Ádám Viktor

Kevesebb Suzuki készül Esztergomban

Újra csökkenteni kényszerült idei gyártási terveit a Magyar Suzuki Zrt. − tudta meg a Napi Gazdaság a társaságtól. A cég már a nyáron jelezte, hogy nem tudja tartani korábbi termelésnövelési célját, a februári prognózisban szereplő 180−185 ezres idei darabszámot akkor 170 ezresre korrigálták. A terveket azonban újra át kellett dolgozni, és most úgy tűnik, összesen 155 ezer autót készít a gyár idén, miközben a mintegy 3400 fős gárda évi 210−220 ezer kocsit is le tudna gyártani. A termelés-visszafogást az európai újautó-piac mélyrepülése indokolja. Január−augusztusban az EU és az EFTA tagállamaiban 6,6 százalékkal kevesebb autóra került rendszám, mint egy évvel korábban, a Suzuki eladásai pedig bő 11 százalékkal, 106,2 ezer darabra estek az európai autógyártók szövetsége, az ACEA friss adatai szerint. Ez a térvesztés − szemben az európai Audi-eladások növekedésével és a Mercedes-forgalom stagnálásával − kedvezőtlen fejlemény a magyarországi ipari termelés szempontjából is. Az európai piacokat döntő részben az Esztergomban gyártott modellekkel látják el.

Pénteken is kitartott a QE3-rally

A Fed csütörtökön bejelentett újabb kötvényvásárlási programja pénteken is elegendő üzemanyagot biztosított a piacok számára. Az amerikai olajár 100 dollár felett is megfordult, a New York-i részvényindexek pedig − az előzői napi, másfél százalék körüli többleteket megfejelve − újra pluszban zártak. A Dow Jones ipari átlag és az S&P−500 a hét egészét 2 százalék körüli nyereséggel abszolválta. A friss amerikai makroadatok vegyes képet mutattak: a kiskereskedelmi forgalom értékét és a fogyasztói árszínvonalat is a drágább üzemanyag húzta fel augusztusban, az ipari termelés szűkült, a fogyasztói bizalom viszont a vártnál nagyobb mértékben javult. Az általános drágulásból kimaradtak a Kraft Foods részvényei, amelyek szeptember 24-től kikerülnek a Dow kosarából, a helyükre érkező UnitedHealth papírjai ugyanakkor erősödtek.

Özönlenek Magyarországra a használt autók

Magas fordulatszámon pörög a használtautó-import, eddig kétszer annyi, többet-kevesebbet futott kocsi érkezett külföldről, mint egy évvel korábban, így minden második forgalomba helyezett személygépjárműnek származik másodkézből.

Özönlenek Magyarországra a használt autók

Magas fordulatszámon pörög a használtautó-import, eddig kétszer annyi, többet-kevesebbet futott kocsi érkezett külföldről, mint egy évvel korábban, így minden második forgalomba helyezett személygépjármű származik másodkézből. Idén nyáron megismétlődött a tavaly év végi forgatókönyv, júliusban és augusztusban ugyanis több használtan behozott autóra került rendszám a magyar piacon, mint újra. Az év első nyolc hónapjában 34,5 ezer másodkézből származó kocsit helyeztek forgalomba, ami alig marad el az újautó-piacon mért 35,8 ezres darabszámtól − derül ki a Datahouse statisztikáiból.

