A jegybank és a pénzügyi tárca 2005 végére a fogyasztói árindex 4 százalékos emelkedését prognosztizálta példa nélküli egyetértésben kiadott tegnapi közleményében, az egy évvel későbbi inflációt pedig 3 százalék alá várják. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint az értékek összhangban vannak az euró 2008-as bevezetésével, a kormány által benyújtott költségvetési hiánnyal - az államháztartás hiánya jövőre 3,8, 2005-ben 2,8, ezt követően 2,5 százalék lesz - és az előcsatlakozási programmal; a közös bejelentés a hitelesség növelését szolgálja, amit elemzők is alátámasztottak.
László Csaba pénzügyminiszter mindezzel egyetértett, így a kormány és az MNB is elkötelezett a megvalósításban.
A 2005 végére meghirdetett inflációs cél aszimmetrikus jellegű, toleranciasávja plusz-mínusz 1 százalék: ha az érték a meghirdetett 4 százalék fölött lesz, jegybanki beavatkozás várható, 4 százalék alatt nem számíthatunk lazításra.
A jegybank véleménye szerint az infláció 4 százalék alatt lesz. Jövő év végére 5,5 százalékos árindex-emelkedést várnak, ami nagyrészt az áfaemeléseknek tulajdonítható, de 2005 januárjától erőteljes csökkenéssel számolnak. Járai szerint a jövőben az inflációs cél elérésében nagyobb szerepe lesz a bér- és jövedelempolitikának. László Csaba hozzátette, hogy az inflációs cél eléréséhez alkalmas a jelenlegi 250-260 forintos euróárfolyam. A jegybank és a kormány közösen fogadta el az eurózónába való belépés dátumát: az ERM2-höz mielőbb csatlakozna az ország, a lépést a magyar gazdaság lehetőségei határozzák meg, így nincs olyan törekvés, hogy az új tagállamok egyszerre csatlakozzanak - az euró bevezetése 2008. január 1-jével várható.
A lapunk által megkérdezett elemzők vegyesen értékelték az új adatokat. Barcza György, az ING Bank Rt. elemzője korábban 2,5-3 százalékos inflációt jósolt 2005-re, de a modelljeik 4,1 százalékos drágulással számolnak. Furcsállja, hogy a jegybanki becslés magasabb az elemzők által vártnál, ugyanakkor kedvező, hogy az MNB nem lőtt túl a célon. Szerinte értelmezhetetlen a jegybank döntése, hogy az írásos - a külföldi befektetők számára is elérhető - közleményből kihagyta Járai Zsigmond egyszázalékos toleranciaszintre vonatkozó szóbeli bejelentését. Barcza szerint - miközben a célkitűzés jól cseng - ez aláássa a döntés hitelességét, vagyis ezt rosszul kommunikálta az MNB. További probléma, hogy nehezen tartható - 2006 március és 2007 márciusa közt - a EMU-csatlakozáshoz nélkülözhetetlen 3 százalék alatti infláció.
Az inflációs előrejelzést reális, az elemzői várakozásoknál konzervatívabb - nem túlhajszolt - célkitűzésnek tartja Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Ugyanakkor Török nem látja pontosan, miként lehet 2006-ra szignifikánsan csökkenteni a 2005. végi 4 százalékos inflációt és teljesíthetőek lesznek-e a maastrichti követelmények. Szerinte az Európai Központi Bank nem akceptálja a magyar sajátosságként bemutatott egyszázalékos toleranciaszintet. Így ideje lenne elhagyni, hiszen 4 százalékos infláció esetén ez amúgy is értelmetlenül magas eltérést jelent.
Andacs Botond