Ádám Viktor

Megugrott a készpénzhasználat

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2007 végén, 2008 során felfigyelt arra, hogy erőteljesen megnőtt a gazdaság relatív készpénzszükséglete - mondta Király Júlia, az MNB alelnöke a jegybank keddi, Készpénzhasználat és rejtett gazdaság című konferenciáján. E növekedéshez a részben a válság okozta bizalomhiány mellett nagy valószínűséggel a rejtett gazdaság térnyerése is hozzájárult. A jegybank jelenleg azt is vizsgálja, hogy hol húzódhat az az értékhatár, ami alatt a készpénzes, felette pedig elektronikus fizetést célszerű alkalmazni. Nyugat-európai tapasztalatok szerint 13-15 euró, illetve 13-14 font az a határ, ami felett már jobban megéri elektronikus úton fizetni, mint bankkártyával - mondta Bódi-Schubert Anikó, az MNB szakértője. Hozzátette: minél inkább kiterjedt a pos-infrastruktúra, annál alacsonyabb ez a határ, Hollandiában például 2002 és 2008 között 15 euróról 12-re csökkent. A pos-terminálok elterjedtsége elsősorban a régió fejlettségétől függ, ezért érthető, hogy miért áll e szempontból Magyarországnál jobban Csehország vagy Szlovénia - állapította meg Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza. Véleménye szerint amennyiben az ügyfélnek érdeke, akkor használni fogja a pos-t, a hajlandóság nem költség függvénye. E szempontból érdekesnek tartja az üdülési csekk népszerűségét, mivel annak a beváltási díja magasabb a pos-terminálokénál. Mindent összevetve csak szerves fejlődés eredménye lehet a magyar gazdaságban a készpénzkímélő megoldások nagyobb elterjedése - mondta Földi.

Kreatív kifogások

Pereink 80 százalékát megnyerjük a bíróságokon, azaz nagyon jó hatékonysággal dolgozik az adóhivatal - mondta Dávid Marianna, az APEH főosztályvezetője az MNB keddi konferenciáján. A szakember szerint többek közt azok a cégek válhatnak gyanússá az adóhivatal számára, amelyek gyakran cserélnek tulajdonost, illetve sűrűn változik a székhely vagy az ügyvezető személye. A jogelőd nélkül alakult vállalkozások is a célkeresztben vannak: az adott évben alapított cégek 20 százalékát kell ellenőriznie az APEH-nek, de tavaly ennél nagyobb kört, 25 százalékot vett górcső alá a hivatal. E mintegy negyvenezer vizsgálat 12 százaléka eredménnyel zárult, míg az esetek 14 százalékában nem is találtak adóalanyt, azaz e társaságokat eleve csalárd szándékkal, fiktív számlázásra hozták létre. Az áfavizsgálat szintén fontos eleme az APEH ellenőrzéseinek, beleértve az országhatáron átnyúló, bonyolult, akár többszintű alvállalkozói hálózattal létrehozott értékesítési láncokat is. Ezek az áfa-visszaigénylésre szakosodott láncok a leggyakrabban számítástechnikai alkatrészeket, gépjárműveket és azok alkatrészeit, illetve textíliákat, ruházati termékeket "pörgetnek végig" a rendszeren, de már megjelentek a szolgáltatások (személy- és vagyonvédelem, munkaerő-kölcsönzés) is. Utóbbiakat - mondta Dávid Marianna - nagyon nehéz bizonyítani. A vagyonosodási vizsgálatok kapcsán a szakember elmondta: az APEH az eddigi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy életszerű lehet, ha harminc év munkaviszony után 3-4 millió forint megtakarítás előkerül a dunyhából, de 120 millió forintnyi vagyon hirtelen feltűnését már bizonyítani kell.

Nagyobb kárt okoz a multik gyakorlata

A magas készpénzforgalom az adóelkerülés és a feketegazdaság magas szintjét, a fiktív számlázás és a rejtett jövedelmek elterjedtségét is jelzi - mondta Lukács János, a Corvinus Egyetem docense, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke a jegybank keddi konferenciáján. Szerinte a magyar gazdaság jelentős készpénzigénye alapvetően a kis- és középvállalkozások magas arányával magyarázható, természetesen a magas adó- és járulékterhekkel összefüggésben. A svindlizők versenyelőnyhöz jutnak, hiszen a közterhek elkerülésével olcsóbban kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat, de ez kényszerpályára tereli a rendesen adózó cégeket is. A közbeszerzési, illetve a versenytörvénynek ezért a túl alacsony vállalási árakat is "kezelnie" kellene - hangsúlyozta Lukács. Hozzátette: a multiknál sincs minden rendben, hiszen azok a vezetők, akik partnerré válnak, osztalékot kapnak, vagyis a Magyarországon elvégzett munka után nem fizetnek közterhet. Mindez sokkal nagyobb kárt okoz, mint a kisvállalkozások ügyeskedései - vélekedett a szakember.

Mekkora vagyongyarapodást hisz el az APEH?

A pereink 80 százalékát megnyerjük a bíróságokon, azaz nagyon jó hatékonysággal dolgozik az adóhivatal - mondta Dávid Marianna, az APEH főosztályvezetője az MNB mai konferenciáján.

