Ádám Viktor

Nem áll le a vágásokkal az MNB

Ismét a papírforma szerint döntött a jegybank monetáris tanácsa (MT), ám a testület a szeptemberi és az októberi állapotokhoz képest jóval megosztottabbnak bizonyult. A mától 7,00 százalékos alapkamatot eredményező tegnapi 50 bázispontos vágásról csak kis többséggel döntött ugyanis az MT, míg ezt megelőzően kétszer is 8:1 volt a szavazati arány, úgy, hogy Bánfi Tamás rendre magára maradt 75 bázispontos javaslatával. Ezúttal szintén akadt hasonló ötlet, sőt felmerült a 100 bázispontos vágás lehetősége is - derült ki Simor András jegybankelnök tájékoztatóján. Az MNB elnöke hangsúlyozta, a szavazati arány alakulásából nem vonna le a következő lépésre vonatkozó következtetést. Mivel megnövekedett annak valószínűsége, hogy az infláció középtávon jelentősen elmarad a 3 százalékos céltól, a tanács szerint inflációs szempontból nemcsak lehetséges, de szükséges is további kamatcsökkentés - mondta. A jegybank óvatosságot tükröző kommentárja alapján lehetséges, hogy az eddigieknél ritkábban vagy kisebb lépésekben folytatódnak a vágások - fogalmazott Stuart Bennett, a Calyon Bank elemzője, aki szerint a reálkamatok jóval magasabbak annál, mint amekkorára egy mély recesszióban lévő országnak szüksége volna. Simor hangsúlyozta: a testületnek nem célja az inflációs cél alullövése, ahogy a felüllövése sem. A kamatdöntéseknél a befektetők kockázatviselési hajlandósága a szűk keresztmetszet, ezért nem lehet hosszú távú kamatpályát kialakítani, a tanács hónapról hónapra dönt. Mostanra a forint erősödésével, a cds-felárak és az állampapírhozamok csökkenésével, a hitelminősítők kedvezőbb véleményével annyiban változott a helyzet, hogy az MT egyre inkább a várható inflációnak az inflációs célhoz való viszonya alapján tudja meghozni kamatdöntéseit. Ez azt is jelenti, hogy a testület jobban oda tud figyelni a gazdaság problémáira - mondta a jegybankelnök. Aláhúzta: miután a vállalati hitelállomány közel fele, a lakossági kölcsönök 30 százaléka forintban van, a kamattranszmissziónak jelentős és egyre komolyabb a hatása a gazdaságra és ezen keresztül az inflációra.

A vagyonadó csökkenti a vizsgálatok számát

A jövő évtől bevezetendő vagyonadó - a nagy értékű ingatlanok és más vagyontárgyak megadóztatása - nem növeli, hanem csökkenti a vagyonosodási vizsgálatok számát, mivel a jövedelménél megtakarított adót így automatikusan befizeti az érintett személy - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter lapunk tegnapi ingatlankonferenciáján. Hozzátette: az adóhatóság joga, hogy elfogadja-e egy értékbecslő számait, de a végső szót a bíróság mondja ki. Oszkó szerint novembertől az APEH az illetékek alapjául szolgáló lakásár-adatbázisából mondja meg a lakásuk értékét azoknak, akik hozzá fordulnak. Kiemelte: a jövő év elejétől megszűnik az az áldatlan állapot, hogy az irodák és kereskedelmi ingatlanok értékesítésekor nem kell illetéket és adót fizetni. A közgazdasági alapokhoz kell visszanyúlni az ingatlanipar szereplőinek - állította Baross Pál, az ING Real Estate ügyvezető igazgatója, a RICS Hungary elnöke. Szerinte az ingatlanfejlesztők problémáinak jelentős hányada abból származik, hogy nem vették kellően komolyan a gazdasági elemzéseket. Nehéz döntés előtt állnak ma a bérlők, ha irodát kell választaniuk - vélte Tilki Róbert, a GVA Robertson ügyvezető igazgatója. Míg korábban az irodabérleti szerződések lejárta után szinte automatikusnak számított a szerződések meghosszabbítása, ez már koránt sincs így a piacon. A létszámleépítések és költségcsökkentések miatt egyre gyakrabban felmerül a már létező szerződések felülvizsgálata is.

