Ádám János

Orosz-belorusz gázkonfliktus a láthatáron

Ukrajna után Fehéroroszország is konfliktusba keveredett a Gazprommal: június végén a gázmonopólium vezérigazgatója, Alekszej Miller felhívta a figyelmet, hogy Minszk 244 millió dollárral tartozik a január eleje óta kapott gázért. A Gazprom júliusig várja a pénzt, ellenkező esetben bírósághoz fordul vagy csökkenti a szállított mennyiséget. Minszk azonban vitatja a Gazprom követelését. Ugyan 10 millió dollárt leszámítva elismerik a tartozást, de leghamarabb novemberben tudják kiegyenlíteni a számlát - a 10 millió dollárt a Gazprom büntetésként rótta ki a fizetési határidők elmulasztása miatt. A félreértés abból fakadhat, hogy még áprilisban Lukasenko belorusz és Medvegyev orosz elnök (képünkön) találkozóján a két fél szóban megegyezett arról, hogy Minszk az átlagosított éves áron, azaz 150 dollárért kapja a földgáz ezer köbméterét. A fehérorosz fél erre a megállapodásra hivatkozik, a Gazprom pedig ugyan nem tagadja, de nem is ismeri el a szóbeli megegyezést. Minszkben eközben úgy vélik, hogy a két ország közötti újabb konfliktus nem gazdasági, hanem politikai eredetű: Lukasenko szerint az ok, hogy Fehéroroszország közeledik a nyugati államokhoz. A közeljövőben szinte biztosra vehető, hogy még egy konfliktus vár a két országra. Jelenleg Fehéroroszország a piaci árnál olcsóbban kapja a gázt Oroszországtól, a Gazprom azonban 2011-től piaci áron adná Minszknek az energiahordozót. Fehérorosz részről már megjelentek az első aggályok: Vlagyimir Szemasko miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Minszk 2014-re szeretné kitolni a határidőt, a Gazprom azonban vélhetően nem enged.

Amszterdami drágaság Pozsonyban

Átrendezte a világ városainak sorrendjét a valutaárfolyamok változása - derül ki a Mercer Consulting tanácsadó cég táblázatából, amely a megélhetési költségek alapján állítja sorba a nagyvárosokat. A visegrádi országok nagyot zuhantak 2008-hoz képest - azaz olcsóbb lett ezekben az élet -, kivétel Pozsony, amely az euró bevezetése miatt alaposan megdrágult. Az elemzés New Yorkhoz rendeli a 100-as indexértéket, ehhez viszonyítja a többi várost, így Pozsony 84,8 ponton áll, alig lemaradva a 85,7 pontos Amszterdamtól. Budapest a 143 várost felvonultató listán a 118. helyet foglalja el - a régióban Varsó zuhant a legnagyobbat, 78 helyet. A kutatás a multinacionális vállalatok külföldi munkavállalóinak nyújt segítséget: több mint 200 termék, szolgáltatás árát vizsgálja, köztük a lakhatási, az étkezési költségeket és a közlekedési tarifákat. A lista első helyét régóta elfoglaló Moszkva a harmadik helyre került, ami a rubel gyengülésének köszönhető. Az új listavezető Tokió, amelynek indexe 143,7 pont. Az európai városok nagyrészt visszaestek, míg az amerikaiak és az ázsiaiak előretörtek. Az eddigi bronzérmes London 13 helyet visszaesve, a 16. helyre került. A várost a font dollárhoz viszonyított mélyrepülése tette olcsóbbá, bár a metrójegyek összevetésében a 4,33 dolláros tarifával még mindig listavezető. Peking a jüan erősödése miatt a 20. helyről a 9.-re tört előre, indexértéke 99,6 pont, New York pedig bekerült az első tízbe. A lista utolsó helyén a dél-afrikai Johannesburg található: a sereghajtó városban egy kétszobás luxusingatlan havi bérleti díja 900 dollár, míg Tokióban több mint 5400 dollárt kérnek el ezért.

Bezárja nyíregyházi üzemét a Lindab

A múlt év végén bejelentett elbocsátások után július végéig bezárja nyíregyházi üzemét a Lindab - tudta meg a Napi. Tavaly decemberben még csak a létszámleépítés volt napirenden, az akkori tervek 60 fős elbocsátásról szóltak, január végéig. Márciusban újabb 12 embertől váltak meg, most az üzemben dolgozó 110 munkavállaló kénytelen új állás után nézni. A vezetőség nem hagyja magára a dolgozóit, megpróbálják őket máshol elhelyezni - mondta lapunknak Gordon Tringle, a magyarországi Lindab Building Systems Építőipari Kft. ügyvezető igazgatója. Hét napon belül leül tárgyalni a vezetőség a szakszervezettel - tette hozzá a tíz éve Magyarországon dolgozó skót menedzser. A svéd cég e gyárában évente több mint hatmilliárd forint értékű építőipari acélszerkezeti terméket gyártott, amelynek nagy részét exportálta. A Lindab építőipari rendszerek divíziója 2009 első felében az egy évvel korábbihoz képest az eladások mintegy 50 százalékos visszaesését szenvedte el. Várakozásaik szerint a piaci környezet belátható időn belül sem javul - a nyíregyházi üzem bezárását költségcsökkentéssel és a kapacitások kiigazításával indokolta a cég. A lépéstől évi 35 millió svéd korona megtakarítást vár a társaság, és miután igen gyorsan lakat kerül az üzemre, a pozitív pénzügyi hatás már a harmadik negyedévben megjelenik. A gyárbezárás egyszeri költsége mintegy 27 millió korona, ami tartalmazza a megmaradt dolgozók elbocsátásával járó kiadásokat is. A Lindab szerint a megmaradó csehországi üzeme hosszú távon is elegendő lesz a kelet- és közép-európai piacok kiszolgálásához, valamint - az új oroszországi gyárral együtt - a FÁK-régió ellátásához.

