Ádám Viktor

Gyárak helyett irodák jönnek

A nagyobb költségigényű termelő típusú beruházások visszaesésére, illetve a kis tőkeigényű, de sok, jellemzően kvalifikált munkahelyet teremtő szolgáltató típusú beruházások előretörésére lehet számítani 2009-ben - prognosztizálja a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITD) Zrt. Jól látszik ez a tendencia az ITD közreműködésével 2009 első öt hónapjában Magyarországot választó beruházók között is: míg a termelő beruházások 1400, addig a szolgáltató típusú beruházások 1700 új munkahelyet teremtettek. A magyar befektetési ügynökség tíz regionális szolgáltató központ letelepítéséről tárgyal, ezek további 4000 új munkahelyet hozhatnak létre. Idén eddig tíz befektetés valósult meg az ITD közreműködésével. Ebből három a szolgáltatóközpont-ágazatban jött létre, amelyek viszont az összesen több mint háromezer új álláshelyből több mint 50 százalékot adnak: a BP 1100, az IBM 300, a miskolci Vodafone-központ pedig 300 új munkaerőt alkalmaz. Legutóbb - áprilisban - a tokiói központú NEC Corporation jelentette be, hogy Budapesten, eddigi kirendeltségének bő háromszázmillió forintba kerülő bővítésével hozza létre kelet-európai központját, amellyel 70 állás jön létre. Előrehaladott tárgyalások folynak kínai befektetőkkel is: ha ezek a - jellemzően a kozmetikai és étrend-kiegészítők, illetve az építőanyag-gyártás területére várt - beruházások megvalósulnak, az két-háromezer új munkahelyet jelenthet és tízezres nagyságrendű beszállítói kört érinthet (Napi, 2009. május 19.). A kínai befektetők Magyarországra vonzását kapta feladatul az ázsiai ország befektetési ügynökségének (CIPA) két-három hónapon belül megnyíló budapesti irodája is. A Huawei Technologies már lépett: a Komáromba és Pécsre tervezett, összesen 700 főnek munkát adó üzemekkel Magyarországon lesz a kínai cég legnagyobb európai gyártóbázisa.

Tőkét emelt és befektetőket vár a CIG

A CIG Közép-európai Biztosító 2,2 millió darab új, kilencéves lejáratú visszaváltható részvény kibocsátásáról döntött 1,012 milliárd forint árfolyamértéken, az új részvényekből a jelenlegi tulajdonosi kör vásárolhat - jelentette be Járai Zsigmond, a felügyelőbizottság elnöke. Azért kényszerült a társaság erre a tőkeemelésre, mert a magyar bankoktól nem kapott meg egy egymilliárd forintnyi hitelt. A tulajdonosok 1,57 eurónak megfelelő forintért juthatnak a 40 forintos névértékű, a törzsrészvényekével megegyező szavazati és osztalékjogú részvényekhez, amelyeket hét év múlva egy az egyben törzsrészvényre válthatnak. Ha előbb kerül sor a CIG tervezett tőzsdei bevezetésére, akkor ez előtt lehet átváltani a papírokat. Ha a 9. év végéig nem váltják át törzsrészvényre a visszaváltható részvényeket, azokat a társaság évi 9,6 százalékos eurókamat mellett, darabonként 3,5 euróért visszaveszi. Ezzel a társaság 1,123 milliárd forintos jegyzett tőkéje 1,211 milliárdra emelkedik. A biztosító 30 millió euró tőkebevonásról is tárgyal egy nemzetközi bankkal és egy magyar kockázatitőke-társasággal - megfigyelők szerint a bank az EBRD lehet. Romániában június elsején indul az életbiztosítások értékesítése, következő célpontként pedig Bulgáriát, Szerbiát és Horvátországot vizsgálják, de a terjeszkedés előtt megvárják, hogy milyenek lesznek a romániai tapasztalatok. (Lapunk főszerkesztője, Korányi G. Tamás a CIG részvényese.)

Ha zöld a ház, olcsóbb a biztosítás

Fokozott kockázatérzékenység, rövid távra való gondolkodás és a garanciák keresése - ez jellemzi a válság közepette a biztosítók ügyfeleit a Groupama Garancia tapasztalatai szerint.

