Ádám János

Putyin 2011-re rendet csinálna

Vlagyimir Putyin miniszterelnök aláírta a második orosz válságkezelő csomagot, amely részben a következő évek makropályájának kijelöléséből, részben gazdaságösztönző lépésekből áll. Az előbbi fókuszában az infláció leszorítása áll: a pénzromlás ütemét a 2009-es 13 százalékról 2010-re 10, 2011-re pedig 7,5 százalékra akarják csökkenteni. A költségvetés GDP-arányos hiányát 2011-re 3 százalékra kell lenyomni. A kormány a gazdaságélénkítésen belül különös figyelmet fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, az autóiparra, illetve a belső turizmusra, mert ezek azok az ágazatok, amelyek lehetőséget teremtenek a hazai kereslet élénkítésére és az import visszaszorítására. A kormány 495 milliárd rubelt (11,4 milliárd euró) különít el a pénzügyi rendszer támogatására. A bankoknak az államtól kapott összeg egy részét ki kell hitelezniük a reálgazdaságba, továbbá az állam szorgalmazza a pénzintézetek konszolidációját, amivel nagyobb és versenyképesebb pénzintézeti struktúra alakulhat ki. A vállalkozásoknak 300 milliárd rubeles (7 milliárd euró) alapot különítenek el, amelyből akkor részesülhetnek, ha radikálisan csökkentik vezetőik számát, átláthatóvá teszik vállalati struktúrájukat, illetve olyan innovatív fejlesztéseket hajtanak végre, amelyek például javítják energiahatékonyságukat vagy a legújabb technológiák alkalmazását jelentik.

Az innovatív megoldások segíthetnek válság idején is

Az ellátási láncok hatékonyságát javító innovatív megoldások álltak a GINNT Expo középpontjában. Az új technológiák segítségével gyorsabb lehet a kommunikáció a beszállítók és megrendelők között vagy hatásosabb a hamisítványok elleni védekezés.

Fut a vevő után a Gazprom

Dmitrij Medvegyev orosz és Hu Csin-tao kínai elnök szándéknyilatkozatot írt alá a két ország között holtpontra került gázszállítási tárgyalások életre keltéséről. A felek még 2004-ben állapodtak meg arról, hogy a Gazprom földgázt szállít kínai partnerének a CNPC-nek, ám 2006-ig tartott, míg eljutottak egy, az árszámítás módját és egyéb keretfeltételeket rögzítő szerződés megkötéséig. Azóta parttalan vitát folytatnak az árakól, szerdán Alekszandr Ananyenkov, a Gazprom vezérigazgató-helyettese azt nyilatkozta, hogy továbbra is képtelenek megállapodni a gáz ellenértékéről. A két államfő vélhetően úgy akarja kimozdítani az ügyet a holtpontról, hogy az orosz-kínai olajszállítási együttműködéshez hasonló finanszírozási formát alkalmaznának a gázexportban is. A Rosznyefty 2011-től kezdődően húsz éven át oly módon szállít olajat kínai vevőinek, hogy ehhez a Kínai Fejlesztési Banktól kap hitelt. A CNPC és a Rosznyefty, illetve a Transznyefty már meg is állapodott a két országot összekötő vezeték új elágazásának megépítéséről és egy 25 milliárd dolláros hitelről - az egész ügylet értéke közel 100 milliárd dollár, ami a valaha volt legnagyobb volumenű szerződés a két állam között. A Gazprom ehhez hasonlóan kínai pénzből tárhatná fel észak-szibériai gázmezőit és építhetné meg a gázt ezekről Kínába szállító vezetéket. Az orosz nagyvállalat két okból is kényszerpályán mozog. Egyrészt a kereslet visszaesése miatt a következő években kevesebb gázt tud exportálni Európába, ami új vevők keresésére ösztönzi. Másrészt Kína megállapodott Türkmenisztánnal a két országot közvetlenül összekötő gázvezetékről, ami olcsóbban juttatja el az energiahordozót a vevőhöz a Gazprom ajánlatánál.

