Andacs Botond

Szabadlábon a földhivatali dolgozók

Tegnap a Fővárosi Bíróság megszüntette a három hete előzetes letartóztatásba helyezett kilenc földhivatali dolgozó, illetve három nepper előzetes letartóztatását – írja a Magyar Hírlap.

Megússzák a késéseket a légitársaságok

Nem jár majd anyagi kompenzáció a repülőgépek késése miatt hátrányt szenvedett utasoknak az Európai Unióban – írja az eupolitix.com. Néhány európai parlamenti (EP) képviselő júliusban nyújtott be olyan előterjesztést, amely szerint rövid csúszásnál 250, hosszabb esetében 600 eurós kompenzáció járt volna az utasoknak. A jelenlegi tervezetet többen a júliusi javaslat lebutított változatának értékelik.

Kelet-Európa nem férhet be az eurózónába

Felül kell vizsgálni az Európai Monetáris Unió (EMU), vagyis az eurózóna költségvetési deficitre vonatkozó szabályait, már csak azért is, mert az EU-hoz újonnan csatlakozók mindenképpen megsértik majd azokat a belépés után is – áll a Michigani Egyetem Davidson kutatóintézetének előrejelzésében.

A villamosgépek hajtják az ipart

Az idei év első nyolc hónapjában 4,4, augusztusban pedig 6,6 százalékkal nőtt az ipari termelés, év/év alapon – írja a Központi Statisztikai Hivatal. A termelés volumene az előző év azonos időszakához viszonyított - csupán munkanaphatástól tisztított - index alapján 9,4 százalékkal nőtt.

A hipermarketek lenyelik a drágulást

A hipermarketek az idén lenyelik a liszt és az energia árának emelkedését, bár a sütőipari társaságoknak 5-12 százalékkal sikerült növelni a kenyér átadási árát – mondta el a NAPI Gazdaságnak Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnökhelyettese, megbízott elnöke.

Egy vasat sem adott a K&H

Eddig egyetlen fillért sem fizettek ki az ügyfelek követeléséből a K& H Equities tulajdonosai, a K&H Bank és az ABN Amro – írja a Népszabadság. Ellentmondó információk láttak napvilágot arról, hogy elkészültek-e a jegyzőkönyvek, és ha igen akkor mit is tartalmaznak, ugyanis a bank eddig nem árulta el, hogy az ügyfelek követeléseiből mennyit kíván elismerni.

Fóton a Dallast

Naponta 8-10 ezer eurónyi veszteséget jelentett a gyártóknak, hogy a román hatóságok leállították a Dallas című - szélsőséges körülmények között élő emberekről, köztük cigányokról szóló - film forgatását, mondta el lapunknak Kulcsár Zsuzsa, az Új Budapest Filmstúdió gyártási igazgatója. A stáb két héten keresztül várt a román hatóság engedélyére, ám végül úgy döntöttek, hogy Magyarországon folytatják a forgatást. Jelenleg a díszletet bontják Rákoson. A filmet Fóton forgathatják majd, ahol jelenleg is folynak a tárgyalások a település határában lévő bánya tulajdonosával. A film új költségvetése még e héten elkészül. A magyarországi forgatás költségeit már az új helyszín ismeretében állítják össze, amihez hozzájön még a díszlet áttelepítésének költsége. Az eredeti tervek szerint összesen 400 millió forintba kerülő film német-osztrák-magyar koprodukcióban készül. A költségek nagy részét, egymillió eurót a német és osztrák partnerek állják, a fennmaradó összeget magyar állami forrásból teremtik elő a készítők. A gyártók szerint a romániai forgatás mellett pusztán költségszempontok és a helyszín ismerete alapján döntöttek.