Az MNV vevőt keres az Agroster száz százalékára

Több eredménytelen pályázat után a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) újra pályázatot írt ki az élelmiszerek sterilizálásával foglalkozó, 60 millió forint jegyzett tőkéjű Agroster Besugárzó Zrt. értékesítésére - az eddigi meghirdetésektől eltérően most eladnák a teljes, 100 százalékos állami tulajdonrészt. Korábban állami tulajdonban maradt volna 25 százalék plusz egy szavazat. A társaság 85 százalékát a nyílt pályázaton, 15 százalékát a munkavállalók részére kedvezményes áron értékesítenék - tudtuk meg Száraz Gábor MNV-szóvivőtől. A 85 százalékos részvénycsomag névértéke 51 millió forint. Az ajánlatokat július 31-ig várja az MNV. A teljes körű értékesítés miatt várhatóan nagyobb lesz az érdeklődés a cég iránt, mint korábban, ugyanis sem 2005-ben, sem 2006-ban nem érkezett ajánlat a 60 százalékos tulajdonrészre (a munkavállalói tulajdonszerzés akkor is 15 százalék lett volna). Az ÁPV Zrt. 2007-ben egy zártkörű, meghívásos-tárgyalásos eljárást bonyolított le, amelyre ugyan két ajánlat érkezett, de az irreálisan alacsony vételár miatt a privatizációs szervezet eredménytelenné nyilvánította az eljárást. Most a 100 százalékos értékesítés révén megnyílik a jogszabályi lehetőség az élelmiszerek besugárzással történő sterilizálása előtt, további bevételi lehetőséget biztosítva ezzel a társaságnak - tette hozzá Száraz.

Nincs sok esély egy újabb gázkrízisre

Vége az energetikai szektor válságának - mondta Alekszej Miller (képünkön), a Gazprom elnöke múlt héten a vállalat közgyűlésén. A gáz iránti nyomott kereslet 2008 végére, 2009 elejére volt jellemző, mostanra az energiahordozó iránti igény újra elérte a 2008-as szintet - tette hozzá az elnök. Mindezek ellenére a Gazprom fenntartja annak lehetőségét, hogy néhány projektet és beruházást elhalasszanak - a Jamal-félszigeten található, hatalmas bizonyított tartalékokkal rendelkező Bovanyenkovszkij lelőhely kiaknázása már biztos, hogy egy évvel csúszik, azonban nem pénzügyi okokkal magyarázzák a projekt kitolását, hanem a lassan éledező kereslettel. Egy régi-új tervről is beszélt az elnök: a vállalat célja, hogy 2011-re megszerezze a brit gázpiac 10 százalékát - a 2007-es tervek arról szóltak, hogy 2010-re már a gázmonopólium fog őrködni a brit piac egytizede felett, de ez a kormány ellenállásába ütközött. A jelenleg alig 2 százalékos részesedéssel rendelkező Gazprom nem véletlenül áhítozik a brit piacra: a kontinensen uralkodó árakhoz képest drágábban lehet értékesíteni a gázt a szigetországban. A közgyűlésen természetesen Ukrajnáról is szó esett: Miller határozottan kijelentette, hogy nem áll szándékukban az eddig megkötött szerződések módosítása. A kontraktusok felülvizsgálatát korábban Viktor Juscsenko ukrán elnök követelte. Véleménye szerint a tranzittarifákat meg kéne emelni és a Gazprom, illetve az ukrán Naftogaz közötti szerződéseket két részre kéne bontani - egyrészt azokra, amelyek az orosz gáz Ukrajnába való szállításáról rendelkeznek, másrészt külön kéne szabályozni a gáz európai tranzitját. Az elnök reméli, hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények és Oroszország segít Ukrajnának a pénzügyi problémák áthidalásában, és úgy véli, hogy a januárihoz hasonló gázkrízis bekövetkezésének esélyei csekélyek.