Román kézben az egyik MÁV-leány

A teherszállítással foglalkozó román S.C. Grampet S.A. tulajdonába került a MÁV Debreceni Járműjavító Kft. teljes üzletrésze, de a társaság által használt ingatlanok továbbra is a magyar vasúttársaság tulajdonában maradnak - írja az MTI-Eco. Sipos Sándor, a MÁV Zrt. portfólió-kezelési vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az ügyletet elsősorban a MÁV Cargo korábbi értékesítése, illetve a MÁV alaptevékenységéből kikerült teherszállítás tette indokolttá. A román fél vállalta, hogy két évig fenntartja a foglalkoztatás jelenlegi szintjét és érvényben tartja a kollektív szerződés rendelkezéseit, továbbá három év alatt legalább 1,5 millió euró értékű beruházást hajt végre a tehervagonok gyártásával és javításával foglalkozó debreceni üzemben. A debreceni egységet elsősorban konténerszállító vagonok gyártására kívánják szakosítani, de folytatják a járműjavítási munkálatokat is. A MÁV - üzleti titokra hivatkozva - nem kívánta nyilvánosságra hozni a szerződésszerűen lebonyolított tranzakció értékét.

Egyre többet isznak a csehek

Az utóbbi öt évben csaknem megduplázódott a vodka és a helyi, tuzemak nevű rum fogyasztása Csehországban - a két alkohol jelenleg a csehek legkedveltebb italai közé tartozik. Az alkoholra kivetett jövedéki adó 2004-ben még 15 százalékkal csökkentette a keresletet, de ettől kezdve töretlenül növekedett a röviditalok fogyasztása. Tavaly közel 65 millió liter szeszes italt gyártottak Csehországban, ami 2007-hez képest 21 százalékos növekedés. Vodkából és tuzemakból 26,3 millió litert állítottak elő tavaly, ezzel 40 százalékos részesedést szerzett a két ital az összes alkohol közül. Tuzemakból 2004-ben 7,5 millió litert főztek, 2008-ban már 14,2 millió liternél tartott a gyártás. Az ország legnagyobb szeszfőzdéje, a Stock Plzen-Bozkov vodkaeladásai 3,2-szeresükre, a bevételek 3,5-szeresükre növekedtek az utóbbi öt évben. A piacvezető tuzemak rum eladásai duplájára, a bevételek pedig 2,5-szeresükre növekedtek 2004 óta. A gyártó két itala a legnépszerűbb az országban - a Stock tuzemakja az éttermekben 80 százalékos részesedéssel rendelkezik. A vállalat eladásait 3,3 százalékkal növelte 2007-ről 2008-ra - tavaly 27,53 millió liter röviditalt gyártottak.

Önmagával babrálhat ki a BRIC

A BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) önmaguknak árthatnak, ha nagyon erőltetik a dollár visszaszorítását valutatartalékaikban és külkereskedelmükben - derül ki a Bloomberg összefoglalójából. A négy ország vezetői hét eleji csúcsértekezletükön ugyan erről beszéltek, ám talán megfeledkeztek arról, hogy nemzeti valutáik kereskedése illikvid, ezért nem biztosíthat kellő forrást országaiknak. Egyedül a brazil real lebeg szabadon, India tőkekorlátozásokkal védi a rúpia árfolyamát, míg Oroszország és Kína állami ellenőrzés alatt tartja a rubelt és a jüant. Mindez kiválóan megmutatkozik abban, hogy a BRIC-országok dollárban jegyzett államkötvényei sokkal nagyobb hozamot biztosítanak a hitelezőknek, mint a hazai valutában kibocsátott állampapírok. A hitelezők azt szeretik, hogy ha úgy látják jónak, akkor el tudják adni államkötvényeiket, ám ebben a négy ország esetén csak a dollárkötvények esetén lehetnek biztosak. A helyzet ellentmondásosságának másik bizonyítéka, hogy míg áprilisban Kína, Oroszország és Brazília néhány milliárd dollár értékben eladott amerikai államkötvényeiből, májusban a négy BRIC-ország összesen 60 milliárd dollárnyi külföldi devizát vásárolt - főként dollárt -, hogy megállítsa nemzeti valutája erősödését. Végül bizonyítéka az amerikai valuta erejének, hogy az IMF adatai szerint 2008 végére 64 százalékra nőtt a dollár súlya a világ jegybankjainak tartalékaiban a 2008. júniusi 62,8 százalékról.

