Ádám Viktor

Büntetést ért az Aegon késése

A PSZÁF ötmillió forintra büntette az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.-t, egyben arra kötelezte, hogy tartsa be a társaságra vonatkozó, tavaly született felügyeleti határozatban foglaltakat. E figyelmeztetés lényege, hogy a biztosítónak a jogszabálynak megfelelő határidőben kell megküldenie ügyfeleinek a befektetési egységekhez kötött (unit linked) életbiztosításokhoz kapcsolódóan kiküldött éves értesítő leveleket. A hivatkozott 2008. áprilisi határozat kapcsán tavaly egyszer már megbüntette a PSZÁF az Aegon Biztosítót, akkor a feltárt hiányosságok miatt 6,5 millió forintos bírságot szabott ki.

Szükségünk van egyáltalán a Malévra?

Az előrejelzéseknek megfelelően novemberre ismét a csőd szélére került a Malév Zrt. Bár Brüsszel reakcióját borítékolni lehet, mégis egyetértés van a kormány és ellenzéke között abban, hogy a légitársaságot menteni kell, mert ez nemzetgazdasági érdek, ráadásul sok ember munkahelye függ ettől. A legfontosabb kérdés azonban elsikkadt: tényleg a Malév életben tartása a legjobb módja e szektor támogatásának? Egyáltalán, mik a Malév sikeres túlélésének reális esélyei? Néhány évtizede, amikor tevékenységét még államközi megállapodások szabályozták, a Malév kifejezetten pénzgyár volt. A költségek forintban és transzferábilis rubelben, a bevételek pedig jórészt konvertibilis valutában keletkeztek. Hasonlóra a vasfüggöny túloldalán szintén volt példa, az európai légiközlekedési piac liberalizációja előtt a Swissairt is "repülő banknak" becézték. Csakhogy a liberalizáció megszüntette ezt a kényelmes helyzetet, teret nyitott a versenynek, így a klasszikus légitársaságoknak valami újjal kellett előrukkolniuk. A kreatív váltás sem a Swissairnek, sem a Malévnak nem sikerült. Az európai légiközlekedési ipar mostanra érett korszakához érkezett. Az érett piacokat pedig jellemzően a nagyméretű vállalatok uralják. Nagyon leegyszerűsített képlet szerint körvonalazódott is az európai piac jövőbeli szegmentációja. Úgy tűnik, a Malév végleg kimaradt az európai légiközlekedési iparág konszolidációjából. Az adott piaci körülmények közt a Malévnak gyakorlatilag egyetlen esélye van a hosszabb távú túlélésre: találni magának egy nyereséges piaci rést és alkalmazkodni hozzá. Csakhogy a Malévnak ez a kreatív piacfeltárás és alkalmazkodás eddig sem volt erős oldala. A cég valamilyen okból mindig a nagy nyugati légitársaságokat próbálta utánozni, miközben utasai nem tudták megfizetni a magasabb szolgáltatási színvonal árát. Így a Malév jelenleg is egy sor bonyolult és költséges folyamatot működtet, miközben szolgáltatásait csak fapados árakon tudja értékesíteni. A Malév most folyó átalakításának sikere tehát nem garantált. Ezért az államnak a következő kérdéseken volna érdemes elgondolkodnia: - A nemzetgazdaságnak hova és milyen menetrend szerinti járatokra van szüksége? - Ezen igények kielégítésére mennyi költségvetési forrást kívánunk fordítani? - Milyen formában legcélszerűbb támogatást nyújtani, úgy, hogy az ne ütközzön az EU szabályaiba? Ezek - nem véletlenül - kísértetiesen hasonlítanak a MÁV-val kapcsolatos kérdésekhez.

Megmozgatta a forintot az amerikai adat

Kismértékben erősödött a forint pénteken az egy nappal korábbihoz képest. Reggel 274 forintig süllyedt az euró jegyzése a bankközi devizapiacon, majd a vártnál rosszabb amerikai munkaerő-piaci adat nyomán - amikor is az euró/dollár keresztárfolyam 1,4815-ig esett, azaz erősödött a zöldhasú - 275,70-ig lőtt ki. Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank devizatradere elmondta: a régiós devizák együtt mozogtak, bár a cseh korona felülteljesítette a zlotyt és a forintot. Röviddel a tengerentúli adatok közlése után az euró visszatért 1,49 dollár fölé, majd kissé lefelé korrigált. Délután háromnegyed öt tájban az euró 275, a dollár 185, a svájci frank 182, az angol font 306,35, száz japán jen pedig 206,20 forintot ért. Ruzsonyi szerint a héten sem várható drámai elmozdulás az árfolyamban, vagyis az euró kurzusa 275-280 forint között maradhat. A friss hazai inflációs és GDP-adatok sem hatnak majd érdemben, hacsak nem okoznak komoly meglepetést a számok. A forint visszafogott erősödésével párhuzamosan minden futamidőben csökkentek a referenciahozamok az állampapírok másodlagos piacán. Az apadás mértéke jobbára tíz bázispont körüli volt. Ez alól csak két kivétel akadt: a három- és az ötéves lejárat egyaránt négy bázisponttal került lejjebb.

