Andacs Botond

Rövidesen rendeződik a vámkáosz

A vámkezelés lelassulása miatt kialakult helyzetről tájékozódott csütörtökön Medgyessy Péter miniszterelnök. Az országos vámparancsnok biztosította a kormányfőt: hétfőtől zavartalan lesz a szolgáltatás.

A Mehib és az Eximbank az MFB többségi tulajdonába kerül

Tegnap a kormány döntött az MFB középtávú stratégiája mellett az egészségügyi reform társadalmi vitájáról és a május 30-ai uniós gyereknapról.

Elfogadták az üzemanyagtörvényt

A köztársasági elnök aláírta az üzemanyagtörvényt, így az vasárnap 0 órától érvénybe is léphet. A technikai végrehajtásról az olajtársaságok és a Pénzügyminisztérium között jelenleg is folyik az egyeztetés.

Felfedezésre váró egészségpénztárak

A vállalati kultúra, a lakosság egészség iránti attitűdje és az anyagi ösztönzők befolyásolják a cégek döntését, amikor önkéntes egészségpénztári hozzájárulást fizetnek munkatársaiknak. A döntés általában az emberi erőforrással foglalkozó munkatársak körében fogalmazódik meg, az ötlet megfogalmazásától a kivitelezésig átlagosan másfél év is eltelik – állítja Herczeg Dóra, a Dimenzió csoport marketingigazgatója. Az önkéntes egészségpénztár több, a béren kívüli juttatásokat elemző kutatást is végzett. A Dimenzió csoport – a Fact Intézettel közösen – az idén 251 vállalatot kérdezett meg a béren kívüli juttatások kérdéséről. Ebből egyértelműen kiderül, hogy első helyeken azok a juttatások állnak, amelyek pénzre válthatók, de legalábbis értékük egyértelműen kifejezhető pénzben. Így a sorrendben az első helyen az étkezési hozzájárulás található, míg a szűrővizsgálat a 11. helyen áll. Herczog szerint ez jellemzi a cafeteria rendszerben biztosított béren kívüli juttatásokat is. Ekkor a vállalat valamilyen keretösszeg erejéig biztosít különböző, a munkatársak igényei szerint kialakított juttatásokat. Ez esetben is viszonylag hátrébb sorolódtak az önkéntes egészségügyi pénztári befizetések. Ha azonban nem az alkalmazottak, hanem a cég vezetése dönt a béren kívüli juttatásokról, akkor nagyobb az esélye az önkéntes egészségpénztárak bevezetésének. A döntés meghozatalakor ilyenkor nagy súllyal esik latba az igénybe vehető adókedvezmények nagysága, mint például a 2004. január elsejétől megnőtt adókedvezmények. A Patika Egészségpénztár tapasztalatai szerint könnyebben elfogadják az önkéntes egészségpénztár gondolatát azok a cégek, ahol már működik önkéntes nyugdíjpénztár. A valamelyik önkéntes egészségpénztár melletti döntés meghozatalakor sokat számít, hogy a számla mekkora részét tudja a tag szabadon elkölteni, illetve, hogy van-e a szolgáltatások között olyan, amelyet a tagnak kötelezően igénybe kell vennie. A munkaadók ilyen juttatás bevezetésekor kiemelten vizsgálják az adminisztrációs költségeket. Az adókedvezményeket és a vállalati kultúrát nevezi a döntés alapjának Molnár Béláné, a Vitalitás Közalkalmazottak, Köztisztviselők Egészségpénztárának ügyvezetője. A probléma, hogy nagyon kevesen ismerik a részleteket, keveset beszélnek róla, nem ismerik az igénybe vehető adókedvezményeket sem. Molnár szerint így a felsővezetők döntésén múlik, hogy biztosítják-e alkalmazottaiknak a lehetőséget az egészséges életmódhoz. Ugyanakkor a döntő lépést az jelenti, amikor a vállalatvezetők tisztába kerülnek azzal, hogy az ilyen jellegű juttatások gyakorlatilag járulékkötelezettség nélküli bérként funkcionálnak. Vagyis olcsóbb, mintha bért adna a vállalat, viszont az alkalmazottak személyes törődésként élik meg. Molnár szerint ma Magyarországon mintegy 400 ezer önkéntes egészségpénztári tag van, de ez a szám biztosan nőni fog, hiszen az adójogszabályokban bekövetkező pozitív változások után mindig megélénkül az érdeklődés. Ez történt az idén is, amikor január elsejével kétszer 10 százalékos adókedvezmény vehető igénybe.

A lakosság ötöde szenved allergiában

Mintegy 2 millió ember szenved valamilyen légúti allergiás megbetegedésben Magyarországon, vagyis szinte népbetegségnek számít az allergia. A betegek nagy része ugyanakkor nincs regisztrálva, nem szed gyógyszert. Magyarországon kötelező bejelentési kényszer van az allergiás megbetegedésekre, az adatokat az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet összesíti. A vizsgálataik szerint az elmúlt tíz évben megsokszorozódott az ilyen jellegű megbetegedések száma. Hasonlóan dinamikusan nő az asztmás betegek száma is: a Magyarországon regisztrált mintegy 160 ezer asztmás beteg 60 százaléka allergiás eredetű asztmában is szenved – állítja dr. Páldy Anna, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézetének igazgatóhelyettes főorvosa. Az allergiából kigyógyulni nem lehet, csak tüneti kezelés lehetséges. A bizonyítottan allergiásoknak felírt gyógyszerek árának kilencven százalékát finanszírozza a társadalombiztosítás. A munkaadók sokat tehetnek az allergiával küzdő dolgozóért: fontos a gyakori takarítás, a bútorok – allergén anyagokat is kiszűrő gépekkel történő – porszívózása, de fontos, hogy a munkahelyen ne legyen túl meleg és a páratartalom se haladja meg a 60–70 százalékot. Légúti allergiás problémákat okoz májustól a különféle fűfélék virágzása, majd a késő nyári gyomok, elsősorban a parlagfű és az üröm megjelenése július végétől. A legtöbb kellemetlenséget a parlagfű okozza, az allergiások közel háromnegyede érzékeny erre a gyomra. Egy tő parlagfű 8 milliárd allergizáló pollenszemet és több tízezer magot képes termelni a virágzási szezon alatt. Az allergiás tünetek súlyosságát növeli a pollenre rátapadó, főként a dízelüzemű autók kipufogójából származó porszennyezés. Az allergiás fertőzöttek száma ezért sokkal nagyobb a nagyvárosokban mint vidéken. A parlagfűre érzékenyek nagy része az itthon őshonos, ezért mindenhol elterjedt, szintén késő nyári gyomra, az ürömre is érzékeny.

