Ádám Viktor

Tovább erősödött a forint

Szűk sávban, 262,60-263,30 forint között ingadozott szerdán az euró jegyzése a bankközi devizapiacon - tájékoztatott Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője, aki szerint mindez különösebb forgalom és piacot mozgató esemény nélkül történt. A zloty forinttal szembeni erősödésére játszó pozíciók zárása a keddivel ellentétben ezúttal már kevésbé hatott, inkább az bizonyult meghatározónak, hogy az euró dollárjegyzése kitartott 1,36 felett. Délután öt óra tájban az uniós deviza egysége 262,80, a dolláré 192,70, a svájci franké pedig 183 forinton állt, azaz az egy nappal korábbihoz képest egy-két forinttal süllyedtek a jegyzések. Az MTI-Eco által idézett londoni feltörekvő piaci elemzők szerint még vonzóbbá válhat a forint a befektetők számára, amikor az ország túljut a választások második fordulóján - ha az új kormány nem keveredik konfliktusba a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val az államháztartási hiánycél ügyében. A Goldman Sachs például 255 forintra csökkentette a 12 havi euróárfolyam-prognózisát. A forint erősödésével párhuzamosan felgyorsult a hozamcsökkenés az állampapírok másodlagos piacán. A rövid oldalon 5-10, éven túl 16-21 bázispont közötti értékekkel süllyedtek a benchmarkok.

Halvány forinterősödés a zloty ellenében

Piaci értesülések szerint egy nagyobb szereplő zárhatta le a forinttal szembeni zlotyerősödésre játszó pozícióit, emiatt gyengülhetett a lengyel és kúszhatott feljebb némileg a magyar deviza - mondta lapunknak Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank üzletkötője. Hozzátette: bár a márciusi infláció a vártnál magasabb lett, a piac szerint az MNB folytatja a kamatvágás-sorozatot, így ez a makroadat nem játszott közre a forint izmosodásában. Középtávon kivárást valószínűsít a szakember, vagyis a befektetők és a kereskedők megvárják, hogy az új kormány milyen makropályát, költségvetést vázol fel, illetve mire jut az IMF-fel folytatandó tárgyalások során. Délután fél öt tájban az euró 264,50, a dollár 194,90, a svájci frank 184 forinton állt, az uniós deviza így az egy nappal korábbihoz képest csak néhány tíz fillérrel lett olcsóbb, a zöldhasú pedig hasonló mértékben drágult. Történetében először került tegnap évi öt százalék alá a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukciós hozama. Az értékesítésen 4,96 százalékos átlag alakult ki, az ÁKK által felkínált 30 milliárdos mennyiség bő négyszeres lefedettség mellett kelt el. A másodpiaci referenciaátlagok többsége szintén csökkent, 5-7 bázispont közötti értékkel.

Lengyel intervenció gyengítette a forintot

A lengyel jegybank pénteki intervenciója csak átmenetileg gyengítette a forintot, és úgy tűnik, nem hatott érdemben a görög adósság Fitch általi leminősítése sem. A tőzsdék a csütörtöki pesszimizmust követően pénteken már a görög válság végét jelezték, és ez kedvezően hatott a feltörekvő piaci devizákra is. Varsó az elmúlt napokban már szóbeli intervencióval próbálta megfékezni a zloty erősödését, eredménytelenül, amit pénteken valódi piaci beavatkozás követett - mondta el Csajbók Róbert, az ING Bank üzletkötője. Ez - szemben az MNB gyakorlatával - helyi bankokon keresztül történt, mérsékelt összeggel, mégis közel egy százalékkal gyengítette a zlotyt az euróhoz képest. Ennek nyomán az euró forintkurzusa 268,20-ig szaladt fel, ám miután látszott, hogy a lengyel központi bank lényegében csak tesztelte a piacot, visszaerősödött a magyar deviza, miközben a lengyel fizetőeszköz kitartott. Délután háromnegyed öt tájban 266,60 forintnál járt az euró, a dollár egységét 198,30, a svájci frankét 185,40 forinton jegyezték. Az állampapírok másodlagos piacán nem változtak érdemben a referenciahozamok pénteken. A legnagyobb elmozdulást - három bázispontos csökkenést - a 3 és a 12 hónapos benchmark mutatta.

Jászberényben fektet be a koreai műanyaggyártó

A Jász-Plasztik Kft. jászberényi gyárában tizenegymillió eurós befektetéssel alakít ki új, mintegy 70 főnek munkát adó üzemcsarnokot a dél-koreai Samyang. A bérelt üzemben azt a műanyagot gyártják majd, amelyből a Jász-Plasztik készít alkatrészeket a Samsung jászfényszarui egységében gyártott monitorokhoz és lcd-tévékhez. Chong Yeol Lee, a Samyang vezérigazgató-helyettese a Napi kérdésére elmondta: miután a cég vevőköre a régióban Magyarországon és Szlovákiában van - az ottani ráadásul nagyobb is -, ezt a két országot vizsgálták lehetséges beruházási helyszínként. Egyrészt az ITDH promóciós tevékenysége, másrészt az itteni nagyobb növekedési lehetőség szólt Magyarország mellett. Kilián Csaba, az ITDH megbízott vezérigazgatója szerint a projekt nagysága nem akkora, hogy egyedi kormánydöntéssel megítélt vissza nem térítendő támogatást vagy adókedvezményt kaphatott volna, az NFÜ-höz azonban pályáztak.