Lezárult az ITD-nél a Kehi-vizsgálat

A múlt héten lezárult az a Kehi-vizsgálat, amelyet a gazdasági minisztérium ellenőrzése után rendelt el a miniszterelnök az ITD Hungary Zrt.-nél - mondta egy tegnapi háttérbeszélgetésen Varga István szakminiszter. Az NFGM vezetője hozzátette, a vitatott és később visszavont 300 millió forintos közbeszerzési tender után lefolytatott vizsgálat eredményét nem ismeri. A Kehi-vizsgálatra azért volt szükség, mert a minisztériumi ellenőrzés több ponton nem talált megnyugtató választ arra, hogy az ITD megfelelő gondossággal végezte-e a munkáját. Rétfalvi György (képünkön), az ITD vezérigazgatója lapunknak elmondta: a vizsgálat lezárásáról csak a tegnap elhangzottakból értesült, a hivatal kérdéseit még nem kapták meg. A miniszter a cég lehetséges jövőjével kapcsolatban úgy véli, míg a hazai vállalkozásokkal kapcsolatot tartó hálózat működtetésében az ITD-nek - amelynek hálózatát már össze is vonták a MAG Zrt.-ével - komoly szerepe kell hogy maradjon, ám a külpiacokat illetően ez már korántsem biztos. Varga szerint át lehetne alakítani az ITD-t úgy, hogy kereskedőházi szolgáltatást is nyújtson a kkv-kra koncentrálva, a külgazdasági struktúra szakmai hátterét pedig központi szervezetek biztosíthatnák. Bár a miniszter és a vezérigazgató közötti ellentét az elmúlt egy hónapban csitulni látszott, szakmai kérdésekben továbbra sincs egyetértés, ahogy abban sem, az ITD elég határozott-e a hatékonyságjavítás terén. A finanszírozás kapcsán ráadásul mindkét fél olyan összegekről beszél, amelyek a saját álláspontjukat erősítik. Varga szerint ugyanis jövőre 2,1 milliárd forint jut a költségvetésből az összesen mintegy évi hatmilliárdból gazdálkodó szervezetnek, míg Rétfalvi azt hangsúlyozza, hogy ebből a különböző programok önrésze miatt csak 1,7 milliárd szolgálja az intézményfinanszírozást, ami messze nem elegendő. A miniszter szerint megfelelő pályázati technikákkal akár EU-forrásokat is fel lehetne használni erre a célra.

Pirosba váltottak az indexek

A visszafogott hétfői emelkedés után - amely a DJIA és az S&P-500 esetében új éves csúcsot eredményezett - délnek vették az irányt kedden a vezető New York-i részvényindexek. A gyorsjelentését a mai tőzsdezárás utánra időzítő JPMorgan Chase részvényei meredek lejtőre kerültek csakúgy, mint a Bank of America, valamint a Meredith Whitney elemző által semlegesre leminősített Goldman Sachs papírjai. A Dow- és S&P-kosárban is szereplő Johnson & Johnson annak ellenére esett, hogy a piacot harmadik negyedévi nyereségének emelkedésével lepte meg, azaz a piac jobbára már beárazta a kedvező változást. A legfontosabb nyugat-európai részvényindexek szintén veszteséggel zártak kedden, a pénzügyi szektor itt is a vesztesek közé iratkozott fel. A befektetők hangulatán az sem javított, hogy a német ZEW bizalmi index váratlan gyengülést mutatott. Londonban a Barclays, az RBS és a Lloyds Banking Group papírjai 2-3 százalék körüli mínuszt produkáltak, ám a Footsie komponensei között mégsem egy bankpapír, hanem a Marks & Spencer bukta a legnagyobbat. A bő 4 százalékos zuhanással a befektetőknek tartott prezentáción elhangzottakat díjazta a piac. A Tate & Lyle cukoripari csoport részvényeinek ugyanakkor a Credit Suisse felminősítése adott szárnyakat, az ITV papírjainak pedig az, hogy a tévécsatorna közölte, reklámbevételei a piaci átlagnál kisebb mértékben csökkennek. Frankfurtban és Párizsban az autógyártók részvényeitől is elfordultak a befektetők, de nem jártak jobban az építőipar képviselői sem. A Peugeot és a BNP Paribas papírjai azonban a szektor általános trendjével szembefordulva drágultak, ám a németországi piacon nem akadt ilyen kivétel.

Átmeneti volt a forinterősödés

Tegnap a reggeli erősödés után gyengült a forint délutánra, így végül az egy nappal korábbi szintre tért vissza a jegyzés. Ezúttal nem működött az a szokásos séma, amelyben a dollár gyengülésével párhuzamosan erősödnek a feltörekvő piaci devizák, a befektetők minden fronton euróra voltak éhesek - kommentálta az eseményeket Csajbók Róbert, az ING Bank üzletkötője. A nap eleji forinterősödésre egy kisebb lapáttal a vártnál valamivel szerényebb szeptemberi inflációs adat is rátett, ám a nap végére az euró folyamatos emelkedéssel 267,15-ről 269,65-re drágult. Délután háromnegyed öt környékén a dollár egysége 181,80/90, a svájci frank 177,30/50 forinton állt. Az euró dollárjegyzése idei csúcsára, 1,4876-ra ért, majd 1,4810-re korrigált, ám továbbra is az amerikai deviza gyengülését várja a szakember. A tőzsdei hangulat ugyan kissé borúsabbá vált, de olyan hír nem jelent meg, ami változtatott volna az eddig kialakult globális képen, így Csajbók várakozásai szerint egy-két nap múlva visszatérhet a jókedv. A szakember mindezek alapján arra számít, hogy továbbra is a 265-272 forintos sávban marad az euró úgy, hogy középtávon inkább 270 alatt tartózkodik majd, semmint e szint felett.

