Ámon Kata

Közbeszerzési bírságot kapott a Köztársasági Elnöki Hivatal

A Közbeszerzési Döntőbizottság 2,5 millió forintra bírságolta a Köztársasági Elnöki Hivatalt (KEH), mert az állami kitüntetések megtervezéséről és legyártásáról csak egyetlen céggel, a Metal-Art Zrt.-vel tárgyalt − írja az Index.hu. A KEH hat év alatt összesen 180 millió forintot fizetett volna ki az évente néhány tucat Magyar Szent István Rend és a Magyar Becsület Rend éremért. A bizottság a közbeszerzési törvénybe ütközőnek ítélte a KEH-eljárást, amelyet súlyos és nagy értékű jogsértésnek nyilvánított, és csak azért számított fel 2,5 millió forintos bírságot, mert a KEH együttműködött és a kifizetések sem történtek még meg. A KEH az eljárást azzal indokolta, hogy 2006-ban olyan keretszerződést kötött, amelynek alapján csak a Metal-Artot hívhatta meg ajánlattételre, illetve azzal, hogy kizárólag az érmek történelmi előzményeit ismerő, magyar tulajdonú cég jöhetett szóba. A KEH szerint ráadásul csúszásban voltak az augusztus 20-i ünnep előtt. A Metal-Art a Vegyépszer egykori elnök-tulajdonosa, Nagy Elek érdekeltségébe tartozik.

A hallgatói szerződések költségeire félmilliárdot szánnak

A következő három évre összesen 507 millió forintot különít el a kormány a hallgatói szerződések költségeire − derül ki az eduline.hu-hoz eljuttatott minisztériumi háttérszámításból. Szeptembertől az Oktatási Hivatal (OH) feladata lesz a hallgatói szerződések megkötése és nyilvántartása. Idén több mint 51 ezer hallgatónak kellene aláírnia a szerződést, ami már 2012-ben 99 millió forintjába kerül az államnak. Aki nem írja alá a szerződést, az nem tanulhat tovább az államilag támogatott felsőoktatásban. A szerződésben vállalják, hogy a támogatott képzési időszak másfélszeresén belül oklevelet szereznek és hogy a diploma megszerzése utáni húsz évben az államilag támogatott képzési idő kétszeresét magyar joghatóságú munkaadónál \"dolgozzák le\", társadalombiztosítással járó munkaviszonyban.

A válság hatására nőtt a kereslet a pénzügyi képzések iránt

A válság miatt egyre többen tartják fontosnak a piaci folyamatok megértését, ezért nőtt az érdeklődés az üzleti képzések iránt. Az európaiak inkább a mesterszakokat, az amerikaiak pedig az MBA képzéseket részesítik előnyben. Az etika, a társadalmi felelősségvállalás és a társadalomtudományok is egyre nagyobb hangsúlyt kaphatnak a képzésben.

Elkerülhető a munkanélküliség növekedése?

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa szerint Magyarországon elkerülhető a munkanélküliség növekedése a Nemzetközi Valutalappal (IMF) kötött megállapodással − írja az MTI. Az uniós biztos úgy látja, a magyar eset más, mint a görög, az ír vagy a portugál, hiszen más okai vannak a külső pénzügyi segítségkérésnek, így nagyobb az esély arra, hogy az Európai Unió, az IMF és az Európai Központi Bank stabilitási programja élénkíti a növekedést. Az utóbbi időben vészesen nőttek az uniós országok közötti különbségek, a pénzügyi válság miatt a kormányoknak nincs olyan eszköz a kezében, amellyel külső segítség nélkül hatékonyan fel tudnának lépni a munkanélküliség ellen. Andor szerint a spekulációnak nagy szerepe volt abban, hogy az eurózóna országai ilyen helyzetbe kerültek, eurózóna-tagságuk pedig korlátozza mozgásterüket.

