A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2007 végén, 2008 során felfigyelt arra, hogy erőteljesen megnőtt a gazdaság relatív készpénzszükséglete - mondta Király Júlia, az MNB alelnöke a jegybank keddi, Készpénzhasználat és rejtett gazdaság című konferenciáján. E növekedéshez a részben a válság okozta bizalomhiány mellett nagy valószínűséggel a rejtett gazdaság térnyerése is hozzájárult. A jegybank jelenleg azt is vizsgálja, hogy hol húzódhat az az értékhatár, ami alatt a készpénzes, felette pedig elektronikus fizetést célszerű alkalmazni.
Nyugat-európai tapasztalatok szerint 13-15 euró, illetve 13-14 font az a határ, ami felett már jobban megéri elektronikus úton fizetni, mint bankkártyával - mondta Bódi-Schubert Anikó, az MNB szakértője. Hozzátette: minél inkább kiterjedt a pos-infrastruktúra, annál alacsonyabb ez a határ, Hollandiában például 2002 és 2008 között 15 euróról 12-re csökkent. A pos-terminálok elterjedtsége elsősorban a régió fejlettségétől függ, ezért érthető, hogy miért áll e szempontból Magyarországnál jobban Csehország vagy Szlovénia - állapította meg Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza. Véleménye szerint amennyiben az ügyfélnek érdeke, akkor használni fogja a pos-t, a hajlandóság nem költség függvénye. E szempontból érdekesnek tartja az üdülési csekk népszerűségét, mivel annak a beváltási díja magasabb a pos-terminálokénál. Mindent összevetve csak szerves fejlődés eredménye lehet a magyar gazdaságban a készpénzkímélő megoldások nagyobb elterjedése - mondta Földi.
A készpénzhasználat határozott megugrásának jelenségére egy 2008 decemberében publikált jegybanki tanulmány is felhívta a figyelmet. Ebben már ennek okait is igyekeztek feltárni. A vizsgálatban arra jutottak, hogy a készpénzkereslet bővülésében két tényező játszhatott szerepet. A kamatadó 2006-os bevezetése a pénztartás alternatívaköltségének egyszeri megváltozásával, a költségvetésihiány-csökkentés érdekében megemelt adóterhek és szigorúbbá váló adóhatósági intézkedések pedig a rejtett gazdaság készpénzigényének feltételezett bővülésén keresztül mutatnak az emelkedő készpénzkereslet irányába. A magyar gazdaságot jellemző magas készpénzigényben emellett az is szerepet játszhat, hogy nemzetközi viszonylatban elmaradunk a készpénzt helyettesítő fizetési eszközök használatában.