A KSH felméri a magyarok nyaralási szokásait

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken indítja el felmérését a magyar lakosság bel- és külföldi és július 1-jén a külföldiek magyarországi utazási szokásairól - írja az MTI-Eco. Probáld Ákos, a statisztikai hivatal főosztályvezetője egy csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a felmérés célja, hogy az információk gyűjtése és rendszerezése után kielégítse a lakosság, az idegenforgalom területén működő vállalkozások, nemzetközi szervezetek, valamint a kormányzati szervek adatigényét. Az ország 614 települése, a főváros valamennyi kerülete szerepel a népszámlálási adatok segítségével véletlenszerűen kiválasztott, 18 ezer lakáscímet tartalmazó mintában. Probáld Ákos megjegyezte, nem ismert egyebek mellett a magyar lakosság utazási intenzitása, a demográfiai jellemzők, valamint a turizmusban részt vevők fogyasztása, kiadásai és azok szerkezete. A felmérésében 570 kérdezőbiztos vesz részt, akik négy negyedéven át végzik el az adatgyűjtést. A korábbi tájékoztatás szerint a felmérés összesen 180 millió forintba kerül, amelyből 60 millió forintot a KSH, 60-60 milliót a Magyar Nemzeti Bank és a Miniszterelnöki Hivatal Turisztikai Államtitkársága finanszíroz. A közlés szerint ez a felmérés részét képezi a turisztikai szatelit számlának.

A K&H-csoport új székháza 2011 végére áll

A K&H-csoport új székháza a tervek szerint 2011 végére készül el, az épületkomplexum megvásárlásáról szóló szerződést már alá is írták - közölte a fejlesztő TriGránit Zrt. hétfőn az MTI-vel. Az 52 ezer négyzetméteres, háromszintes mélygarázst magában foglaló épület a Millennium Városközpontban épül, tervezője a Finta Építésziroda. A bankcsoport ezenkívül további 9,5 ezer négyzetméter irodaterületet bérel egy másik épületben egy 2008 decemberében megkötött bérleti szerződés alapján. Az új székház tervezésénél, kivitelezésénél elsődleges szempont volt a környezettudatosság és a fenntarthatóság - olvasható a közleményben. Megújuló energiaforrások alkalmazásával az energiafelhasználás váratóan 30-40 százalékkal alacsonyabb lesz, így az üzemeltetési költségek is ennek megfelelően jelentősen csökkennek - idézi a közlemény Hajdu Lászlót, a TriGránit Fejlesztési Zrt. magyarországi fejlesztési igazgatóját.

Mégsem állítják le a filmgyári privatizációt

Nem tartotta parlamenti vitára alkalmasnak az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának többsége az állami filmstúdiók privatizációjának végleges leállításáról szóló törvénymódosító javaslatot – írja az MTI. A mozgóképtörvény módosításáról szóló indítványról a bizottság Halász János előterjesztése nyomán szavazott. A testület alelnöki tisztségét is ellátó fideszes képviselő tervezete kimondta: a Budapest, a Hunnia és az Objektív Filmstúdió tartós állami részesedése nem idegeníthető el, ezzel a három társaság privatizációja lehetetlenné vált volna. A hétfői ülésen a Pénzügyminisztérium vagyongazdálkodási osztályának képviselője, Szalai Krisztina jelezte, a tárca nem támogatja a törvénymódosítást. A Budapest, a Hunnia és az Objektív privatizációs pályázatát 2008-ban írta ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), a filmes szakma tiltakozása miatt azonban a pályázatot decemberben visszavonták és az MNV azóta nem tett közzé újabb kiírást. Halász János hasonló tartalmú törvénymódosító javaslatot terjesztett a bizottság elé május 26-án, a képviselő akkor emlékeztetett: a három stúdió alapítói jogokkal rendelkezik a Magyar Mozgókép Közalapítványban (MMK), így a magánosítás során az állam ezeket a jogokat is eladná. A testület tagjai egyetértettek azzal, hogy az alapítói jogok kérdésével foglalkozni kell, de nem tartották megoldásnak a filmstúdiók állami kézben tartását, így a testület többsége májusban sem támogatta az indítványt.

Szennyezett lisztet találtak

A bajai székhelyű Diamant Malom International Kft. két, különböző fogyaszthatósági idejű egy kilogrammos durumlisztjét vonták be, mert a készítményekben a fuzáriumgomba egyik toxinját találták az élelmiszer-biztonsági vizsgálatok során - írta az MTI-Eco. A gyártó minden olyan termékét, amelyet ebből az alapanyagból készítettek, visszavonták a hatóságok. A cég nagykereskedőknek is forgalmazott, így a termékek bárhol kaphatók az országban. Egy vállalkozó saját vizsgálata alapján jelentette a hatóságoknak, hogy az egyik, általa felhasznált liszt alapanyaga szennyezett - mondta Süth Miklós országos főállatorvos. A fuzáriumgomba egyik, a termékekben most fellelt toxinjának, a donnak a fogyasztása csak nagy mennyiségben okoz gondot, azonban hő hatására elbomlik. Háziorvosok eddig nem jeleztek ilyen típusú, hányással, hasmenéssel járó megbetegedéseket - mondta a főállatorvos, majd hozzátette: aki ilyen terméket vásárolt, és még nem használta fel, vigye vissza a vásárlás helyére, ahol kötelesek visszavenni.