Tovább gyengült a forint

Szűk, másfél forintos sávban, 274,45 és 275,90 között mozgott tegnap az euró árfolyama a bankközi piacon, vagyis a péntek délutáni szintekhez képest gyengült a magyar deviza. A vártnál jobb amerikai makroadatok után erősödött ugyan a hazai fizetőeszköz, az euró jegyzése 274,80-ra süllyedt, de háromnegyed öt tájban már újra 275,60 volt az ár. Ekkor a dollár egységével 185,90, a svájci frankéval 182,60 forinton kereskedtek - tájékoztatott Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Az amerikai deviza annak dacára gyengült, hogy októberben élénkült mind a tengerentúli lakóingatlan-piac, mind a feldolgozóipar: az euró dollárkurzusa 1,48 fölé kúszott. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a befektetők világszerte a negatív fordulatra utaló jelekre vadásznak. Amíg ilyen nincs, addig a magasabb hozamú eszközökbe invesztálnak a gyakorlatilag zéró kamatot nyújtó, ám biztonságos menedéknek számító dollár helyett. Ahogy az euró forintárfolyama a 275-ös szint körül rezgett, úgy cövekeltek le a referencia-árfolyamok is az állampapírok másodlagos piacán. Az ötéves lejáratig 1-3 bázisponttal mozdultak el a benchmarkok, míg a 10 és a 15 éves referenciaátlag 5, illetve 4 bázisponttal emelkedett.

Nem teljesül az autó értékesítési terv

A várakozásokkal ellentétben októberben sem indultak be a hazai újautó-eladások, azaz folytatódott a második félév hónapjaira jellemző, 70 százalék feletti visszaesést mutató trend - derül ki a Datahouse Kft. statisztikájából. Ennek fényében tarthatatlannak tűnik a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) alig két hete kiadott prognózisa is, amely szerint az idén 65 ezer új személygépkocsi forgalomba helyezése várható. Kizárt ugyanis, hogy az év utolsó két hónapjában az októberi mennyiség közel négyszerese keljen el. Márpedig a tízhavi - az egy évvel korábbit bő 60 százalékkal alulmúló - 52,4 ezres darabszámot figyelembe véve erre volna szükség. Azt reméltük, hogy az október jobb lesz, az egyesület legalább 1500-2000-rel magasabb darabszámot várt - kommentálta a Napinak Győző Gábor a friss adatokat. Az MGE elnöke szerint a piac magára találását továbbra is az hátráltatja, hogy még mindig áll a lízingpiac, ami elsősorban a magánszemélyeket tántorítja el a vásárlástól. Ha ezen a téren nem változik semmi, még a hatvanezres idei darabszám elérése is kétséges - fogalmazott Győző. A szakember kíváncsian várja, hogy a Magyar Lízingszövetség csütörtöki konferenciáján lesz-e szó a lízingpiac élénkítéséről, élénküléséről. A lízingpiac szereplőinek nagyon gyorsan kellene lépniük ahhoz, hogy az idén legalább a hatvanezres, jövőre pedig a kitűzött 75 ezres értékesítés teljesüljön - tette hozzá. A márkák rangsorát továbbra is a Ford vezeti, de ha nem lett volna a 700 darabos rendőrségi járőrautó-szállítás, a Suzuki állna az élen.

Óriási csalódás a magyar autópiacon

A várakozásokkal ellentétben októberben sem indultak be a hazai újautó-eladások, a befagyott lízingpiac miatt folytatódott a második félév hónapjaira jellemző trend. Ennek fényében az év egészére vonatkozó prognózisok is túlzónak látszanak.

