A magyarországi vállalkozások egyelőre nem nagyon értik, mi az alap- és mesterszakos diplomák között a különbség, hiszen még nincs elég tapasztalatuk a Bologna-rendszerrel − mondta lapunknak Vilmányi Márton, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja. Ennek ellenére a hallgatók többsége egyértelműen az MA/MSc diploma megszerzésére törekszik. Vannak ugyanakkor olyan cégek is, amelyek tudatosan próbálják a vállalatnál elérhető pozíciókhoz a BA, MA/MSc, sőt a PhD végzettséget is hozzárendelni, ez azonban egyelőre a kisebbség.
A helyzet Európa más országaiban is hasonló, ezért a multinacionális cégek sem tudatosabbak az alap- vagy mesterszakos diploma elvárásánál, viszont a nagyobb cégeknek megvan az az előnye, hogy megfelelő hr-kapacitással rendelkeznek a tudatos szervezéshez. A magasabb pozíciók megszerzésére a frissen végzetteknek általában nincs esélye, ezért is nehéz megmondani, hogy a néhány éve BA vagy MA szakot végzettek céges előrejutása hogyan alakul. A magas pozícióba jutáshoz a cégek jelenleg elsősorban a vállalati és iparági tapasztalatot és a rátermettséget díjazzák. Az egyetemeken is csak most alakul ki a BA-MA/MSc szakok rendszere, készülnek a kutatások arról, milyen tananyagot milyen képzési szinten kell oktatni, és mi az a tananyag, amit hasznosítani tudnak a volt hallgatók.
A Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának budapesti képzésekért felelős dékánhelyettese, Guth László szerint túl kicsi a mesterszakkínálat Budapesten, hiszen csak három intézményben indítanak mesterszakokat, miközben az érdeklődés egyre nő, idén például 30 százalékkal többen jelentkeztek MA/MSc képzésre, mint tavaly. A növekvő érdeklődés hátterében nemcsak az áll, hogy egyre többen végeznek el alapszakokat, hanem az is, hogy nő a mesterképzés jelentősége, és ezt a munkavállalók és a munkaadók is érzékelik, a magasabb pozíciók megszerzéséhez ugyanis az utóbbiak elvárják a mesterdiplomát − mondta Guth.
Bár a válság óta a vállalatok sokkal kisebb mértékben támogatják alkalmazottaik továbbképzését, mint korábban, a cégek még mindig hajlandóak a jelenlegi vagy leendő munkavállalók oktatására költeni, hiszen annak költségeit továbbra is el tudják számolni − mondta Vilmányi. Az államilag támogatott férőhelyek megszüntetésének hírére az üzleti képzésben sok olyan cég kereste meg az SZTE-t, amelyekkel korábban nem állt kapcsolatban, hogy támogatna bizonyos hallgatókat. Nem csak a legnagyobb vállalatok, hanem a kkv-k is szívesen áldoznak erre, és mivel az ösztöndíjprogram a szakmai tapasztalatok átadásáról is szól, a támogatást nem adománynak, hanem befektetésnek tekintik.
