Ádám János

Lopakodó támadás a dollár ellen

Oroszország, Kína és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SOC) többi tagja (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán) támogatja egy új, egységes valuta bevezetését. Dmitrij Medvegyev orosz elnök arról beszélt a szervezet jekatyerinburgi találkozóján, hogy az ECU mintájára létrehoznának egy egységes elszámolási egységet, amelyet a SOC tagjai használnának - emögött nincs burkolt szándék, azaz nem akarják gyengíteni a dollár domináns tartalék valuta szerepét. A felek tisztában vannak azzal, hogy a dollár még sokáig a legfontosabb tartalék valuta marad, Oroszországnak nem is áll érdekében megszabadulni az amerikai valutától, céljuk pusztán a részesedésének csökkentése. Ameddig nem születik döntés az új elszámolási egységről, addig - Medvegyev szerint - a tagországoknak a kölcsönös elszámolások során növelniük kell saját valutáik használatát, ezzel is csökkentve a dollár szerepét. Szükség van a tagországok közti együttműködés elmélyítésére és a későbbiekben a szervezet fontos szerepet játszhat a közös gazdaságpolitikai koordinációban - hangsúlyozta Hu Csin-tao kínai elnök. A pénzügyi válság hatásainak enyhítésére Kína 10 milliárd dolláros segítséget ajánlott fel a szervezet tagjainak. A tegnap lezárult SOC-találkozóval párhuzamosan - szintén Jekatyerinburgban - tartották a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) első csúcstalálkozóját. Medvegyev hasonlóan nyilatkozott, mint a SOC értekezletén: Oroszország hajlandó a másik három országgal zajló külkereskedelemben nagyobb arányban saját valutáját használni, és ezzel párhuzamosan a többi nemzet pénzét a devizatartalékokba helyezni. Mind a négy ország egyetértett abban, hogy szükség van a nemzetközi pénzügyi intézmények jelenlegi rendszerének felülvizsgálatára, azzal a céllal, hogy az azokban képviselt országok döntéshozatala jobban tükrözze gazdasági erejüket. A BRIC jelenlegi részesedése az IMF irányításából 9,8 százalék, míg hozzájárulása a világ összesített GDP-jéhez 15 százalék.

Lazított az orosz központi bank

Az orosz központi bank hat héten belül harmadszor csökkentette irányadó kamatlábát, ezúttal 12 százalékról 11,5 százalékra. A jegybank a mérséklődő inflációra hivatkozva hozta meg döntését, ezzel próbálva ösztönözni a banki hitelezést, de nem kötelezte a pénzintézeteket a hitelköltségek enyhítésére. A refinanszírozási kamatláb csökkentése mellett a reporátán is vágott a jegybank: fél százalékponttal, 10,5 százalékra vitték le. Az oroszországi vállalkozások korábban gyakran panaszkodtak, hogy a kormány intézkedéseinek ellenére a kamatlábak még mindig magasak és ez jelentősen árt az üzleti környezetnek, akadályozza a gazdaság fellendülését. Oroszország központi bankja még áprilisban jelentette be, hogy az infláció csökkenésével és a GDP visszaesésével párhuzamosan kamatvágási ciklust indít el. Az infláció az idén a kormányzati célként kitűzött 13 százalék alá kerülhet, az első öt hónapban az árak átlagosan 6,8 százalékkal nőttek, szemben a tavalyi 7,7 százalékos emelkedéssel. A központi bank nem zárja ki, hogy az év egyes hónapjaiban defláció is elképzelhető, aminek hatására akár 13 százalék alá is levihetik az inflációs célt az év egészére vonatkozóan - mondta Alekszej Uljukajev, a bank alelnöke. A májusi infláció fele az egy évvel ezelőttinek és kedvező esélyek mutatkoznak arra, hogy a tendencia folytatódik. Uljukajev szerint az éves infláció akár 12 százalék alá is kerülhet.

