Ádám Viktor

Elképesztő a kínai érdeklődés hazánk iránt

Rengeteg kínai delegációt fogadunk, hetente átlagosan egy érkezik, magas rangú állami vezetőkkel − mondta lapunknak Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke. Jelenleg két kínai céggel folynak tárgyalások Magyarországi befektetésekről. Kedvezőtlen fordulat ugyanakkor, hogy a legjobb külgazdasági szakdiplomatáink többsége nem folytatja munkáját állomáshelyén.

Hetente érkeznek kínai delegációk Budapestre

Rengeteg kínai delegációt fogadunk, hetente átlagosan egy érkezik, magas rangú állami vezetőkkel − mondta lapunknak Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnöke. A frissen kinevezett külgazdasági szakdiplomatáknak a megszokott négy helyett csak két évük van, de Dobos szerint ha valaki akar, két év alatt is tud eredményeket elérni.

Meglódult a svájci frank forintjegyzése

Gyengüléssel reagált péntek délután a norvég korona az Oslóban bekövetkezett detonáció hírére: az euróhoz mért jegyzés a 7,8-es szint fölé emelkedett. A nap folyamán korrigált az euró a dollárhoz és a svájci frankhoz képest, a görög mentő csomag formálódását kísérő csütörtöki erősödést követően − tájékoztatott Csajbók Róbert, az ING Bank devizapiaci üzletkötője. A szakember hozzátette: mindezt túlzás volna az oslói robbanás számlájára írni. Az euró irányváltásával párhuzamosan a forint is gyengébb lett, ami a szakember szerint remélhetően csak a szokásos pénteki pozíciózárással függ össze, és hétfőn visszatérhet a lendület. Délután fél hat előtt az euró jegyzése már újra 268 forint alatt járt, a dolláré 186,60, a svájci franké 228,50 forinton állt. Utóbbi jegyzés azt jelenti, hogy a frank napon belül bő 3 forinttal tudott drágulni. Ugyanekkor az euró a korábbi, 1,44 feletti szintek után 1,4360 dollár, illetve az 1,1850-es tető helyett 1,1725 svájci frankon állt. Az állampapírok másodlagos piacán a hozamok többsége gyakorlatilag nem változott, a legnagyobb elmozdulást az 5 bázisponttal, 7,02 százalékra csökkenő hároméves benchmark mutatta.

Új bérlő a Viktória Parkban

Az üllői Viktória Parkba helyezi át raktár- és logisztikai bázisát egy, az élelmiszeriparban ismert cég, amely hosszú távú szerződés keretében közel négyezer négyzetmétert bérel. E bérleti tranzakció eredményeképpen a földszinti raktárterület tekintetében a telítettség meghaladja a 60 százalékot − jelentette be a Colliers International Hungary. A mintegy 41,5 ezer négyzetméter bruttó alapterületű épület a budapesti piac harmadik legnagyobb, kifejezetten bérletre épített raktárcsarnoka, amely az új 4-es és a régi 4-es főút csomópontjában helyezkedik el, közel az M0-s új szakaszához és a nemzetközi repülőtérhez.

Támogatás pályázható az ipari parkok fejlesztésére

E hónap végén zárul a mind a hét régióban megjelenő \"Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése − ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása\" c. pályázat társadalmi egyeztetése. A pályázati felhívás célja, hogy a regionális operatív programok gazdaságfejlesztési eszközrendszerével a régiók versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelt fontossággal bíró vonzó befektetési környezet kialakítását segítse elő, melynek fontos elemei a befektetési környezet infrastrukturális fejlesztése, valamint az innovációt és magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységet elősegítő szolgáltatások elindítása. A pályázati kiírás keretében az ipari parkok infrastrukturális fejlesztése, ipari területek, illetve Inkubátorházak fejlesztése támogatható.

Nem épült új raktár Budapesten

Az év második negyedében az ipari ingatlanok iránti teljes kereslet 66,5 ezer négyzetmétert ért el, ami 22 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában, de mindössze 60 százaléka 2011 első, bérbeadás tekintetében kiemelkedő negyedévében rögzített értéknek − áll a Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fórumának jelentésében. A szerződéshosszabbítások a bruttó bérbeadás 60 százalékát tették ki, összesen 39,8 ezer négyzetmétert, a tranzakciók 29 százaléka volt új szerződéskötés, míg a kereslet 7 százaléka volt előbérlet és mindössze 4 százaléka bővülés.

Jobban erősödött a forint, mint az euró

Nagyot szóltak a csütörtöki EU-csúcsról érkező hírek, különösen az jelentett nem várt kedvező fejleményt, hogy egyfajta Marshall-tervet dolgoznak majd ki az eurózóna perifériája számára − tájékoztatott Csajbók Róbert, az ING Bank devizapiaci üzletkötője. Hozzátette: a kockázatvállalási hajlandóság hirtelen erősödése, vagyis az irányváltás amiatt lehetett ilyen éles, mert a csúcstalálkozó előtt egyre nőtt a bizonytalanság a piacon, a remegő kezű szereplők sorra likvidálták pozícióikat.

Jól sikerültek a hazai aukciók

A csütörtöki kereskedési nap jó részében szűk sávban, 269-270 forint között ingadozott az euró jegyzése a bankközi devizapiacon. Bár az, hogy a Moody\'s kilátásba helyezte az USA szuverén osztályzatának lerontását, újra felkorbácsolta a kedélyeket a piacokon, az S&P állítólagos hasonló szándékára már nem voltak heves reakciók. A nap végére így a forintban mért árfolyamok a reggeli szintekre tértek vissza. Fél ötkor az euró egysége 268,80, a svájci franké 231,20, a dolláré pedig 189 forinton állt. Ugyanekkor az euró egysége 1,4225 dollárt és 1,1618 frankot ért.

Sztrájkolhatnak a szlovákiai fuvarozók

A fuvarozók újra sztrájkkészültséget hirdettek Szlovákiában az elektronikus közúthasználati díjszabás tarthatatlansága miatt, a demonstrációt szeptember elejére tervezik − értesült a hirek.sk. A fuvarozók tiltakozásukkal azt szeretnék elérni, hogy újra vezessék be a 2008-ig használt autópálya-matricákat. Ma a közúthasználati díjbevétel nagyobb része az elektronikus rendszer üzemeltetésére, a vételár törlesztésére megy − mondta Farkas Iván, a tiltakozást támogató Magyar Koalíció Pártjának gazdasági alelnöke. A fuvarozók szemszögéből a 2009-ben bevezetett változás erőteljes áremelkedést okozott. Farkas szerint ma egy Dunaszerdahelyről induló, Losoncra tartó kamion menettérti útjának elektronikus közúthasználati díja 80−120 euró. Három éve a havi matrica 3000 koronába, vagyis 100 euróba került, és egy hónapig korlátlan közúthasználatot biztosított. A méregdrága díj következménye, hogy a teherforgalom egy része átvándorolt a nem fizetős, másod-, harmadosztályú és helyi közutakra. Azok fenntartói, a megyei és helyi önkormányzatok viszont a közúthasználati díjból nem jutnak bevételhez. Ez az alacsonyabb rendű közutak rohamos tönkretételét okozhatja, mivel a fenntartónak nincs forrása az utak karbantartására.