Tavaly 15-20 milliárd ment el látványsportokra

Az adófizetőknek 2011-ben 15-20 milliárd forintjukba került az olyan látványsportágak támogatása, mint a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong, és idén is hasonló mértékű bevételkiesésre számít a költségvetésben a Nemzetgazdasági Minisztérium − derül ki Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Scheiring Gábor LMP-s képviselő kérdésére adott írásbeli válaszából. A kormány a társasági adóból leírható adókedvezménnyel szeretné ösztönözni a vállalkozásokat az említett sportágak támogatására. A látványsportágak támogatói a juttatás adóévében és az azt követő három évben a fizetendő társasági adó 70 százalékáig terjedő adókedvezményt érvényesíthetnek, valamint a vállalkozás által nyújtott támogatás elszámolható az adózás előtti eredmény terhére is. A juttatások tehát nem közvetlen állami támogatásként, hanem a társaságok döntése alapján jutnak el az egyes sportszervezetekhez. Ugyanakkor a költségvetésben megjelenő bevételkiesés attól is függ, hogy az illetékes szervek mely benyújtott sportágfejlesztési programokat fogadják el és milyen összegben, illetve attól is, milyen ütemezésben állítják ki a támogatási igazolásokat − írja Matolcsy.

Az élelmiszer-infláció akadályozhatja a lazítást

A hőség és az aszály miatt globálisan drágulnak az élelmiszerek, ez az inflációs hatás Magyarországot is eléri és akadályozhatja a monetáris lazítást, miközben a gyenge belső kereslet és a befektetői környezet is kamatcsökkentést sürget − tájékoztatta az MTI-t Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

Nem várt elemek is vannak a hallgatói szerződésben

A várt \"röghöz kötés\" és az állam által támogatott félévek számának korlátozása is megjelenik a felsőoktatásba beiratkozók által aláírandó állami (rész)ösztöndíjszerződésbe. A kontraktus azonban olyan kivételeket is tartalmaz, amelyekről korábban nem esett szó.

Mintegy ötszázmilliárdos rést vettek észre a jövő évi büdzsén

Mintegy 500 milliárd forintos lyuk tátong a 2013-as büdzsén, és a költségvetési hiány is 4 százalék fölött lehet − írja Zsiday Viktor befektetési szakértő, aki szerint az IMF ilyen költségvetés mellett nem fog Magyarországgal megállapodni. Az 500 milliárdos rést a tervezettnél valószínűleg kisebb növekedés, a 300 milliárd forintos járulékcsökkentési program és az MNB-től várhatóan be nem folyó pénzügyi tranzakciós illeték okozza. A szakértő szerint nem is az a cél, hogy az IMF-fel megállapodás szülessen, hanem hogy 3 százalék alatt legyen az idei hiány, és megszűnjön a túlzottdeficit-eljárás Magyarországon, aminek hatására költségvetési és hitelezői oldalon is lazulnának a feltételek. A választásokra való felkészülés miatt a kormány a következő két évben expanzív fiskális és monetáris politikára törekszik, hogy beindítsa a növekedést, az viszont kérdéses, hogy a nem szokványos gazdaságpolitikai lépéseket mekkora türelemmel fogadja a piac − írja a szakértő.

Komplex programokra költi az uniós forrásokat a vidékfejlesztési tárca

Elkezdődött a 2014−2020 közötti uniós programozási időszak tervezése a Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) − mondta V. Németh Zsolt, a tárca vidékfejlesztési államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján. A következő időszakban átfogó célokra költik majd az uniós források legnagyobb részét, és nem a piac hektikusságának kivédésére vagy a gazdálkodók jövedelmére, ahogy jelenleg. A fejlesztési politikák nem különülnek el annyira, mint korábban, így lehetővé válik komplex programok kidolgozása. Külön ágazati stratégiákat nem készítenek, területenként határozzák meg, milyen beavatkozásokra van szükség a mezőgazdasági és az energiaszektorban, valamint az egészségügyben. Az államtitkár kiemelte, hogy Magyarország az Európai Unió agrártermelésének 2 százalékát adja, miközben a támogatásoknak 3−3,2 százalékát kapja, tehát haszonélvezője az uniós agrárpolitikának.