptember 1-jével életbe lépő rendelete értelmében új, némileg szigorúbb szabályozás lép életbe a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott transzferárakra vonatkozóan. A szabályozás szerint - amely kissé bonyolultabbá, ugyanakkor az APEH által könnyebben ellenőrizhetővé teszi az elszámolóárak alkalmazását - a kapcsolt vállalkozások között kötött szerződésekhez részletes transzferár-dokumentációt kell csatolni. A rendelet minden, leányvállalataival kereskedő társaságra vonatkozik, hatálya alól csak a mikro- és kisvállalkozások képeznek kivételt. Az adóhivatal eddig nagyon nehezen tudta bizonyítani, hogy a kapcsolt társaságok közt alkalmazott árak eltérnek a termék piaci árától, ám a szeptembertől életbe lépő jogszabály megkönnyíti a hatóság helyzetét, hiszen ezután a társaságnak kell bizonyítani, hogy az általa alkalmazott transzferárak megfelelnek a piaci áraknak. Információink szerint a legtöbb külföldi tulajdonú társaság már rendelkezik valamilyen nyilvántartással, de a magyar tulajdonú vállalatok többségének még nincs ilyen szabályozása. További kérdés, hogy ezek a szabályozások - a legfőbb problémát itt a különböző országokban többféle elszámolóár-politikával rendelkező multinacionális társaságok szabályozásai jelentik - mennyire felelnek meg a magyarországi rendszernek. A szabályozás szerint a társaság a transzferár-dokumentáció elkészítésekor - a tőle elvárható legnagyobb gondossággal - köteles figyelembe venni a szokásos piaci ár kialakításakor meghatározó körülményeket, ugyanakkor a szabályozás nem várja el, hogy a vállalkozás aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás elkészítésére. A dokumentáció tartalmazza a szerződő felek adatait, valamint bemutatja a szerződés tartalmát és időhorizontját, a felhasznált erőforrásokat, egyben meghatározza a lehetséges piacot. Ezenfelül fel kell tüntetni a piaci ár meghatározásakor alkalmazott módszert és a szokásos piaci árat. A szabályozással jogvita esetén javulnak az APEH esélyei, amikor a dokumentációban szereplő transzferárakat ellenőrzi és összehasonlítja a társaság által ténylegesen alkalmazott elszámolóárakkal. Az APEH három módszert alkalmazhat az árak ellenőrzésére. Az összehasonlító ár módszere szerint a piaci árat az egymástól független vállalkozások között létrejött tranzakciókban felszámított ár alapján számítja. Ez a módszer homogén termékek esetében alkalmazható a legkönnyebben. A második módszer a viszonteladási ár figyelembevétele: a termék újraeladási árából levonandó a viszonteladói tevékenységéért járó árrés, aminek egyeznie kell a független viszonteladók által felszámított bruttó árréssel. A különbséget ilyenkor a szóban forgó társaság és egy független partner között alkalmazott árréshez viszonyítják. A harmadik, a költség és jövedelem módszere, amely alulról építkezik: ekkor a költségekhez adódik hozzá a független piaci partnerek között alkalmazott árrés.

Kommunikációs kampányba kezd a GKM

A tárca imázsának javítása, a kis- és középvállalkozói (kkv) réteg uniós felkészítése, a kkv-szektornak szóló pályázatok, hitel- és tőkeprogramok megismertetése a célja a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) által egy hete meghirdetett, nettó 160 millió forintos kommunikációs kampánynak. A minisztérium célja és kötelessége tájékoztatni a lakosságot az aktuális kérdésekről - mondta lapunknak a tárca munkatársa. A nyílt eljárással meghirdetett pályázatra olyan, tavaly legalább 500 millió forintos forgalmat lebonyolító társaság jelentkezhet, amely az elmúlt három évben legalább három, minimum 100 millió forintos - referencialevéllel igazolt - kommunikációs kampányt tervezett és vezényelt le önállóan. A pályázatnak konkrét ajánlatot kell tartalmaznia a kommunikációs kampánytervre és a kreatív koncepcióra vonatkozóan. Emellett javaslatot kell benyújtani a szakmai programokra és a tárca imázskommunikációjára fordított költségek médiaköltségen belüli arányára, valamint a kommunikációs mix összetételére. Az ajánlattevőnek elemeznie kell a kommunikációs mix alapján a célcsoportelérés hatékonyságát. Az ajánlatnak be kell mutatnia azt is, hogy az alkalmazni kívánt kommunikációs csatornák mennyire veszik igénybe az internetes és a vidéki média által nyújtott lehetőségeket. A döntésnél a tárca figyelembe veszi a kreatív tervek elkészítésének határidejét, a kommunikációs mixben a társadalmi célú hirdetések alkalmazásának arányát, az ügynökségi jutalék mértékét, valamint a médiavásárlás összevont átlagos kedvezményét.