Meghiúsul a bányaipari óriásfrigy

Várhatóan lapzártánk után jelentik be, hogy meghiúsul a kínai Chinalco és a brit-ausztrál Rio Tinto bányavállalat közti 19,5 milliárd dolláros ügylet. Értesülések szerint a felek többheti tárgyalás után sem tudtak megállapodásra jutni a kötvényvásárlás szerződési feltételeiről - az ügylet meghiúsulása az erről értesülő Financial Times szerint várhatóan sokkolja a piacot. A februári előzetes megállapodás szerint az állami tulajdonú Aluminium Corp. of China (Chinalco) 7,2 milliárd dollárért részvényre átváltható kötvényeket vett volna a világ harmadik legnagyobb bányavállalatától, 12,3 milliárdért pedig beszállt volna chilei, ausztráliai és egyesült államokbeli projektekbe. A kínai vállalat jelenleg 9 százalékos részesedéssel rendelkezik a bányavállalatban, az ügylet nyomán 18 százalékra ugrana fel részesedésük, ha a kötvényeket átváltják. Állítólag a Rio több részvényesének ellenállása aknázta alá az ügyletet; fő gondjuk az volt, hogy a vállalat a Chinalcót előtérbe helyezi hozzájuk képest, illetve a kínai kormányzat befolyást nyerne olyan kulcsfontosságú termékek árazásában, mint például a vasérc. A kínai befektetés segített volna a Riónak 20 milliárd dolláros tartozásának visszafizetésében, de így új partnert kell találniuk. Az egyik lehetőség, hogy vegyesvállalatot alapítanak a BHP Billitonnal, a világ legnagyobb bányaipari cégével, amelynek a felvásárlási ajánlatát korábban a Rio elutasította.

Nem térnek haza az ukrán munkavállalók

A globális válság meglepő módon nem eredményezte a külföldön munkát vállaló ukránok tömeges hazatérését - idézi a KyivPost az Ukrán Társadalomkutató Központ elemzését. Hozzávetőlegesen 4,5 millió ukrán vállalt munkát 2009 elején külföldön: 1,7 millió az EU országaiban dolgozott, 2-3 millió pedig Oroszországban kereste kenyerét. Az ukrán munkavállalókat leginkább Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Írországban látják szívesen, míg a szigorú szabályozások miatt Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában nehezen találnak munkát. Utóbbi országokban a külföldi munkavállalók mindössze egyharmada dolgozik legálisan, bár számuk folyamatosan növekszik. A kutatók szerint a legtöbb munkást a nagy beruházások vonzzák: Nagy-Britanniában például a londoni olimpia előkészületei miatt alkalmazzák fokozottabban a külföldieket. A munkavállalók közel 80 százaléka tervezi, hogy egyszer visszatér szülőhazájába, de az időpontot még nem tudják, mivel a pénzkeresés továbbra is elsődleges szempont számukra. Bár a vártnál jóval kevesebb kelet-közép-európai munkavállaló menekült haza a válság elől, az ukránok esetében még ez a tendencia sem érvényesül: az egyik ok lehet, hogy rokonaik csak bevételi forrásként tekintenek rájuk, a másik, hogy az állam sem segíti a visszatérésüket.

Elvesztette függetlenségét az orosz jegybank

Putyin gyakorlatilag utasította az ország központi bankját a kamatláb csökkentésére, pedig semmi sem támasztotta alá a csökkenő inflációra vonatkozó reményeket.

A Gazprom problémáit Európa is megsínyli?

Több energiaügyi szakember úgy véli, hogy a Gazprom profitjának csökkenése és egyre növekvő tartozása az EU-országokkal kötött szerződések újratárgyalásához és növekvő feszültségekhez vezethet. A Gazprom a napokban jelentette be, hogy idei osztalékát a tavalyi hetedére csökkenti. A gázmonopólium tavalyi negyedik negyedéves nettó profitja 84 százalékkal, 811 millió euróra zuhant, miközben tartozásai 30 milliárd eurót tettek ki tavaly év végén, és ezzel Oroszország legnagyobb adósává vált. A csökkenő keresleten és a gáz árának zuhanásán túl a január eleji gázkrízis miatt 1,5 milliárd euró bevételtől esett el a vállalat. Az európai országokkal kötött megállapodásokban a gáz árát az olajhoz kötik, hat hónapos késéssel - a gáz ára jelenleg ugyanolyan mértékben zuhan, mint ahogy fél éve az olaj ára tette. Mindezek ellenére nem valószínű, hogy a Gazprom jelenlegi helyzete azonnal befolyásolná az uniós fogyasztók ellátását.Ha a válság hosszasan nyúlik el, elképzelhető, hogy nyomás fog nehezedni a felekre a szerződésmódosításokat illetően - véli Pierre Noel, a londoni központú Külügyek Európai Tanácsa kutatóintézetének energiaügyi szakértője. A varsói székhelyű Keleti Tanulmányok Központjának elemzője is azon a véleményen van, hogy a problémákkal küszködő monopóliumnak szándékában állhat a szerződések módosítása, illetve a nyomásgyakorlás növelése az uniós tagállamok belső piacaira való bejutással. Ez a válsághelyzet megmagyarázza az orosz vállalatok európai terjeszkedését, mint például a Szurgutnyeftyegaz bevásárlását a Molba vagy a Lukoilnak a Ceska Refinerska megszerzésére vonatkozó tervét. Mindezen problémák nem zavarnák az európai fogyasztókat, amennyiben a Gazprom a piaci szabályoknak megfelelően működne és nem állami érdekeket követne - mondta a szakértő.