London megúszta a süllyedést

Mind a pénteki kereskedést, mind a hét egészét gyengüléssel zárták a legfontosabb New York-i részvényindexek. A piacokat nem lelkesítette fel, hogy az amerikai használt lakóingatlanok piaca a vártnál kedvezőbben alakult szeptemberben, így szabad volt az út a csütörtöki emelkedést követő korrekció előtt. A lejtmenetben közrejátszott, hogy a Union Pacific vasúttársaság vezérigazgatója közölte: arra számít, hogy a gazdaság addig nem tér magához, amíg a munkanélküliség nem kezd el csökkeni. Bár az Amazon és a Microsoft a vártnál jobb gyorsjelentéssel rukkolt elő, ezért árfolyamuk is kilőtt, a Broadcom Corp. chipgyártó csalódást keltő eredményprognózisa sötét felhőket kergetett a techszektor fölé. A dollár erősödését immár második napja kísérő olajárenyhülés pedig az energiaszektor részvényeit küldte lejtőre. A vezető nyugat-európai részvényindexek - a Footsie kivételével - visszafogottan gyengültek pénteken. Az FTSE-100 napközben 2008 szeptembere óta nem látott magasságban, 5299 pont fölött tetőzött, az 5243 pontos záróérték pedig 0,7 százalékos többletet takart. Londonban a váratlanul csökkenésről tanúskodó harmadik negyedéves brit GDP-adat ugyan megtépázta a gazdaság magára találásával kapcsolatos reményeket, ám erősítette azokat a várakozásokat, amelyek szerint még jó ideig megmarad az alacsony kamatszint. Ez utóbbi mellett az is segített a Footsie-t feljebb tornászni, hogy a Credit Suisse globális részvénystratégája felminősítette a nyersanyagszektor képviselőit, ezáltal a bánya- és olajcégek papírjai a nyertes oldalra kerültek. Az európai techszektorból többen szintén jól szerepeltek, ám nem pusztán a Microsoft és az Amazon vártnál jobb gyorsjelentése miatti kedvező hangulat okán. Az Ericsson részvénye például a csalódást keltő negyedéves beszámolót követő csütörtöki zuhanás után korrigált felfelé, amit a Goldman Sachs vételi ajánlása is segített.

Euródrágulás a hosszú hétvége előtt

A csütörtök kora reggeli, 264 forint alatti mélységből nagy elánnal emelkedett egészen 266 közelébe az euró a bankközi devizapiacon, és zárásra sem süllyedt sokkal lejjebb. A hazai deviza gyengülése a technikai tényező mellett azzal is magyarázható, hogy romlott a tengerentúli befektetői hangulat, és a hosszú hétvége előtt az óvatosak pozíciót zártak. A hazai deviza nem volt egyedül a lejtőn, a régiós fizetőeszközök szintén veszítettek értékükből, miután a dollár gyengülésének gátat szabott az euróhoz viszonyított 1,50-es szint. A svájci frank és a dollár is drágult nálunk, előbbi 175,50 körül ingadozott, az utóbbi pedig a 178 forinthoz közeli tetőzést követően végül 177 alá tért vissza. Kolba Miklós, az ING devizapiaci üzletágának vezetője szerint az euró a napokban elszaladhat, legfeljebb 267,50 forintig, de onnan már biztos visszacsorog. A csütörtöki aukción a három-, öt- és tízéves államkötvényekből 25, 20 és 15 milliárd forintnyi mennyiséget adtak el, a tervezettnél összesen tízmilliárddal többet, két-háromszoros lefedettség mellett. A hozamok átlaga - sorrendben 6,82, 6,86 és 7,13 százalék - csak néhány bázisponttal haladta meg az előző napi másodpiaci referenciaértékeket.

Erős maradt tegnap a forint

Tegnap reggel a közel egyéves mélypontra, 263,70 forintra süllyedő euróárfolyam után korrigálni kezdett a hazai deviza, ám ennek a 265-ös szint megálljt parancsolt. Délután fél öt tájban 264,70 volt az ár, míg a dollár 177,30, a svájci frank 175,10 forinton állt. Bár a korrekció dacára továbbra is támaszt ad a forintnak a kedvező üzenetet közvetítő hétfői kamatvágás és a pozitív nemzetközi hangulat, a keddi kereskedés érdemi forgalom és érdeklődés nélkül zajlott - tájékoztatott az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Kolba Miklós hozzátette: a régiós devizák szintén helyben jártak, miközben a dollár a vártnál rosszabb amerikai makroadatok ellenére erősödött kissé, az euróhoz viszonyított árfolyam a reggeli 1,4990 körüli szintekről 1,4935-re emelkedett. A forint hét eleji erősödése már tetten érhető volt az ÁKK keddi statisztikájában. A hétfői stagnálás után csökkentek a referenciaátlagok, a hároméves lejáratig bezárólag 5-8, ezen túl 16-22 bázisponttal. A három hónapos diszkontkincstárjegyek tegnapi aukcióján az ÁKK által meghirdetett 40 milliárdos mennyiségre 104 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat az elsődleges forgalmazók. Az elfogadott hozamok átlaga 6,51 százalék lett, ami a hétfői benchmarkot 4, az egy héttel korábbi aukciós átlagot 22 bázisponttal múlta alul.