Ádám János

Nem kellett Amerika a jó teljesítményhez

A hét első napján a BÉT forgalmán meglátszott ugyan, hogy szünnap volt az Egyesült Államokban, de a tengerentúli befektetők távolmaradása ellenére is több mint 2 százalékkal emelkedett az index, folytatva a múlt hét végi rallyt. A pénteki záró értéknél lejjebb tegnap nem is került a mutató, a minimumot 19 023 pont jelentette. Délután háromig lényeges esemény nem befolyásolta a piacot, azonban az IMF soros felülvizsgálati ellenőrzését követően - amely ugyan meglepetést nem hozott, de kiderült, hogy a Valutaalap nyugodt az ország gazdasági helyzetét illetően - a 19 100 pontos szintről nem sokkal zárás előtt az index felugrott napi maximumára, 19 342 pontra, majd innen lefelé csordogálva jutott el a 19 280 pontos záró értékig. A vezető részvények közül a Mol szárnyalt: az alig több mint 1 milliárd forintos forgalom ugyan elég szerény teljesítmény, de a papír árfolyama 4 százalékos emelkedést követően 14 405 forinton zárt, napi maximumát 14 460 forintnál érte el. A BÉT összforgalma hétfőn nem érte el a 10 milliárd forintot sem - ezt egy "jobb" napon az OTP-részvények forgalma is túllépi. Tegnap azonban a bankpapír iránti érdeklődés is jócskán elmaradt az átlagostól, összesen 6,1 milliárd forint értékben kereskedtek a pénzintézet papírjaival. A bank részvényei 4948 forinton is forogtak, végül 4911 forinton zárult kereskedésük, ami a pénteki záró értékhez képest 2,3 százalékos pluszt jelent. A Richter-papírok kereskedése kereken 38 000 forinton zárult a hét első napján, ezzel 1,44 százalékot erősödött a jegyzés. A blue chipek közül a Magyar Telekom részvényei muzsikáltak a leggyengébben, de a papírok piros tartományba itt sem fordultak: 0,4 százalékos emelkedést követően 779 forinton fejezték be a hétfőt.

Felemás kép a vasúti alkatrészeknél

A vasúti alkatrészek gyártásával foglalkozó vállalatok helyzete vegyes képet mutat: a Bombardier-t nem rengette meg a válság, az Alumíniumárugyárnál viszont volt olyan hónap is, amikor 60 százalékkal esett a forgalom.

Végleges a gázháború-tűzszünet

A december és a január unalmasnak tűnik - legalábbis a gáztranzit szempontjából. Oroszország és Ukrajna ugyanis dűlőre jutottak a kritikus kérdéseket illetően és ez garantálhatja, hogy idén télen elmarad az orosz-ukrán gázháború. A jövő év elején az ukrán területeken nem fog leállni a gázszállítás és biztosítjuk, hogy idén karácsony környékén elmarad a szokásos egymásra mutogatás - mondta tegnap Julija Timosenko, Ukrajna miniszterelnöke. Timosenko és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő a napokban Lengyelországban állapodtak meg a jövő évi gázszállítás feltételeiről - írja az orosz Vedomosztyi. Ukrajna biztosította arról az orosz felet, hogy 2010-ben 27-33 milliárd köbméter orosz földgázt fog vásárolni - a pontos mennyiség a gazdasági körülményektől függ. (Ukrajna idén 33 milliárd köbmétert vesz, azaz közel hasonló mennyiségben tart igényt gázra jövőre, mint idén.) Cserébe Oroszország megígéri, hogy késedelmes fizetés esetén nem fog külön bírságot kiszabni. A tranzitdíjak megállapításában is dűlőre jutottak a felek: 2010. január elsejétől, az olaj árától függően, 65-70 százalékkal emelik meg a gáz szállításáért fizetendő díjat. A Gazprom és az ukrán olajvállalat, a Naftogaz megállapodtak abban, hogy nem tartanak igényt közvetítő felekre, közvetlenül egymással fognak ezentúl tárgyalni. Emellett mindkét cég úgy becsli, hogy jövőre 50-60 százalékkal drágul az ukrajnai gáztranzit.

Bővíthet a Nokia Magyarországon

Bővíthetik a Nokia Siemens Network budapesti központját, ahol jelenleg 800 ember dolgozik - közölte Bajnai Gordon miniszterelnök az MTI-vel Helsinkiben, miután olyan finn cégek csúcsvezetőivel tárgyalt, akik magyar érdekeltségekkel rendelkeznek vagy érdeklődnek magyarországi befektetési lehetőségek iránt. A kormányfő hozzátette: a bővítésről a következő hetekben kezdődik egyeztetés. Bajnai Gordon egynapos finnországi programját a Nokia-csoportnál kezdte, ahol találkozott többek között Simon Beresford-Wylie-val, a társaság igazgatósági tagjával, aki egyben a Nokia Siemens Network vezérigazgatója. A cég budapesti kutatási és fejlesztési központja kiemelt együttműködést folytat több magyar egyetemmel.

