Magyarország reputációjának csökkenése, exportlehetőségeink szűkülése − ezzel az eredménnyel járhat a fejlődő országok piacain, ha a költségvetési kiadáslefaragási törekvések a kötött segélyhitelek konstrukcióit is számottevően érintik. A Napi Gazdaság értesülései szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) azt vizsgálják, hogy miként lehetne kihátrálni vagy legalább halasztani azokat a kormányközi szerződéseket, amelyek magyar cégek részvételével zajló fejlesztéseket tennének lehetővé a Távol-Keleten, illetve Afrikában. Hivatalosan meg nem erősített információink szerint a már kiválasztott cégeknél is felvetődött, hogy a szerződéseket felbontsák. Ezek a törekvések a korábbiakhoz képest kisebb ellenállásba is ütközhetnek, hiszen a kötött segélyhitel munkacsoportjának korábbi vezetője, az NGM volt külgazdasági helyettes államtitkára már nem ezen a területen dolgozik: Botos Balázs lett hazánk új ciprusi nagykövete.
Eddig jól haladtak a kötött segélyhitelekkel megvalósított projektek. Bosznia-Hercegovinában 5,8 millió eurós keretből ivóvíztisztító épült, még 2006-ban, a Zenon Systems Kft. fővállalkozásában. Montenegróban a KÉSZ Kft., az Arcadom Zrt. és a Gesztelyi Zrt. oktatási intézményeket épített. Laoszi mini agrárüzemek rekonstrukciójában pedig a Vitafort Zrt. vett részt két kutatóintézet támogatásával.
Az NGM lapzártánkig a szerződésekből való kihátrálási szándékot firtató kérdésünkre nem válaszolt, arról azonban beszámolt, hogy 2005-től 1,8 milliárd forint állami támogatást hívtak le, vagyis a keret egy része az elmúlt években rendre kihasználatlan maradt. (Az idén az eredeti tervek szerint megduplázták volna a keretet, ám az végül 585,2 millió forint maradt.) A képhez hozzátartozik, hogy Magyarország nem teljesítette a vállalását, amely szerint 2010-re a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 0,17 százalékát fordítaná hivatalos fejlesztési támogatásra. A részarány tavaly nem érte el a 0,1 százalékot sem.
A szaktárca némi bizonytalanságot tükröző tájékoztatása szerint \"várhatóan jövő évtől kell számolni újabb projektek beindulásával\". A lapunk birtokába jutott tervek mindenesetre meglehetősen impozánsak, ezek alapján csak most jönne a beruházások java. Az aláírt, hatályos kormányközi szerződések és a kormánydöntésre váró keretszerződések összege 2012-re vonatkozóan - egy 2013 őszére tervezett indonéz keretszerződéssel együtt - mai árfolyamon meghaladja a 70 milliárd forintot. Mindemellett további, nagyjából kétszázmillió dollárnyi projektre érkezett már megkeresés más országokból. Az elérhetőbbnek látszó hetvenmilliárdos összeg ugyan elenyésző a 2010-es, 19,7 ezer milliárd forintos teljes magyar exporthoz képest, ám − a kormányzati szándékkal összhangban − épp a magyar kkv-k külpiaci jelenlétét erősítené.