Nagyobb támogatás-előleget remélhetnek a gazdák

Az idén kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók segítséget kapjanak a támogatások kifizetéséhez, lehívásához - mondta Sirman Ferenc, az FVM szakállamtitkára Domonyvölgyben, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete tanácskozásán. Hozzátette: ilyen segítség lehet például a támogatási előlegek biztosítása, amelyet az eddigi 20-ról 40 százalékra kívánnak emelni, ám ehhez még szükség van az EU engedélyére. Sirman szerint a hazai állattenyésztés visszaesésének megállítására összesen 430 milliárd forint értékű fejlesztési támogatást határozott meg az Új Magyarország vidékfejlesztési program, ami másfél ezer állattartó telep komplex fejlesztését teszi lehetővé. Az EU agrárbiztosa viszont egy nappal korábban közel kétszer akkora előleg lehetőségéről beszélt Brüsszelben. Mariann Fischer Boel ugyanis egy, az agrárminiszterekkel tartott tanácskozáson azt mondta, az EU engedélyezné az agrártermelők számára, hogy akár a nekik járó támogatás 70 százalékát megkaphassák előlegként. A termelők az alacsony mezőgazdasági árak és a magas költségek miatt komoly pénzügyi és cashflow-gondokkal küzdenek - indokolta a kifizetések előrehozásának szükségességét Fischer Boel.

Budapestről segítenék a kínai cégoffenzívát

A múlt kedden aláírt szándéknyilatkozat szerint a világon elsőként Budapesten nyit irodát a kínai befektetési ügynökség (CIPA) - közölte az ITD Hungary. Várhatóan két-három hónapon belül két fővel kezdheti meg működését az iroda, amelynek feladata, hogy kínai befektetéseket vonzzon Magyarországra - tájékoztatta lapunkat Kilián Csaba, az ITDH befektetési igazgatója. A helyszínről nem született még döntés, így nem zárható ki, hogy az iroda az AsiaCenterbe tervezett CBTC-ben, azaz a minőségi, márkás kínai termékek központjában lesz, de Kilián szerint valószínűbb, hogy a belvárosban bérelnek helyiséget. Az irodát a kínai kormány finanszírozza, magyar részről nincs és nem is adható pénzügyi támogatás - hangsúlyozta az igazgató. Az ITDH és a CIPA a következő egy évre szóló akcióprogramjának célja, hogy minél több olyan rendezvényt szervezzenek Kínában és Magyarországon, amelyek elősegítik az e piacokon érdekelt cégek befektetéseit. Kína a környezetvédelmi, vízkezelési technológiák szállítására képes cégek számára jelenthet nagy lehetőséget. Magyarország pedig elsősorban azon kínai cégek számára lehet vonzó, amelyek az európai piacokon kelendő, fejlett technológiával rendelkeznek, illetve azok számára, amelyek már most jelentős forgalmat bonyolítanak le a kontinensen, és ehhez akarnak logisztikai központot létrehozni. Kilián szerint ebbe a vonalba illeszkednek a Huawei Technologies Komáromba és Pécsre tervezett, összesen 700 főnek munkát adó üzemei is, amivel Magyarországon lesz a kínai cég legnagyobb európai gyártóbázisa.

Érlelődik a jegybankársztrájk

Június 3-án másfél órásra tervezett figyelmeztető sztrájkot tarthatnak az Európai Központi Bank (ECB) alkalmazottai. A bank történetének első ilyen munkabeszüntetését akkorra időzítették, amikor a kormányzótanács tagjai megérkeznek az esedékes kamatdöntő ülésre - értesült a Financial Times. Az ECB másfél ezres gárdájának harmadát tömörítő szakszervezet azért sztrájkolna, mert elégedetlen a tervezett nyugdíjváltozásokkal. Az ECB vezetése által jóváhagyott tervek szerint mind a bank, mind az alkalmazottak nyugdíjbefizetései növekednének, változna a járandóságok számítása és csökkentenék a 65 éves korhatárnál előbb visszavonulók számára elérhető ösztönzőket is. A szakszervezet szerint így akár 15 százalékkal is zsugorodhatnak a nyugdíjak, a bankvezetés viszont úgy véli, a 65 évesen nyugdíjba vonulók nem járnának rosszabbul az eddiginél. A változásokról már két éve folynak a tárgyalások - tették hozzá a bank illetékesei -, az egyeztetésekbe pedig az ECB munkavállalóinak képviselőit is bevonják. A sztrájk nem túl gyakori a nagy jegybankoknál: az USA-ban a Federal Reserve tisztviselői nem emlékeznek, hogy intézményükben bármikor is ilyen munkabeszüntetésre került volna sor, és a Bank of England 1975 óta szakszervezetbe tömörült dolgozói sem sztrájkoltak még.

A hét csak ma kezdődik

Vérszegény forgalom mellett, hétvégi hangulatban mozgott együtt a régiós devizákkal a forint hétfőn. Az euró a pénteki szinteknél lejjebb, 279,70 forinton kezdett, a másik végletet a 281,20 körüli jegyzés jelentette. Délután fél öt tájban 280-nál volt az árfolyam, a dollárral 200 forinton, a svájci frankkal 184,55-ön kereskedtek. Iránymutatás külföldről nemigen érkezett, hiszen az USA piacai mellett London is zárva tartott. A német üzleti hangulat vártnál szerényebb májusi javulása ugyanakkor nem tett jót a devizáknak, ám az MNB vártnak megfelelő kamattartása és a májusi inflációs jelentés fő makroszámai némileg segítettek a forintnak. Ezekre a fejleményekre a hosszú hétvége után visszatérő külföldi szereplők igazán csak ma reagálhatnak. Szintén ma lehet nagyobb hatása az Észak-Korea által végrehajtott föld alatti atomrobbantásnak, mégpedig a japán deviza gyengülésén keresztül, bár a jen már tegnap is veszített értékéből az euróval szemben. Érdemi változás nélkül zárult a hétfői kereskedési nap az állampapírok másodlagos piacán is. A gyakorlatilag helyben járó referenciahozamok között a legnagyobb elmozdulást a hároméves produkálta, amely 5 bázisponttal, 10,10 százalékra süllyedt.

