Ádám Viktor

Kelet felé nyitná a vízi utakat is a kormány

Intermodális kikötői csomópontok építésével, a magyar hajógyártás újjáélesztésével, a keleti útvonalak megcélzásával, valamint az új Mahart-holding felépítésével fordítanák a víz felé Magyarországot a kormány egyelőre vitaanyagként létező elképzelései.

Addig emeli az árat a kormány, ameddig csak tudja

Az eddiginél keményebb álláspontot alakítottak ki a kabinet e-útdíj-tervei kapcsán a fuvarozók.

Veszélyben a logisztikai versenyképességünk

A logisztikai szektor célirányos fejlesztése nélkülözhetetlen Magyarország regionális versenyképességének megőrzéséhez és megerősítéséhez − mondja ki a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) elnökségének állásfoglalása. A dokumentum nevesíti a hazai közlekedéslogisztika főbb kitörési pontjait: ilyen a Budapestet elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítése, Záhony térsége logisztikai versenyképességének fejlesztése, az intermodális (kombinált) szállítás hazai helyzetének javítása, illetve a logisztikai szolgáltató központok fejlesztése. Ezen lehetőségek kiaknázása nélkül Magyarország könnyen lekerülhet a nemzetközi szállítmányozási útvonalak térképéről − állítja a szövetség. Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke szerint az említett négy infrastruktúra-fejlesztési program szükségszerűsége megkérdőjelezhetetlen, mivel hosszú távú megoldást kínálnak a jelenlegi országstratégiai és közlekedéspolitikai problémákra: javítják hazánk logisztikai versenyképességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország Európa tranzit közlekedési korridorjának szerves része legyen és Kelet-Közép-Európa logisztikai központjává váljon. A szakember szerint az elnökség által felvetett kérdésekre a 2012. október 11-ei Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia adhat választ, ahol a kormányzat szakpolitikusai mellett a teljes logisztikai szektor képviselteti magát, és ahol sok minden eldőlhet az elnökség által deklarált országstratégiai projektek sorsáról.

Duplán sújtja az aszály a hajósokat

Az alacsony vízszint és a várakozásoktól elmaradó gabonatermés miatt a tavalyinál is rosszabb lehet a dunai hajósok számára az idei év − véli Szalma Botond, a Magyar Hajózási Országos Szövetség elnöke.

Kelet felé nyitná a vízi utakat is a kormány

Intermodális kikötői csomópontok építésével, a magyar hajógyártás újjáélesztésével, a keleti útvonalak megcélzásával, valamint az új Mahart-holding felépítésével fordítanák a víz felé Magyarországot a kormány egyelőre vitaanyagként létező elképzelései.

Suttogó tehervonatok a hazai síneken

Szeptember 7-én hajnalban lépte át az osztrák−magyar határt a közel 30 európai vasúttársaság összefogásával, a Nemzetközi Vasútegylet (UIC) védnöksége alatt közlekedő 30 kocsis Europe Train tehervonat. Az új fejlesztésű és a zajkibocsátást csökkentő − \"suttogó\" − féktuskókkal szerelt vagonok teszt jelleggel hét napon át futottak hazánkban, mintegy 5000 kilométert megtéve Hegyeshalom−­Győr rendező−­Ferencváros−­Szeged rendező viszonylatokban a MÁV Zrt. koordinálásával és a Rail Cargo Hungaria Zrt. (RCH) szakembereinek részvételével.

Útdíjért adócsökkentést várnak a fuvarozók

Az eddiginél keményebb álláspontot alakítottak ki a kabinet e-útdíj-tervei kapcsán a fuvarozók. Miután az eddigi információk alapján a maximális tarifával indul a rendszer, a fuvarozók az általuk szorgalmazott versenyképességi csomag minden elemének egyidejű bevezetését kérik a kormánytól − tájékoztatta lapunkat Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének főtitkára a szervezet rendkívüli elnökségi ülését követően. A szakember aláhúzta: nem értik, miként jöttek ki a kormányhatározatban szereplő tarifák, ezért sürgetik, hogy a kabinet tárja fel, hogyan kalkulált. Erre azért is szükség volna, mert az MKFE számításai szerint az ismertetett díjak magasabbak, mint ami az Eurovignette-irányelv alapján kivethető volna. (Árulkodó lehet, hogy a kormány egyeztetné a tarifákat az Európai Bizottsággal.) Az MKFE szerint az útdíjrendszer bevezetése azonnali 30 százalékos fuvardíj-növekedést okozna, amit nem lehet rögtön továbbhárítani a megbízók felé. Álláspontjuk szerint a helyzet kezelése érdekében a díjrendszer fokozatos bevezetésére is szükség van - ez a fokozatosság a díjakat, a fizetős utakat és a díjfizetésre kötelezett járművek körét egyaránt érintheti.

Aláhullott az OTP

Bár a nap végére emelkedésbe váltott a BUX és meg is közelítette a szerdai záróértékét, az áttörés nem sikerült, ami a nyugat-európai és a New York-i mínuszok láttán aligha nevezhető csodának. A BÉT indexe 0,3 százalékos veszteséggel, 18 684 ponton fejezte be a csütörtöki kereskedést. Napközben a minimumot a 18 525 pontos szint jelentette, ehhez képest a zárás 0,9 százalékkal magasabban volt. A mutatót elsősorban az OTP húzta le, amit nem tudott ellensúlyozni a Mol és a Richter drágulása sem. A bankrészvények árfolyama 2,5 százalékkal, 3840 forintra esett, 6,4 milliárd forintos forgalom mellett. Az 1,2 milliárd forintos forgalmat felmutató Mol ezzel szemben drágult, 1,2 százalékkal, 180 620 forintra, de erősödtek a Richter részvényei is, 0,6 százalékkal, 39 645 forintra. A Telekom inkább az OTP-vel tartott, bár a lejtő kevésbé volt meredek: a 424 forintos záróár 0,7 százalékkal múlta alul az egy nappal korábbit. Az FHB 495 forintos záróára megegyezett a szerdaival. Az Egis a Richterrel ellenétesen mozogva gyengült, 1,1 százalékkal, 17 600 forintra, miközben a PannErgy részvényei 3,4 százalékkal, 610 forintra drágultak. A társaság arról számolt be, hogy fokozatosan halad a Miskolci Geotermikus Projekt hővezeték és a hozzá kapcsolódó műszaki létesítmények kiépítése, illetve gyors ütemben folyik a műszaki létesítmények létrehozása is. A kisebb papírok között folytatta vesszőfutását az E-Star, miután a társaság elnök-vezérigazgatója, Soós Csaba a Napi Gazdaságnak adott interjú után a HVG-nek is elismerte, hogy egyelőre nincs meg az októberben lejáró kötvénytartozások fedezete. Az E-Star-papírok ezúttal 2,2 százalékot veszítettek, így 456 forinton várják a mai nyitást.

Súlyos döntés a Magyar Suzukinál - ez áll a háttérben

Tovább rontja a hazai ipar kilátásait, hogy újra számottevően lefelé módosította idei termelési tervét a Magyar Suzuki Zrt. Ennek és az egyműszakos termelésre történő kényszerű átállásnak az európai újautó-piac mélyrepülése az oka, amely nem kíméli a legnagyobb szereplőket sem.