Négyhavi csúcson járt az euró

A forint pozícióját is erősítette tegnap, hogy a piacok által várva-várt német alkotmánybírósági döntés nyomán − amellyel a testület zöld utat adott az euróövezeti válságkezelő rendszerben (ESM) való német részvételnek − négyhavi csúcsra emelkedett az euró a dollárral szemben. Utóbbi keresztárfolyam az 1,2940-es szint közelében tetőzött, az euró forintjegyzése pedig kétszer is benézett 281,50 alá, először még az alkotmánybírósági döntés előtt. A piaci szereplők innen gyorsan visszarántották 282 fölé, és a korrekció − amiből a régiós devizák sem maradtak ki − délután is folytatódott. Lapzártánkkor így már 283,60 forint környékén mozgott az euró egysége − néhány tíz fillérrel feljebb, mint egy nappal korábban − 1,2280 körüli dollár/euró mellett. Ugyanekkor a dollár − amely napközben 218 felé vette az irányt − 220,10 forintnál, a svájci frank pedig 234,70 forintnál állt. A délutáni korrekcióban az amerikai tőzsdei helyzetkép is szerepet játszott, hiszen másfél órával a start után csak plusz nullában álltak a New York-i részvényindexek. Az állampapírok másodlagos piacán visszafogott hozamcsökkenés kísérte a forint erősödését. Az éven belüli referenciaátlagok 1−2, az éven túliak pedig 6−8 bázisponttal kerültek lejjebb.

Ön is felkerülhet a NAV-szégyenlistára!

Több száz milliárd forintra rúg a behajthatatlan tartozások állománya a NAV statisztikája szerint, miközben a hátralékosok között a működő cégek aránya mindössze 26 százalék. Az adóhatóság rendszeresen közöl feketelistákat, névvel-címmel - annak jártunk utána, hogyan lehet ezekre fel-, illetve ezekről lekerülni.

Tovább gyengült a forint

Csütörtökön is folytatódott a hazai deviza gyengülése, délután 285,70 forint környékén tetőzött az euró, majd kismértékben lefelé korrigált. Ugyanekkor a dollár egysége 228,30, a svájci franké 237,60 forintnál járt. A hangulatromlást és az azt kísérő régiós eladási hullámot értékelve nem szabad elfelejteni, hogy a nyári szezon utolsó napjait éljük, így lassan visszakerül a régi kerékvágásba a piac, ami természetszerűleg hoz némi fordulatot a fejlődő piacokon − vélték a lapunknak nyilatkozó szakértők. A nemrégiben látott, 280 forint alatti szintek túlértékelt hazai devizát jelentettek − vélekedett Buró Szilárd, az Equilor devizapiaci elemzője. Karsai Péter, a Commerzbank treasury sales munkatársa is a 280−285 közötti szinteket tartja normális állapotnak, ám ennél magasabb záróérték esetén elindulhat a 289−290-nél húzódó ellenállás irányába.

Budapesten kevesebbet dolgoznak

Az átlagmagyar 517 percet − azaz több mint 8,5 órát − alszik naponta, kereső és jövedelemkiegészítő tevékenységgel 3 órát tölt, a háztartási és ház körüli munkák elvégzésére 2 órát szán, nagyjából ugyanannyit, mint tévézésre, a vásárlást viszont negyed óra alatt letudja − gyerekeivel csupán fél órát foglalkozik. A kocsmába mindössze két percre ugrik be, de nem szán sokkal több időt az intim együttlétet is magában foglaló egyéb családi tevékenységekre sem − derül ki a KSH 2009−2010-es időmérleg-statisztikájából.

Uniós forrásokból fejlesztettek a központok

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) tagjai az elmúlt hat évben összesen 8,8 milliárd forint uniós támogatást nyertek el, ami a logisztikai szolgáltató központok által megvalósított fejlesztések átlag 40 százalékát fedezte − közölte honlapján a szervezet. A források lehívását nagyban elősegítette, hogy a szövetség pályázati információs vonalat épített ki, tanácsadással segítette saját tagszervezeteit, valamint a pályázatokat kiíró Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) munkáját. Az eddigi közös munka eredménye, hogy az NFÜ beépítette a pályázati feltételek közé a szövetség által a logisztikai szolgáltató központok számára kidolgozott minősítési rendszer egyes kritériumait: ez az objektív és mérhető szakmai szempontrendszer segít a források hatékonyabb, célirányos elosztásában − fogalmazott Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke.