Ámon Kata

Népszerű a kkv-knál a Kombinált Mikrohitel Program

Abszolút sikertermék a kis- és középvállalkozások finanszírozására létrehozott Kombinált Mikrohitel Program, amelyre Közép-Magyarországon már el is fogyott a rendelkezésre álló keret, a többi régióban azonban még jelentős források érhetők el − mondta az MTI-nek Krisán László, a konstrukciót forgalmazó KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. vezérigazgatója. A program lényege, hogy a kkv-k 10 százalék önerő mellett maximum 10 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást és 20 millió forint összegű, tízéves futamidejű, kedvező kamatozású beruházási hitelt vehetnek fel. Az Új Széchenyi terv keretében megvalósuló Kombinált Mikrohitel Programra a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) adatai szerint március végéig 4100 pályázat érkezett. A KA-VOSZ Vállalkozásfejlesztési Zrt. és a mögötte álló tulajdonosi kör, az MKIK és a VOSZ támogatja, hogy az NFÜ a közép-magyarországi régióban további forrásokat vonjon be a programba.

NGM: Ötoldalú egyeztetés kezdődik a jegybanktörvényről

A héten elkezdődik a kormány által korábban javasolt ötoldalú szakmai-informális egyeztetés a jegybanktörvényről az Európai Központi Bank (ECB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Magyar Nemzeti Bank és a magyar kormány képviselői között − tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-t. Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter április eleji washingtoni útja után beszélt az MTI-nek az egyeztetésről, amelynek során a szakértői munkacsoport az ECB jegybaktörvénnyel kapcsolatos kifogásairól tárgyal majd. A jegybank függetlenségét biztosító szabályok előfeltételei az EU−IMF-tárgyalás megkezdésének. Az ECB továbbra is kifogásolja a jegybanktörvény bizonyos pontjait, többek között a monetáris tanács bővítésének szándékát. Ugyanakkor az ECB üdvözölte, hogy bizonyos ajánlásainak már eleget tett a kormány, most már nem tervezik például a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonását. Aggályosnak tartják viszont, hogy az MNB döntéshozó testületi tagjainak fizetését anélkül módosították, hogy az ECB javaslatait figyelembe vették volna.

A vadászok ötöde vásárol Magyarországon

A szaküzletek helyett inkább turkálókban, a katonai boltokban és a nagykereskedők kiárusításain vásárolnak az itthoni vadászok, az üzletek helyzetét a forintárfolyam és az áfaemelés is nehezíti.

Elhalasztották a sztrájkot a Dunaferr-dolgozók

A tervezettnél két nappal később, csütörtökön tartanának általános sztrájkot az ISD Dunaferr Zrt. alkalmazottai, ha a bértárgyalások nem járnak eredménnyel − mondta Mucsi Zoltán, a Dunaferr DV Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke az MTI-nek szombaton. Az érdekvédelmi szervezetek az alapbér és a szociális juttatások 4,2 százalékos emeléséért, illetve a 13. és 14. havi bér kifizetéséért sztrájkolnának. A munkabeszüntetést műszaki, technológiai okokból halasztották el, a húsvét utáni munkanapon ugyanis több üzemben karbantartási szünet lesz, a sztrájk részleteiről kedden dönt a szakszervezeti szövetség tanácsa. A bértárgyalások január óta tartanak a cégvezetéssel, a felek álláspontja megegyezik az alapbér és a szociális juttatások infláció mértékével megegyező, 4,2 százalékos emeléséről január elsejétől. A legutóbbi fordulón a vállalat vezetői a 13. havi \"szabadságos\" bér kifizetését ajánlották fel a második félévben, míg a 14. havi \"karácsonyi\" bérről további tárgyalásokat javasoltak.