Ellenzik a csehek a prágai olimpiát

Prága tervezi, hogy pályázni fog a 2020-as olimpia rendezési jogára, de az ötletért - amiért elsősorban Pavel Bem prágai főpolgármestert tartják felelősnek - nem rajonganak a csehek: háromötödük ellenzi, kétharmaduk pedig tart a játékok megszervezésének pénzügyi következményeitől, csupán harmaduk támogatja, hogy 2020-ban Prágában rendezzék meg az ötkarikás játékokat - derül ki a cseh STEM ügynökség közvélemény-kutatásából. A csehek több mint fele szeretné, hogy a főváros népszavazáson döntsön a kérdésről, míg kétötödük ellenzi azt - legnagyobb arányban a diplomások utasítják el a népszavazást. A lakosság kétharmada szerint az olimpia megszervezéséhez szükséges pénzeket közintézmények és önkormányzatok elől vennék el (a csehországi városok polgármesterei is ezt a nézetet osztják). A népszavazás ötlete azután merült fel, hogy több politikus olimpiaellenes kampányba fogott. A referendum kiírásához a szervezőknek 60 ezer prágai aláírására van szükségük, és a szavazás eredménye csak akkor kötelező a városi tanácsra, ha a választók több mint 35 százaléka leadja voksát, és valamelyik vélemény több mint 50 százalékuk támogatását élvezi.

Hozzá se kell majd nyúlni az Xboxhoz

A Microsoft bemutatta az Xbox 360 játékkonzoljához fejlesztett legújabb technológiáját: a játékokhoz többé nem lesz szükség kontrollerre, ugyanis egy beépített mozgásérzékelő képes lekövetni a felhasználó mozgását, felismerni a hangokat és a parancsokat. A hírek szerint 200 dollár körüli összegért hozzáférhető Natal nevű új eszköz révén a játékosok nemcsak a két kezükkel, hanem hangjukkal, érzelmi reakcióikkal, testmozgásukkal is tudják a játékokat irányítani. Az újítást hétfőn, a Los Angeles-i E3 szórakoztatóinformatikai kiállítás előestéjén prezentálta először a közönség előtt Peter Molyneux játékfejlesztő és Steven Spielberg filmrendező. A már meglevő Xbox Live online szolgáltatás továbbfejlesztésével a játékosok közösségi portálokon keresztül is tudnak egymással kommunikálni - az év végére elérhető lehet például a Facebook és a Twitter -, illetve a népszerű internetes rádiót, a last.fm-et tudják hallgatni számítógép használata nélkül (a Microsoft 1,6 százalék erejéig tulajdonos a Facebookban). A Microsoft célja az újításokkal, hogy egyre szélesítse a konzol által nyújtott szolgáltatásokat és ezzel olyanokat is leültessen a képernyők elé, akik nem feltétlenül játszani szeretnének. A vállalat játékrészlegének vezetője szerint a szoftverfejlesztők pozitívan fogadták az újítást, de az új technológia elterjedésére az idén még nem lehet számítani.

Szétrombolják és újjáépítik a Shellt

A Shell leköszönő vezérigazgatójának, Jeroen van der Veernek a helyére az eddigi pénzügyi igazgatót, Peter Vosert nevezték ki, aki azonnal hozzá is lát a vállalat teljes átalakításához. Az eddigi három részlegből - kutatás és termelés, gáz és energia, illetve finomítás és kereskedelem - kettőt alakítana ki oly módon, hogy a gázüzletág összeolvadna a kutatás-termeléssel, továbbá a cseppfolyósított gázzal foglalkozó részleget is ide helyeznék át. Az új osztályt, mely 22 ezer embernek ad majd munkát, szétosztják az amerikai és nem amerikai egységek között, továbbá még egy részleget alakítanak ki, amely a projektek szervezésének irányításával foglalkozik. Az átalakítást az indokolta, hogy az utóbbi években több projekt esetében kicsúsztak a határidőkből és jelentősen túllépték a költségkereteket. Az átszervezés elbocsátásokkal fog járni: a hágai központban 2 ezer embernek intenek búcsút - az új elnök szerint így kevesebben foglalkoznak majd stratégiai döntésekkel és többen vesznek részt a végrehajtásban, ezzel javítva a vállalat hatékonyságán. Ezzel az átstrukturálással a Shell a piacvezető Exxon Mobil híresen merev vállalatvezetési rendszerét szeretné átvenni.