Eltörölték volna a gyógyszeripari különadót

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) eredeti szándékai szerint eltörölte volna a gyógyszeripart sújtó 12 százalékos különadót, de végül az a kompromisszum született, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított költségeket le lehessen írni az adóalapból - mondta Bakács András, az NFGM tudásgazdasági főosztályának vezetője egy tegnapi szakmai fórumon. Elmondta: elkészült a minisztérium akcióterve, ami a gyógyszeripar és a biotechnológia versenyképességének fejlesztését állítja a középpontba. A minisztérium véleménye szerint a horizontális fejlesztési stratégiák mellett szükség van iparági tervekre is - a gyógyszeriparhoz készült el az első ilyen koncepció. A terv átfogóan foglalkozik a gyógyszerkutatással és -fejlesztéssel, a gyógyszergyártással, illetve -felhasználással. A k+f egyik legégetőbb problémája, hogy az EU nem támogatja kellő mértékben a közép-magyarországi régiót, ezért a finanszírozást hazai forrásokból kell megoldani. A minisztérium kedvezőbb környezetet alakítana ki a klinikai kutatásokhoz, bevezetné a fiatal innovatív vállalat státust és növelné a természettudományos oktatás súlyát és színvonalát. A hazai gyógyszergyártás gondjain az NFGM vállalatfejlesztési pályázatokkal, a beruházásokon pedig szervezetfejlesztéssel és országmarketinggel segítene. A gyógyszerfelhasználás egyik legégetőbb problémája a szabályozási környezet jelenlegi rendszere - a főosztályvezető külön kiemelte, hogy a jogszabályok hatásvizsgálata rendszeresen elmarad. Az akcióterv szorgalmazza a szabályozási rendszer átgondolását és a gyorsabb törzskönyvezés lehetőségének megteremtését. A fórumon jelen lévő szakszervezeti és egyesületi képviselők üdvözölték az akciótervet. Szolyák Tamás, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint a tervezet lehetőséget ad a versenyképesség fejlesztésére, a megfelelő szakmai képzésre és a források felszabadítására.

Hazahívják a román munkásokat

A Spanyolországban dolgozó romániai munkavállalókat kedvezőtlenül érintette a válság - Madrid és Bukarest jelenleg azon dolgozik, milyen pénzügyi segítséget tudnának nyújtani a munkavállalóknak, hogy segítsenek hazatérésükben. Romániában jelenleg munkaerőhiány van, főleg az infrastruktúra-fejlesztésekhez keresnek munkásokat. A javaslatot a romániai szakszervezetek európai szervezete (FADERE) vetette fel, mivel jelenleg a Spanyolországban élő 700 ezer romániai munkavállaló közül 300 ezer munkanélküli. Mind a spanyol, mind a román kormányzat kedvezően fogadta a javaslatot. Traian Basescu román elnök kijelentette, hogy kormánya örül a visszatérő munkavállalóknak, akiknek köszönhetően nem kell a futó projekteket munkaerőhiány miatt felfüggeszteni. A szervezet nemsokára a spanyol kormány elé terjeszti konkrét javaslatait, és bíznak abban, hogy a román kormány segíteni fogja a munkások beilleszkedését, finanszírozza továbbképzésüket és adókedvezményeket nyújt a visszatérőket foglalkoztató vállalatoknak. Ugyancsak érzékeny pont a hazatérők gyermekeinek integrációja. A FADERE képviselői szorgalmazzák, hogy szervezzenek nekik nyelvi, irodalmi és kulturális órákat, illetve kérik, hogy szülessen egyezmény az egyetemi diplomák kölcsönös elismeréséről. Sok ösztönzőre van szükség, ugyanis a spanyol munkanélküli-segély értéke havi 800 és 1000 euró között mozog, ami sok esetben magasabb, mint a román bérek. A román kormánynak aggodalomra adhat alapot, hogy a külföldről hazajuttatott fizetések - és ezzel hozzájárulásuk a GDP-hez - csökkenő tendenciát mutatnak. Bár 2009 első negyedévében még mindig 1,9 milliárd eurót tettek ki az átutalások, az előző év első három hónapjának átutalásainál ez 154 millió euróval kevesebb.

Eltörölték volna a különadót

A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) eredeti szándékai szerint eltörölte volna a gyógyszeripart sújtó 12 százalékos különadót, de végül az a kompromisszum született, hogy a kutatásra és fejlesztésre fordított költségeket le lehessen írni az adóalapból - mondta Bakács András, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) tudásgazdasági főosztályának vezetője egy szerdai szakmai fórumon.