Jelentősen nőtt az import élelmiszerek aránya

Az utóbbi években jelentősen emelkedett az import élelmiszerek aránya Magyarországon, amely mára a szakértői becslések szerint meghaladja a 30 százalékot - írja az MTI-Eco. A 2000 és 2003 közötti időszakban az arány alig változott, 12-13 százalékot tett ki. Az ország uniós csatlakozásának évében 17 százalékra nőtt, majd 2005-ben 26 százalékra ugrott. Ezután lassabban, de folyamatosan emelkedett. Az élelmiszerimport arányát nehéz megbecsülni, mert a külföldről érkező élelmiszereket gyakran feldolgozzák és egy részét kiviszik az országból - mondta Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója. Az elemzés szerint a feldolgozott magyar élelmiszerek kivitelének értéke tavaly 3,6-3,8 milliárd euró körül mozgott. Az országba érkező feldolgozottélelmiszer-import értéke pedig 3-3,1 milliárd eurót tett ki. Az export értéke 2000-ben még 1,8 milliárd euró körüli volt, és 2005-ben 2,3 milliárd eurót tett ki, az importé azonban gyorsabban nőtt, mintegy 900 millió euróról 1,9 milliárdra.

Tovább bonyolítanák a beutazók életét az orosz vámosok

Az orosz vámügyi szervek arra köteleznék a 10 ezer dollárnál több készpénzzel beutazókat (mind a külföldi, mind az orosz állampolgárokat), hogy számoljanak be arról, honnan származik a behozott pénz és hogyan tervezik azt elkölteni. A bankók eredetét többek között a vagyontárgyak eladásáról kiállított számlával vagy automatából történő készpénzfelvétel esetén bizonylattal lehetne igazolni. Jelenleg is vannak a készpénz bevitelére szabályok, de nem ilyen szigorúak: elegendő bejelenteni egy űrlapon a valuta összegét. Az orosz vámügy szerint ez nem elegendő: a javaslatot azzal indokolják, hogy ez elősegíti a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelmet, továbbá összehangolja a nemzetközi és az orosz szabályozást, ezzel is hatékonyabban harcolva az illegális tranzakciók ellen. A javaslat, amelyre a központi bank és a pénzügyi felügyelet is áldását adta, jelenleg szakértői véleményezés alatt áll. Több szakember azonban kritizálja az új törvénytervezetet: szerintük ezzel pont a jogkövető, jóhiszemű beutazókat sújtják és nem a bűnözőket, akik amúgy sem a piros vámfolyosón szoktak átmenni, hanem alternatív utakon juttatják be a pénzt az országba.

A kulcsszó: diverzifikálás

Az autóipari alkatrészek gyártásával foglalkozó vállalkozásokat érzékenyen érintette a válság, bár vannak olyan társaságok is, amelyek ütésállónak bizonyultak. Kulcsfontosságú lehet a piacon egyedülálló termékpaletta, a profil diverzifikálása vagy az olyan első vonalas megrendelő, amelynél nem mutatkoztak a recesszió jelei.

Lassan javul a tragikus szeméthelyzet

A másodnyersanyagok értékesítésével foglalkozó vállalatok nehéz időket éltek át tavaly év végén, illetve idén az első hónapokban. A világgazdaság éledezése jeleként mára ismét értékesíthetőek a szelektíven gyűjtött anyagok, de a piac normalizálódására még várni kell.

Újabb lerakók épülnek

Jelenleg 70, az uniós előírásoknak megfelelő hulladéklerakó működik országszerte és nincs olyan település, amelytől 50 kilométernél messzebbre kell szállítani a hulladékot. A korszerűtlen lerakók további üzemeltetésére engedélyt szigorúan tilos adni, ami abból a szempontból érthető, hogy Magyarországnak tíz éve volt az átállásra. Ezen felül további 14 épül: öt lerakót új helyszínen létesítenek, kilencet a korábban meglévő kibővítésével alakítanak ki. Az uniós elveknek megfelelő lerakók rendelkeznek a biológiailag lebomló szerves anyag csökkentését elősegítő, az előzetesen külön gyűjtött bio- és zöldhulladékot komposztáló berendezéssel, a szelektíven gyűjtött hulladékok újrahasznosítását segítő válogatóművel és bálázóval, illetve egyes esetekben mechanikai-biológiai hulladékkezelővel. Az 1980-as években megközelítőleg még 3000 lerakó, 2002-ben - még mindig jelentős részben korszerűtlen - 1367 hulladéklerakó üzemelt. A 80-as, 90-es években használt lerakók zöme kis kapacitású, "falu széli" szeméttelep volt, a jelenleg üzemelő 70 korszerű lerakó azonban regionális, nagy befogadóképességű. Ezen lerakók összkapacitása több évre elegendő, ráadásul a 2009-ben keletkező települési szilárd hulladék mennyisége a termelés és a fogyasztás visszaesése következtében várhatóan kevesebb lesz - igaz, nem jelentős mértékben - az ezt megelőző évek átlagánál, így némileg kevesebb hulladékot kell majd lerakni idén. Miskolc számára nem okozott gondot az átállás, mivel a miskolci telepet 2006-ban bezárták és időközben megépült a korszerű lerakó Hejőpapiban - tudta meg a Napi a város hulladékgazdálkodásával foglalkozó társaságtól, az AVE Miskolc Kft.-től. Az új lerakó költségei már 2006-ban beépültek a lakossági díjakba, ennek ellenére ezek még mindig az országos átlag alatt vannak.