Nem csak a felsővezetők problémája a kiégés

Évtizedes probléma a munka monotonitástól megcsömörlött munkatársak pszichikai kiégése (burnout). Szakemberek szerint a helyzet egyik megoldása az átgondolt karriertervezés és a munkahelycsere lehet.

Nem ragadós a magyar példa

Andacs Botond–Sidó Zoltán (Pozsony)–Rostás Szabolcs (Kolozsvár) Az adótartalom csökkenésének a fogyasztói árakban történő megjelenésére tettek ígéretet tegnap az olajvállalatok – jelentette be a Magyar Ásványolajipari Szövetség képviselőivel folytatott megbeszélést követően Draskovics Tibor pénzügyminiszter. Reményei szerint a parlament még a héten elfogadja a jövedéki törvény módosítására vonatkozó kormányjavaslatot, így annak hatása hamarosan érezhető lesz. Az olajipari vezetők szerint ellátási gondokra nem kell számítani. A helyzet súlyos, de volt már súlyosabb – utalt a jelenleg kialakult üzemanyagárakra Hernádi Zsolt, a Mol Rt. vezérigazgatója. A magyar benzin árát a világpiaci olajár, a dollár/forint árfolyamnak az utóbbi időben tapasztalt kedvezőtlen alakulása, valamint a kereslet és kínálat alakítja. Hernádi szerint 2000-ben a 95-ös benzin literenkénti ára elérte a 249 forintot, ez mai értéken mintegy 300 forintot jelentene. A szlovák pénzügyminisztérium nem tervezi az üzemanyag adóterhének mérséklését, vagyis nem követi a magyar és a lengyel példát. Az adórendszernek stabilnak kell maradnia. Nem helyes az adókkal alakítani a végárakat – mondta Peter Papanek, a pénzügyi tárca szóvivője. Véleménye szerint a fogyasztók által fizetett árat nem a minisztérium vagy a kormány, hanem a gyártó, illetve a forgalmazó szabja meg. Az adópolitika nem lehet a termékárak rövid távú kilengésének ellensúlya. Az olajár viszonylag ingadozó, és ahogy napjainkban történelmi csúcsokat dönt, a közeljövőben lényegesen csökkenhet is – mondta Papanek. Vratko Kassovic, a szlovákiai Slovnaft vezérigazgatója szerint amennyiben csökkentenék az üzemanyag árába beépített adót, akkor az olajfinomító is csökkentené a benzin és a gázolaj árát. A Slovnaft legutóbb május 4-én emelte árait, eszerint a Super 95N benzin literje 35,90 koronába (228 forint), a 98-as oktánszámú benzin 38,50 koronába (244,5 forint), a gázolaj pedig 33,20 koronába (210,8 forint) kerül. A szlovák pénzügyi tárca adatai szerint egy liter ólmozatlan benzint 15,5 korona, egy liter gázolajat pedig 14,5 korona adóval terhelnek. Ehhez jön még természetesen az áfa, amely január 1-jétől egységesen 19 százalék. Romániában már a múlt héten bejelentették, hogy a kőolaj világpiaci árának folyamatos emelkedése miatt drágulni fog az üzemanyag. Az eredetileg áprilisra tervezett, ám most május végére halasztott áremeléshez ugyanakkor az is hozzájárul, hogy a lej sokat vesztett értékéből. Romániában jelenleg 26-27 ezer lej (168 forint) körüli a 98-as oktánszámú Premium benzin literenkénti ára. Mivel ez jóval alacsonyabb a magyar árnál, szakértők szerint rövidesen meg fog ugrani a határ mentén eddig is tapasztalt benzincsempészet. Az üzemanyagnepperek a két ország határátkelőhelyein naponta többször megfordulnak, hogy Magyarországra szállítsák a román benzint. A hét végén pedig Nagyváradon a rendőrség letartóztatott három vasúti dolgozót, akik hónapokon keresztül megcsapolták a helyi pályaudvaron vesztegelő, üzemanyagot szállító vagonokat. A vasutasok mindannyiszor magyarországi állampolgárok közreműködésével értékesítették az árut a magyar–román határ menti településeken.

Hernádi Zsolt: "a helyzet súlyos, de..."

"A helyzet súlyos, de volt már súlyosabb is" - jelentette ki Hernádi Zsolt, a Mol elnöke azon a tárgyaláson, melyet a Magyar Ásványolajipari Szövetség képviselői és több olajiparban érdekelt cég vezetője folytattak ma délelőtt Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel.

Jól startolt az önálló NFH

Kiváló indulással, jól startolt az önálló intézménnyé előlépett Nemzeti Fejlesztési Hivatal, ahol már készül a második Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), valamint hamarosan meghirdetik a Pályázat Előkészítő Alap újabb fordulóját - Szaló Péterrel, a hivatal elnökével beszélgettünk.