Lezárult a vizsgálat az ITDH-nál

A múlt héten lezárult az a KEHI vizsgálat, amelyet a gazdasági minisztérium ellenőrzése után rendelt el a miniszterelnök az ITD Hungary Zrt-nél - mondta egy mai háttérbeszélgetésen Varga István szakminiszter.

A közműszektor speciális terület

Az ITD Hungary Zrt.-hez egyelőre nem érkezett visszhang a jelenlegi és a potenciális külföldi befektetőktől a pécsi ügy kapcsán - mondta lapunknak Rétfalvi György, a kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési szervezet vezérigazgatója. Hozzátette ugyanakkor, hogy a privatizáció, illetve a közműszektor annyira speciális területe a befektetésösztönzésnek, hogy az itt érdekelt invesztorokkal nem is igen áll kapcsolatban a társaság. Bár a jogbiztonság és a kiszámíthatóság alapvető fontosságú a befektetők szempontjából, történtek már ehhez hasonló események a világban, elég csak a ferihegyi reptér korábbi kálváriájára gondolni - mondta Rétfalvi. A felvetés kapcsán, amely szerint a pécsi események esetleg előre jelezhetik a várható Fidesz-kormány külföldi befektetőkhöz való hozzáállását, a szakember úgy vélte, a kampányban ugyan hangzanak el olyan, a gazdasági racionalitásnak ellentmondó állítások, amelyek felborzolják a kedélyeket, ám a gazdasági szereplők szerint egyetlen kormánynak sem lehet ellensége a gazdaság.

Dollártámaszt kapott a forint

Csendes, unalmas kereskedésben erősödött a forint hétfőn, a feltörekvő piaci devizáknak a dollár árfolyamváltozása mutatott irányt. Miután a lett lakáshitelesek érdekében a bankokkal kötött kormánymegállapodásról nem derültek ki részletek, a balti események sem tudták megmozgatni a forintot. Délelőtt 1,4680-ig süllyedt az euró dollárjegyzése, ekkor 271,50 körül tetőzött az uniós fizetőeszköz forintkurzusa, ami az 1,4770-re változó árfolyam nyomán 269,20-ra süllyedt - tájékoztatott Ruzsonyi Ákos, a Commerzbank üzletkötője. Fél négy tájban a dollár egysége 182,20, a svájci franké 177,30 forint körül járt, míg az euró zlotyjegyzése 4,2450-re süllyedt. A szakember hozzátette: várakozásai szerint nem marad tartósan 270 forint alatt az euró árfolyama. Az állampapírok másodlagos piacán még ennyi változás sem történt, a referenciahozamoktól gyakorlatilag hétfőn is csak stagnálásra futotta. A legnagyobb elmozdulást az ötéves benchmark produkálta, amely hat bázisponttal, 7,25 százalékra apadt. Ma a szokásos menetrendnek megfelelően a három hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióját tartja az ÁKK, a meghirdetett mennyiség 40 milliárd forint.

Egyelőre bezárták a forintot

Igen szűk sávban rezgett pénteken a hazai deviza, unalmas kereskedés mellett. A reggeli gyengülés után némileg ugyan korrigált a forint, de az euró árfolyama így is jellemzően 270,40-271,40 között alakult. Délután négy óra előtt a dollár egysége 184,10, a svájci franké 178,35 forinton állt. A kifejezetten unalmas napon makroadat nem befolyásolta a jegyzéseket, Lettországból sem érkeztek újabb, aggodalomra okot adó hírek, a régiós devizákat így jobb híján a dollár erősödése gyengítette: az euróval szembeni keresztárfolyam 1,4715-re süllyedt. Ha nem értékelik le a lett devizát, az előttünk álló héten sem várható nagy mozgás forintfronton, az euró vélhetően megmarad a 265-275-ös sávban - vélekedett Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Hozzátette: a leértékelés is csak rövid távon hatna negatívan a hazai devizára. Hasonlóan eseménytelen volt az állampapírok másodlagos piaca, legalábbis ami a referenciahozamokat illeti. A benchmarkok között csupán kettő változott érdemben: az ötéves 6 bázisponttal csökkent, a 15 éves ugyanennyivel emelkedett. A héten két dkj-aukciót tart az Államadósság Kezelő Központ: kedden a D100120, csütörtökön pedig a D101020 jelűek kerülnek sorra, 40-40 milliárd forint értékben.