Közel volt a 273 forintos euró

Határozott gyengülésbe váltott pénteken a hazai deviza a délelőtti, visszafogott erősödés után. Az euró 272,80 forintig emelkedett, de fél öt tájban már 271,80 forintnál járt, nagyjából ott, ahol egy nappal korábban, míg a svájci frank 184,70, a dollár 192,25-ön állt - tájékoztatott Földi Balázs, a Commerzbank üzletkötője. Hozzátette: az amerikai elnök bankreformra vonatkozó csütörtöki bejelentése egyszerre volt dollárgyengítő, illetve a befektetői kockázatkerülést serkentő hatású. Utóbbi számlájára írható a forint gyengülése, ráadásul a lengyel zloty nagyobb veszteségeket szenvedett el már az elmúlt pár napban is. Az euró tehát erősödött a dollárhoz viszonyítva, a keresztárfolyam 1,4160-ig kúszott fel, délután 1,4126-nál járt. A svájci frank esetében Földi szerint türelemjáték zajlik, a deviza erősítésére játszó spekulánsok húzogatják a svájci jegybank (SNB) bajszát: az euróval szembeni jegyzés így pénteken 1,4670-en is megfordult. Ha egyszer az SNB rászánja magát a beavatkozásra, vélhetően nagy erővel teszi majd, így jelentős frankerősödést generálhat. Azt persze nem tudni, hogy már a jelenlegi szintek környékén interveniál-e vagy hagyja elmenni a jegyzést 1,46-ig. Az állampapírok másodlagos piacán alig néhány bázisponttal változtak a referenciahozamok. Ez alól egyetlen kivétel akadt, a 15 éves lejáratú 7 bázisponttal ment fel.

Megint volt ok az esésre

A pozitív start után ismét a pesszimizmus lett az úr New Yorkban, így lapzártánkkor a DJIA és az S&P-500 már 2, a Nasdaq Composite pedig 1,3 százalék körüli mínusznál járt. Bár az EBay, a Starbucks és a Goldman Sachs is a vártnál jobb gyorsjelentéssel rukkolt elő, a kedvező számokat elhomályosították a friss makrogazdasági hírek. Az USA-ban a múlt héten a prognosztizáltnál többen jelentkeztek munkanélküli-segélyért, a philadelphiai régió feldolgozóipari aktivitását mérő index értéke a vártnál nagyobb mértékben esett. Jókedvet az sem hozott, hogy a Conference Board összetett konjunktúramutatója (leading indicators) történelmi csúcsra, 106,4 pontra nőtt, azaz a gazdaság élénkülésének folytatódását jelzi. A befektetők inkább amiatt aggódtak, hogy Barack Obama amerikai elnök a kiszivárgott hírek szerint új szabályok bevezetését kezdeményezi a nagybankok méretének és kockázatvállalásának korlátozására. Ezek a félelmek a pénzügyi szektor részvényeit küldték meredek lejtőre, míg a nyersanyagszektorban azok az aggodalmak bizonyultak meghatározónak, amelyek szerint a kínai jegybank - a gazdaság túlhevülése ellen - fékezheti a banki hitelkihelyezések ütemét.

Megrántották a forintot

Az óvatosan pozitív nyitást követően délnek vették az irányt a vezető New York-i részvényindexek, amivel párhuzamosan a dollár erősödésbe, a feltörekvő piaci devizák - köztük a forint - gyengülésbe kezdtek. Az euró/dollár keresztárfolyam 1,4029-ig szúrt le, így az uniós deviza korábban 270 forint alatt is mozgó jegyzése 271,50-re ugrott - tájékoztatta a Napit Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Délután fél öt tájban 270,80 forintnál járt az euró, a dollár egysége 192,60, a svájci franké 184,05 forintot ért. A szakember szerint amíg az euró nem tör ki a 265-275 forintos sávból, addig izgalomra nincs ok. Hozzátette: jelenleg a forintárfolyam szempontjából csak a dollár mozgása a meghatározó, fontos hazai eseményre hétfőig, az MNB kamatdöntéséig kell várni. Az állampapírpiacon kismértékű hozamemelkedést hozott a csütörtöki kereskedési nap. A 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukcióján a meghirdetett 50 milliárd forintos mennyiségre 84,9 milliárd forint értékben nyújtottak be ajánlatokat az elsődleges forgalmazók. Az elfogadott hozamok átlaga 5,81 százalék lett, a szerdai referenciaértéknél 8 bázisponttal magasabb. A másodpiacon az 5,78 százalékon stagnáló 6 hónapos benchmark kivételével szintén emelkedés történt, 2-9 bázispont közötti mértékben.

Svájcifrank-kötvényt bocsát ki az OTP bank

Az OTP Bank legalább 100 millió svájci frank értékben bocsátana ki kétéves lejáratú kötvényeket ezen a héten - idézi a Bloomberg a társaság egyik névtelenséget kérő illetékesét. A kötvényeket 3,87 százalék körüli hozammal kínálják, az ügyletet a BNP Paribas SA szervezi. Az OTP a 2009. évi genfi és zürichi befektetői találkozókon tapasztalt érdeklődés alapján döntött a kötvénykibocsátásról - közölte a társaság, amely szerint a főszervező BNP Paribas mellett társszervezőként az OTP Bank maga is részt vesz az értékesítésben, intézményi partnereire alapozva.

A dollárerősödéssel gyengült a forint

Kitartóan erősödött a dollár az euróval szemben, miután a befektetők továbbra sem nézik jó szemmel az eurózóna legnagyobb államháztartási hiányát felmutató Görögországban zajló eseményeket. A piac amiatt is aggódhatott, hogy a kínai banki hitelkiáramlás hatósági eszközökkel történő visszafogása lelassíthatja a globális gazdaság talpra állását. Az euró/dollár keresztárfolyam kedden először a kétszáznapos mozgóátlag 1,4295-nél lévő szintjét szakította át, majd elesett az 1,4220-as és az 1,4170-es támasz is - tájékoztatott Kolba Miklós, az ING Bank devizaüzletágának vezetője. Hozzátette: a következő állomás az 1,4120 lehet.