Az EU új közlekedéspolitikájában nagy figyelem irányul az alacsony szén-dioxid-kibocsátást lehetővé tevő forgatókönyvek beazonosítására - mondta Szűcs Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium főosztályvezetője a Magyar Logisztikai Egyesület által szervezett XV. Logisztikai Fórumon. Hozzátette: a készülő közlekedéspolitika célja, hogy integrált, technológia által irányított, felhasználóbarát és fenntartható rendszert alakítson ki. Minderre olyan kihívások hatnak, mint a környezet állapota, a fosszilis üzemanyagok kínálatának szűkülése vagy éppen a népesség öregedése. Utóbbi hosszú távon oly módon is hathat az uniós közlekedéspolitikára - derült ki a szakember előadásából -, hogy mindinkább a közösségi közlekedésre koncentrálja az erőforrásokat, például a szállítással szemben. A most formálódó közlekedéspolitika kialakításában Magyarország egy platformon van a visegrádi országokkal, illetve Romániával és Bulgáriával abban a tekintetben, hogy álláspontunk szerint erősebb összefüggést kell teremteni a környezeti és energiaügyi társpolitikákkal való együttműködés terén. Magyarország számára nem az átfogó közlekedési hálózat bővítése, hanem a teljes Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) uniós társfinanszírozási lehetőségeinek megtartása jelenti a legfőbb prioritást. A TEN-T magyarországi szakaszain jelentős bővítést egyébként nem terveznek, de az M0 körgyűrű hiányzó déli részét, valamint az M9 gyorsforgalmi útszakaszt, a vasút esetében pedig a Székesfehérvár és Szolnok közötti, Budapestet elkerülő szakaszt is elfogadtatnák a hálózat részeként.
