Ádám Viktor

Végtörlesztés: örülhetnek a külföldi spekulánsok

A fővárosi lakásokból bevásárló külföldi spekulánsok számára is nyitott az út: ha magyar banktól vettek fel svájcifrank- vagy euróhitelt a befektetéseikhez, most fix árfolyamon végtörleszthetik, ha van rá pénzük. Ez nem is rossz üzlet: a befizetendő eurót közel 300-ért válthatják be forintra, a 250-es törlesztési árfolyammal szemben. További fejlemény, hogy a hazai adósok nem végtörleszthetnek devizahitelből.

Döbbenetes adócsalás üzemanyag-fronton? Itt a válasz a vádakra

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez fordultak a fuvarozók és a környezetvédők is.

Arcvesztés várhat Magyarországra külföldön

Elkaszálhatja a kormányzati fűnyíró a magyar külpiaci aktivitás egyik, eddig kiemelt jelentőségűnek tartott szegmensét, a kötött segélyhitelek rendszerét. Lapunk értesülései szerint összesen több mint hetvenmilliárd forint értékű, hazai cégek által külföldön megvalósítandó fejlesztési projekt is veszélybe kerülhet, ami közel tízszerese az eddig megvalósított beruházások volumenének.

Visszavághatja a kormány az exporttámogatást is

Elkaszálhatja a kormányzati fűnyíró a magyar külpiaci aktivitás egyik, eddig kiemelt jelentőségűnek tartott szegmensét, a kötött segélyhitelek rendszerét, amivel több mint hetvenmilliárd forint értékű fejlesztési projekt is veszélybe kerülhet.

Ha nyár volna, 220 alatt járna a frank

Számos eseményre figyelhettek a befektetők csütörtökön: az ECB az alapkamat tartása mellett likviditásnövelő intézkedéseket jelentett be, az amerikai munkaerő-piaci adat a vártnál kissé jobb, a német ipari statisztika pedig rosszabb lett. A gyenge magyar ipari adat ezúttal sem zavart sok vizet, ám a svájci kormány berkeiből olyan jelzés érkezett, amely 1,30−1,40-es euró/frank jegyzést tartana kívánatosnak a jegybank által jelenleg védett 1,20 helyett. Ennek nyomán öthavi mélypontra esett a frank, ami azt jelenti, hogy ha az euró a nyár közepi, 265−270 forint közötti sávban lenne most is, bőven a technikailag fontos 220-as szint alatt állna a svájci deviza. Ehhez képest a viszonylag jó hangulat közepette az euró forintjegyzése benézett 295 alá, ám délután már újból 297 felett járt. Ugyanekkor a dollár 221,40, a svájci frank 240,60 forintot ért, az euró/dollár pedig 1,3415-ön forgott.

Kitartó lendületben a nyugat-európai börzék

A gyenge nyitást követően emelkedésbe váltottak tegnap a tengerentúli részvényindexek, lapzártánkkor már egy százalék körüli pluszoknál jártak. A nyugat-európai mutatók is folytatták a szerdai lendületes emelkedést: a Footsie 3,7 százalékkal került feljebb, de a CAC−40 és a DAX is bőven három százalék feletti emelkedést produkált. New Yorkban Steve Jobs Apple-társalapító halálhíre nem küldte lejtőre a társaság részvényeinek árfolyamát, sőt, miután az elemzők megerősítették, hogy bíznak a cégben, a jegyzés 1,3 százalékkal emelkedett is. A Target Corp. papírjai 4,5 százalékkal drágultak azt követően, hogy a kiskereskedelmi lánc várakozásokon felüli forgalomról számolt be.

Kilőttek az európai bankrészvények

Látványos felpattanást produkáltak szerdán a vezető nyugat-európai részvényindexek, a Footsie 3,2, a CAC−40 4,3, a DAX pedig 4,9 százalékkal emelkedett. Utóbbi azt is jelentette, hogy a piac nem reagált érdemben arra a délutáni bombariadóra, ami miatt a frankfurti börze parkettjéről evakuálni kellett az ott lévőket. A kereskedés félidejénél − a mínuszos startot követően − New York is pluszban volt, ám ez a Dow esetében csak 0,1, a Nasdaq Composite-nál 0,9, az S&P−500-nál pedig 0,3 százalékot jelentett.

Újra a veszélyzónában vagyunk

Több mint 30 százalék az esélye annak, hogy Magyarország belátható időn belül fizetésképtelenné válik külföldi hitelezői felé, így hazánk újra felkerült a CMA DataVision által összeállított, a tíz legkockázatosabb szuverén adóst felsoroló listára. A szeptember 29-i cds-záróadatok alapján készített listát továbbra is Görögország vezeti, Magyarország a 9. helyre futott be. A jelentés alapján a görög csőd, vagyis annak kockázata, hogy Athén nem lesz képes visszafizetni államadósságát, 90,6 százalék. A jelentés szerint a magyar gazdaság ugyan kockázatosabb a spanyolnál, ám a feltörekvő országokra vonatkozó alacsonyabb (25 százalékos) kilábalási együttható miatt a csőd esélye is mérsékeltebb, mint a spanyoloknál.

Kivonulnak-e a multik Magyarországról? Mi lesz a diplomás pályakezdőkkel?

Nehezen élik meg a külföldi befektetők az itteni adótörvények és más szabályozók változásait, de azok, akik itt vannak, tisztában vannak azzal, hogy Magyarország nem Görögország - mondta a Napi Gazdaság Online-nak Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese. A szakember szerint az új befektetésekkel vidéken is létrejönnek új munkahelyek, nem csak Budapesten.