Csupa hármas lett az OTP

Pénteken a bizonytalan délelőttöt követően kora délután 2,7 százalékos többlettel egészen 15 624 pontig emelkedett a BÉT indexe. Majd újabb fordulattal a piros tartományba is áttért a BUX, a 15 261,25 pontos záróérték 0,28 százalékkal múlta felül a csütörtökit. A New York-i piacok nemigen tudtak irányt mutatni, mert bár a budapesti zárás idején több-kevesebb plusznál tartottak, a hétfői tengerentúli szünnap előtt mérsékelt volt a forgalom. A blue chipek mezőnye kettészakadt. A reggeli egyszázalékos mínuszból közel ötszázalékos pluszba váltó OTP 17 milliárdos forgalom mellett csupa hármassal fejezte be a napot: 3,3 százalékkal, 3330 forintra drágult. A nyertesek közé iratkozott fel az egy százalékkal, 31 600 forintra javító Richter is, miközben a Mol gyengült, a Telekom pedig zuhant. A kora délután még 3,7 százalékos plusszal, 14 ezer forint közelében tetőző olajrészvény 0,6 százalékkal, 13 400 forintra süllyedt, míg a távközlési cég majd egy hónapja szinte folyamatosan dráguló papírjai 4,3 százalékos esés után kereken 600 forinton landoltak. Ezzel a Telekom lett a nap vesztese, igaz, e címet az Orcóval kellett megosztania. Az Egis ugyanakkor szektortársát követve 0,5 százalékkal, 15 200 forintra javított. Nagy elánnal drágultak a gázforgalmazással foglalkozó KEG Nyrt. pénteken tőzsdére vitt részvényei. A Phylaxia-leány papírjaiból közel 90 millió forint forgalom jött össze, az 1820 forintos nap végi ár pedig bő 15 százalékkal múlta felül a nyitószintet. A papír így meglehetősen drágának tűnik, a P/E mutató ugyanis a 100-as értéket közelíti, márpedig ilyen magas árfolyam/nyereség értéket még a dotkomlufi legeuforikusabb időszakában sem nagyon lehetett találni. A csütörtöki tőzsdezárás után 20 százalékos profitnövekedésről beszámoló Fotex részvényei 8,4 százalékkal, 375 forintra ugrottak, miközben az AAA Auto hiába közölt az előzetes adatoknál mérsékeltebb zuhanásról tanúskodó használtautó-eladási statisztikát, papírjai szerény forgalom közepette 2,3 százalékkal, 85 forintra süllyedtek.

Gyengülés ott, erősödés itt

Zárásra gyengülésbe váltottak a vezető New York-i részvényindexek a mai szünnapot megelőző kereskedési napon, ám a hét egészét így is némi plusszal abszolválták. A lejtmenet közepette a nyersanyagszektor cégei drágulni tudtak, a piac ugyanis abban bízott, hogy a gyengébb dollár kedvezően hathat e társaságok teljesítményére. A Dow Jones ipari átlag legnagyobb nyertese mindezzel együtt a McDonald's lett, a gyorsétteremlánc részvényei 2,5 százalékkal drágultak. Nagyot zuhantak viszont a General Motors részvényei: 26 százalékos veszteséget, miután a The Washington Post arról számolt be, hogy küszöbön áll a cég elleni csődeljárás. A vezető európai tőzsdeindexek viszont többnyire emelkedtek pénteken, elsősorban az árupiaci drágulás segítette a pozitív tartományba a mutatókat. A legnagyobb veszteségeket a hét utolsó kereskedési napján a defenzív papírok szenvedték el, így a gyógyszergyárak között a Novartis, az AstraZeneca és a GlaxoSmithKline egyaránt egy-két százalékkal lett olcsóbb. A nagy vesztesek között szerepelt a Nokia is. A világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója hat százalékkal lett olcsóbb a piaci részesedésének csökkenésére vonatkozó hír hatására, míg a Sony Ericsson hasonló okok miatt több mint két százalékkal gyengült. A British Airways a 2002 óta első ízben jelentett éves veszteség miatt esett közel négy százalékkal. A bányacégek papírjai viszont Európában is a legjobban teljesítők között voltak, a Rio Tinto például négy százalék fölött erősített.