Ádám Viktor

Erősödött a hozamzuhanás

Csütörtökön is folytatódott a hétfői, 50 bázispontos MNB-kamatvágást követő hozamszakadás. A referenciahozamok az előző napokhoz képest még nagyobb elánnal estek, jellemzően 50-93 bázispont közötti volt a mínusz. Ezalól két kivétel akadt, a leghosszabb, tíz- és tizenöt éves mutatók csak 6, illetve 4 bázisponttal kerültek lejjebb. Az éven belüli hozamok ezzel már 25-31 bázisponttal alul is múlják a 11 százalékos jegybanki alapkamatot, ami a kamatcsökkentési várakozások feléledésére utal. Az euró/forint a 260,20-261,30-as sávban mozgott csütörtökön, a zárva tartó tengerentúli piacok szereplőinek hiányában Geszti Pál, az ING devizapiaci tradere szerint az aktivitás csekély volt, nem csoda, ha a hazai deviza nem követte a régiós emelkedést. Az euró/forint 260,50-en zárt, a dollárért 201,80 forintot, a svájci frankért 168,50 forintot kértek. Az euró negyedik napja folytatja dollárral szembeni emelkedését, a jelenséget a Bloomberg által megkérdezett szakemberek a kockázatéhség növekedésével magyarázzák. Az euró/dollár a szerdai 1,2880-as szintről 1,2906-ig mozdult el. A 12 hónapos kincstárjegyek aukcióján a meghirdetett 30 milliárd forintos mennyiségre 133,5 milliárdnyi ajánlatot nyújtottak be, így az ÁKK 35 milliárd forintra emelte a mennyiséget. A 10,61 százalékos átlaghozam a szerdai másodpiaci benchmarkot 64 bázisponttal múlta alul.

Sokkolta a használtautó-piacot a válság

Az erős forint visszavetette a használt autók amúgy sem dübörgő behozatalát, az importőrök pedig jobban ragaszkodnak az irányárhoz, mint korábban.

Sokkolta a használtautó-piacot a válság

Az erős forint visszavetette a használt autók amúgy sem dübörgő behozatalát, az importőrök pedig jobban ragaszkodnak az irányárhoz, mint korábban.

Limittel drágult az OTP

A tengerentúli börzék múlt pénteki erősödése és a Citibanknak dobott kormányzati mentőöv megalapozta a jó hangulatot a Budapesti Értéktőzsdén is: a BUX több mint 3 százalékos többlettel kezdett hétfőn. A mutató folyamatosan kúszott egyre feljebb, az MNB váratlan, 50 bázispontos kamatvágása azonban valóban begyújtotta a rakétákat, így a BÉT irányadó indexe - amely röviddel zárás előtt 11 757 pontnál tetőzött - a kereskedési napot 7,6 százalékos többlettel, 11 735,66 ponton fejezte be. A prímet a nemzetközi bankpapír-rallyval és a jegybank tartalékráta-csökkentési döntésével is megtámogatott OTP vitte. A részvény könnyedén abszolválta a rövid felfüggesztéssel járó, 10 százalékos drágulást, hogy azután limit mértékű, 15 százalékos többlettel, 2679 forinton fejezze be a kereskedést. Feleekkora elánnal, de látványosan drágult a Mol is, a 9500 forintos ár ugyan 100 forinttal elmaradt a napi maximumtól, a pénteki jegyzést viszont 8,1 százalékkal felülmúlta. A Telekom 5,7 százalékos drágulással napi csúcsán, 561 forinton zárt. A gyógyszerszektor kissé lemaradva, de szintén északnak vette az irányt, a Richter 3,6 százalékkal, 25 370, az Egis 4,8 százalékkal, 11 000 forintra erősödött. Átlag feletti teljesítményt nyújtott az OTP-szektortárs FHB is, jegyzése 9,8 százalékkal, 715 forintra hízott. Az Orco a legnagyobb bankrészvényhez hasonló teljesítményt felmutatva drágult 1695 forintra, miközben csak néhány részvény került át a piros tartományba. Utóbbiak többsége a meglehetősen illikvid papírok közül került ki, de a nap vesztese címet a bő hatmillió forintos forgalmat felmutató Phylaxia érdemelte ki: a részvény árfolyama a lehető legkisebb egységgel, 1 forinttal 12-re zuhant, ám ez 7,7 százalékos veszteségnek felel meg.