Sok a kókler a személyzeti piacon

Kicsi, de lelkes csapattal próbál a magyar piacra betörni az Ausztriában már 13 éve jelentős sikereket elért Iventa magyar leányvállalata, az Iventa Hungary Management Consulting - mondta el lapunknak Börcsök Ágnes, a magyarországi iroda vezetője. A magyar humánerőforrás-menedzsmenttel és -tanácsadással kapcsolatban Börcsök a legnagyobb problémának a piac telítettségét látja. Véleménye szerint sokan nagyon egyszerűnek tartják ezt a feladatot. Ezért a piacon megélhetést kereső irodák és egyéni vállalkozások között - amelyek száma négyszázra tehető - óhatatlanul megjelentek a kóklerek, akik rámenősségükkel és hozzá nem értésükkel lejáratják a szakmát. Börcsök szerint a következő években Magyarországon is letisztul a piac, és a specializált, megbízható cégek kerülnek pozícióba, akárcsak Nyugat-Európában. Ezt elősegítheti, hogy a kilencvenes évek közepén kezdődött tanácsadói piaci konjunktúra 2001-ben véget ért, majd a recesszió nyomán több kisebb cég elvesztette az ügyfélkörét. A szakma egybehangzó véleménye szerint 2004 a fellendülés éve lesz - mondja az irodavezető. Ezt azzal magyarázzák, hogy már az idén érezhető mozgás támadt a magyarországi piacon, ami jövőre további bővülést hozhat. Az Iventa osztrák anyacége otthon piacvezetőnek számít a hirdetési és kiválasztási területen. A 40 főt alkalmazó cég forgalma tavaly meghaladta a 16 millió eurót. Börcsök szerint a magyar leány teljes megoldásokban gondolkodik, ezért szeretnék elkerülni azt a humántanácsadóknál gyakran előforduló csapdát, hogy csupán egyszerű toborzást végeznek. Börcsök tapasztalatai szerint Magyarországon a potenciális megbízók gyakran csak végső esetben fordulnak személyzeti tanácsadóhoz. A cégek többsége ezen a területen akar spórolni, holott harmadik szereplő bevonása a kiválasztáskor jelentősen javíthatja a munkaadók helyzetét - véli Börcsök.

Az FMM szerint nem kell fejvadász a közszférába

Nincs szükség külső személyzeti tanácsadók alkalmazására a kormányzati, illetve a közszférában, mivel a területen dolgozó humánpolitikai osztályok vezetői és munkatársai megfelelően képzettek és képesek ellátni feladatukat - véli Lévai Zoltán, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) főosztályvezetője. Véleménye szerint a kilencvenes évek elején a fejvadász cégek iránti kereslet növekedésének oka az volt, hogy a személyzeti osztályok emberállománya alulképzett volt. Azóta viszont a személyzetisek csaknem teljesen kicserélődtek, így mára kialakult az a szakembergárda, amely képes a megfelelő emberek pozícióba helyezésére. Lévai szerint fontos, hogy a személyzeti osztályokon dolgozók belső munkatársai legyenek az adott közigazgatási szervnek, mivel így jobban kiismerik magukat a megfelelő szervezet szövevényes személyközi struktúrájában. A tárcák általában nagy figyelmet fordítanak a közönségszolgálat területén dolgozó munkatársaik úgynevezett kiégés elleni tréningjére. A minisztériumok munkáját minősíti, hogy a közszférában igen alacsony a fluktuáció mértéke - mondta Lévai. A képet azonban árnyalja a NAPI Gazdaság által megkérdezett vezetőkiválasztó cégek vezetőinek véleménye. A többség igencsak óvatosan minősít; azt azonban mindanynyian elismerik, hogy a közszféra munkaügyi szempontból olyan speciális terület, amelyre leginkább a specializált cégeknek sikerülhet betörni. Így van ez az Európai Unió országaiban is. A terület speciális jellege miatt nem az objektív értékmérőket alkalmazó cégek, hanem a pszichológiai tesztekkel és egyéb módszerekkel személyiségjegyek megállapítására törekvő tanácsadók jelenthetnek versenyt a közszféra személyzeti osztályai számára. A versenyszférában ugyanis a fejvadászok többsége által alkalmazott objektív értékmérők hasznavehetetlenné válnak a közszférában. Ezek helyett az együttműködési és stresszbíró képességet vizsgáló módszereket alkalmazó cégek rúghatnak labdába. A közszférában is szükség van a harmadik fél bevonására a humán erőforrás kiválasztása során, bár ez Magyarországon egyelőre nem jellemző - véli Börcsök Ágnes, az Iventa Hungary Management Consulting vezetője. Fazekas Zsolt, a sporttárcának kiválasztást már végző Hill International Kft. ügyvezetője egyetért azzal a gyakorlattal, hogy a munkaerőt ne külső cégekkel kerestessék a tárcák, ám a kiválasztás során nagy segítségükre lehet, az adott területen magának már nevet szerzett cég. Ugyanakkor Magyarországon nagyon alacsony e téren a kereslet, így egyelőre nem valószínű a közintézményekre specializálódott cégek tömeges megjelenése - tette hozzá Fazekas.