Döntött az OVB, jönnek az adatok!

Az OVB hosszas vita után 6:5 arányban támogatta, hogy 22.15-kor beinduljon a tájékoztatási rendszer.

Elképesztő, mit művel az OVB (vélemény)

A kampánycsend utólagos meghosszabbítása helyett akár a sorban állók mobiltelefonjait is elkoboztathatta volna a testület. Pont annyi értelme lett volna ennek a döntésnek is.

Magyarországon fektet be a koreai műanyaggyártó - Szlovákia helyett

Tizenegymillió eurós befektetéssel alakít ki új, mintegy 70 főnek munkát adó üzemcsarnokot a Jász-Plasztik Kft. jászberényi gyárában a dél-koreai Samyang. Az üzemben azt a műanyagot gyártják majd, amelyből a Jász-Plasztik készít alkatrészeket a Samsung jászfényszarui egységében gyártott monitorokhoz és LCD tévékhez.

A népesség öregedése is kihívást jelent

Az EU új közlekedéspolitikájában nagy figyelem irányul az alacsony szén-dioxid-kibocsátást lehetővé tevő forgatókönyvek beazonosítására - mondta Szűcs Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője a Magyar Logisztikai Egyesület által szervezett XV. Logisztikai Fórumon. Hozzátette: a készülő közlekedéspolitika célja, hogy integrált, technológia által irányított, felhasználóbarát és fenntartható rendszert alakítson ki. Minderre olyan kihívások hatnak, mint a környezet állapota, a fosszilis üzemanyagok kínálatának szűkülése vagy éppen a népesség öregedése. Utóbbi hosszú távon oly módon is hathat az uniós közlekedéspolitikára - derült ki a szakember előadásából -, hogy mindinkább a közösségi közlekedésre koncentrálja az erőforrásokat, például a szállítással szemben. A most formálódó közlekedéspolitika kialakításában Magyarország egy platformon van a visegrádi országokkal, illetve Romániával és Bulgáriával abban a tekintetben, hogy álláspontunk szerint erősebb összefüggést kell teremteni a környezeti és energiaügyi társpolitikákkal való együttműködés terén. Magyarország számára nem az átfogó közlekedési hálózat bővítése, hanem a teljes Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) uniós társfinanszírozási lehetőségeinek megtartása jelenti a legfőbb prioritást. A TEN-T magyarországi szakaszain jelentős bővítést egyébként nem terveznek, de az M0 körgyűrű hiányzó déli részét, valamint az M9 gyorsforgalmi útszakaszt, a vasút esetében pedig a Székesfehérvár és Szolnok közötti, Budapestet elkerülő szakaszt is elfogadtatnák a hálózat részeként.

Idén már nőhet a GDP

A kormány terveihez képest magasabb idei GDP-arányos áht-hiánnyal, további kamatcsökkentésekkel és némi gazdasági növekedéssel számol a Pénzügykutató Zrt. tegnap publikált prognózisa. Az önkormányzatokkal együtt számolt deficit 4,1-4,3 százalék lehet, feltéve, hogy további beavatkozások nem történnek. Halász György tudományos munkatárs szerint az új kabinet várhatóan végrehajt majd némi konszolidációt - elsősorban a közlekedési társaságoknál -, az egészségügybe tőkét juttathat vagy támogatást növelhet, illetve az önkormányzatok helyzetén is javíthatnak. A hiánycélnövelés nemzetközi elfogadtatásához azonban reformokat is kommunikálni kell, ám ezek, ha lesznek, 2010-ben nemigen valósíthatók meg - tette hozzá a szakember, aki szerint így akár 5,6 százalékos hiány is összejöhet. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa szerint GDP-prognózisuk optimistább a kormányénál. Idén a beruházások - alapvetően az EU-források intenzívebb felhasználásának és a nagyprojekteknek köszönhetően - már nőhetnek, miközben a lakossági lakásépítések tovább apadhatnak. A magyar válság sajátossága, hogy a többi európai országhoz képest a beruházások kevésbé, míg a fogyasztás nagyobb mértékben esett vissza. Ez az eltérő alkalmazkodás a jövőben jobb szerkezetet jelent, ahogyan kifejezetten perspektivikusak voltak a Bajnai-csomag intézkedései is a Gyurcsány-csomaghoz képest - véli Petschnig.