Fékevesztett vágta Nyugat-Európában

A pénteki többleteket követően hétfőn is folytatták a hegymenetet a vezető tengerentúli részvényindexek, lapzártánkkor a mutatók 3-4 százalékos pluszban jártak. A piacok örömmel fogadták a Citigroup kormányzati megmentését, és az optimizmust a vártnál valamivel gyengébb amerikai használtlakás-piaci forgalmi adatok sem döntötték romba. Az emelkedést a 326 milliárd dolláros Citi-mentőövnek köszönhetően a pénzügyi szektor képviselői vezették: a Citigroup-papírok több mint 50 százalékkal ugrottak meg. Jól rajtoltak az energia- és nyersanyagipari cégek részvényei is, ám a Campbell Soup Co. papírjai - amelyeknek általában jót tesz a recesszió - bő 7 százalékkal zuhantak, miután a társaság nyereségének apadásáról adott számot. A befektetők ezzel szemben derűlátóan várták a Hewlett-Packard tőzsdezárás utánra időzített jelentését. A New York-inál is nagyobb rally tombolt a nyugat-európai piacokon, a vezető mutatók 10 százalék körüli ugrást produkáltak. A bankpapírokat az Atlanti-óceán innenső oldalán is a Citigroupot mentő akció, az olajrészvényeket pedig az energiahordozó drágulása fűtötte, miközben a gyógyszergyártók szintén jól szerepeltek. A befektetőket az sem tántorította el a bevásárlástól, hogy a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által számított német üzleti bizalmi index - komolyabb recessziót jelezve - másfél évtizedes mélypontra zuhant. A svájci UBS részvényeinek kurzusa több mint ötödével emelkedett, miután sajtóértesülések szerint az ország bankfelügyelete készen áll arra, hogy amennyiben szükséges, még több támogatást adjon a hitelintézetnek. A brit szektortárs, a Standard Chartered viszont trenddel szemben zuhant, miután közölte, hogy jelenlegi tulajdonosai a pénteki záróárhoz képest 49 százalékkal olcsóbban jegyezhetnek új részvényeket, amiből összesen 1,8 milliárd font friss tőkére számít.

Az euró 266 forint alatt járt pénteken

A kedvezőbb tőzsdei hangulat mellett erősödött pénteken a hazai deviza, de a börzék optimizmusának elpárolgását követve a forint piacán is irányváltás jött. A bankközi devizapiacon délelőtt - különösebb ok nélkül - 266 forint alá süllyedt az euró jegyzése a reggeli 271 forint körüli szintekről. Röviddel dél után pattant vissza az árfolyam, így lapzártánkkor már 267,60-nál járt az uniós deviza, miközben a dollár egységével 213,30, a svájci frankéval pedig 173,70 forinton kereskedtek. A kereskedést ezúttal is minimális érdeklődés jellemezte, az alacsony likviditás közepette egy-egy üzletkötés is jelentősen ki tudta téríteni az árfolyamot. A csütörtöki szélcsend után - a forint erősödésével párhuzamosan - jelentős mértékben csökkentek a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán. Éven belül 16-27, éven túl 41-50 bázisponttal kerültek lejjebb a benchmarkok. A legalacsonyabban a 8,65 százalékos 15 éves áll, míg a legmagasabban a hároméves, 12,66 százalékon.