Szigorúbb lesz a bérkompenzáció

Három feltételt szab a munkaadóknak a bérkompenzációs támogatás megítéléséhez egy pénteken megjelent kormányrendelet. A munkabérek nettó értékének megőrzéséhez nyújtandó támogatást a munkáltatók csak abban az esetben kaphatják meg, ha legkésőbb június 30-ig írásban nyilatkoznak arról, hogy a szükséges béremelést január elsejétől visszamenőleg biztosítják az alkalmazottaknak. A másik két feltétel, hogy idén nem csökkentheti átlagos statisztikai állományi létszámát a 2011-eshez képest, és maximum a munkavállalók ötödének állapíthat meg kevesebb munkaidőt az érintett cég. A munkáltatók az olyan alkalmazottak béréhez kérhetnek kompenzációt, akiknek 2011-es bruttó átlagkeresete nem éri el a havi 215 ezer forintot. Nem részesülhet támogatásban az a vállalkozás, amelynek halasztás nélküli köztartozása van, és amely a részmunkaidős, illetve megváltozott munkaképességű munkavállalók után már igénybe vesz állami hozzájárulást. A bérkompenzáció mértéke a 2012-es elvárt béremelésből legfeljebb 3 százalékpontnyi rész tizenkét hónapra elosztott eredményének és az azután fizetett szociális hozzájárulási adónak az összege.

Kevés magyar ment Németországba dolgozni

A német munkaügyi hivatal (BA) adatai szerint a vártnál sokkal kevesebb, 63 ezer munkavállaló ment Németországba azóta, hogy tavaly májusban feloldották az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai országokra − Lengyelországra, Csehországra, Szlovákiára, Magyarországra és Szlovéniára − vonatkozó munkavállalási korlátozásokat − írta az MTI-Eco. A dolgozók kétharmada Lengyelországból érkezett, a magyarok aránya 13 százalék, körülbelül 8200 fő. A legtöbben Bajorországban, Észak-Rajna-Vesztfáliában és Baden-Württemberg tartományban vállalnak munkát, jellemzően munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül az építőiparban és a feldolgozóiparban. A korlátozások feloldása után a kutatóintézetek 800 ezres bevándorlórohamra számítottak 2012 végéig. Ennek elmaradását azzal magyarázzák, hogy a kelet-közép-európai munkavállalók elsődleges célpontja már nem Ausztria és Németország, hanem Nagy-Britannia és Írország, mivel ott rugalmasabb a munkaerőpiac, illetve régiónkban az angol nyelv jóval elterjedtebbé vált, mint a német.

Megkezdte működését a dunaföldvári bioetanol-üzem

Pénteken indult el a termelés a Pannon Ethanol Zrt. dunaföldvári bioetanol-üzemében, amely a tervek szerint évi 240 millió liter bioetanolt állít majd elő. A vállalat az ír Ethanol Renewables Ltd tulajdonában van, az új gyár Magyarország legnagyobb bioetanolt gyártó üzeme, de a régióban is jelentős szerepet szánnak az egységnek a tulajdonosok. A bioetanol mellett évi 175 ezer tonna magas fehérjetartalmú, génmódosítás nélküli állati takarmányt is termel majd az üzem, évi 575 ezer tonna hazai kukorica felhasználásával. Reng Zoltán, a cég jelenlegi vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy termékeiket az európai piacon értékesítik majd. A zöldmezős beruházás 9,5 hektáron zajlott, 120 millió euróba került, az üzem 21 hónap alatt készült el, a gyárban 78 alkalmazottat foglalkoztatnak majd. A tervezett árbevétel nem ismert, azonban a cég várhatóan 300-400 millió forint helyi adót fizet majd.

A stratégiai döntéseket a kezdetek óta én hozom

A társadalmi felelősségvállalás és a helyben értékesített bor élménye a legfontosabb Bolyki Jánosnak, a Bolyki Szőlőbirtok és Pincészet tulajdonosának, aki eredetileg csak szőlőtermesztéssel foglalkozott, néhány év alatt azonban sikeres borász vált belőle.

Egyre több állami cég keres fiatalokat

A Közgázon március 28−29. között rendezett Karrier expón mintegy kétezer nyitott pozícióra jelentkezhettek az álláskeresők. A kiállítók többsége új szereplőként jelent meg az börzén, egyre több állami cég is fontosnak tartja a részvételt.