Átmeneti volt a forint erősödése

Gyengüléssel kezdett csütörtökön a magyar deviza a bankközi devizapiacon, délelőtt 273 forint felett tetőzött az euró. A volatilis, ám visszafogott forgalmú kereskedési napon a svájci jegybank váratlan, 100 bázispontos kamatvágása a forint erősödését eredményezte, az euró a 270-es szint alá került, de délután háromnegyed négy tájban már 270,50 volt az ár. A svájci frank természetesen gyengült a monetáris enyhítés nyomán, így egysége 177 forinton állt, míg a dollár 215,90 forintot ért. Geszti Pál, az ING Bank devizapiaci tradere szerint a svájci kamatvágás javíthatta a hangulatot a regionális devizapiacokon, hiszen az intézkedés nyomán olcsóbbá válnak a svájcifrank-alapú források, egyúttal az illikviditás is enyhülhet a pénzpiacokon. Az állampapírok másodlagos piacán csak minimális mértékben mozdultak el a referenciahozamok. A két legrövidebb lejárat 4 bázisponttal került feljebb, míg a többi - a változatlan ötéves futamidő kivételével - 1-5 bázisponttal csökkent.

Durván drágulhatnak az LCD-tévék és a laptopok

Lehet, hogy érdemes az idei karácsonyi szezont kihasználni bizonyos elektronikai cikkek beszerzésére, januártól ugyanis legalább 10-15 százalékos áremelkedés várható a kedvezőtlen devizaárfolyam-hatások miatt.

Drágulhatnak a plazmatévék, notebookok

Januártól átlagosan 10-15 százalékos, de egyes termékek esetében ennél akár jóval nagyobb drágulás is várható a hazai szórakoztatóelektronikai piacon - fogalmazta meg az iparág egészére vonatkozó becslését Német Csongor, a Sony Hungária Kft. kereskedelmi igazgatója. A globális válság magyar gazdaságra gyakorolt hatása a karácsonyi szezon költéseit még kevésbé befolyásolja, részben azért, mert a családok ilyenkorra időzítik a nagyobb értékű eszközök, televíziók, videokamerák, fényképezőgépek és egyéb berendezések beszerzését. Januártól viszont, a drágulással párhuzamosan, már jelentősebb lehet a kereslet csökkenése - tette hozzá az igazgató. Iparági becslések szerint a fejlett piacokon szintén 10-15 százalékos áremelkedés várható 2009-ben, főként a lapos tévék, notebookok és kamerák esetében, amit a dollár és a jen erősödése mellett az erősebb kereslet is magyaráz. A fejlettebb országokban ugyanis a krízis a nagyobb volumenű fogyasztási cikkek - például az autók - iránti igényt mérsékli, miközben az elektronikai termékek iránti keresletre kedvezően hat. Amikor az embereknek nincs pénzük, a nagyobb kiadásokat visszafogva, inkább az olyan, életüket kényelmesebbé tévő dolgokba fektetnek, mint például a szórakoztatóelektronika - magyarázta a piaci reakciókat a navigációs megoldásairól ismert TomTom társalapítója, Corinne Vigreux. Hasonlóan nyilatkozott a Sony elnöke, Howard Stringer is, aki szerint az emberek a nehezebb időkben is szeretnek szórakozni, így a cég nem fél az eladások visszaesésétől. A magyar fogyasztók viszont másként reagálnak a kedvezőtlenebb körülményekre. A Nielsen piackutató társaság felmérése szerint itthon sokan épp a műszaki cikkeken spórolnak, míg külföldön inkább az otthonon kívüli szórakozás visszafogásával igyekeznek takarékoskodni. Sokan előrehozták vásárlásaikat, így az Extreme Digital online-áruház októberi forgalma sokkal jobb lett a tervezettnél, ám november első két hete már visszaesést hozott - tájékoztatott a cég ügyvezetője. Várkonyi Balázs elmondta: a kereslet lanyhulása abban is megmutatkozik, hogy a vevők ugyanazon árucsoporton belül az olcsóbb terméket keresik. Sok külföldi gyártó már bejelentette, hogy januártól 10-15 százalékos áremelést hajt végre a forint euróhoz és az euró dollárhoz viszonyított gyengülése miatt, ám a hazai piacot jellemző erős verseny miatt februárra-márciusra az év eleji drágulásból csupán 5 százaléknyi maradhat, a többit pedig a forgalmazók és az importőrök nyelhetik le.