Jelenleg 70, az uniós előírásoknak megfelelő hulladéklerakó működik országszerte és nincs olyan település, amelytől 50 kilométernél messzebbre kell szállítani a hulladékot. A korszerűtlen lerakók további üzemeltetésére engedélyt szigorúan tilos adni, ami abból a szempontból érthető, hogy Magyarországnak tíz éve volt az átállásra. Ezen felül további 14 épül: öt lerakót új helyszínen létesítenek, kilencet a korábban meglévő kibővítésével alakítanak ki. Az uniós elveknek megfelelő lerakók rendelkeznek a biológiailag lebomló szerves anyag csökkentését elősegítő, az előzetesen külön gyűjtött bio- és zöldhulladékot komposztáló berendezéssel, a szelektíven gyűjtött hulladékok újrahasznosítását segítő válogatóművel és bálázóval, illetve egyes esetekben mechanikai-biológiai hulladékkezelővel. Az 1980-as években megközelítőleg még 3000 lerakó, 2002-ben - még mindig jelentős részben korszerűtlen - 1367 hulladéklerakó üzemelt. A 80-as, 90-es években használt lerakók zöme kis kapacitású, "falu széli" szeméttelep volt, a jelenleg üzemelő 70 korszerű lerakó azonban regionális, nagy befogadóképességű. Ezen lerakók összkapacitása több évre elegendő, ráadásul a 2009-ben keletkező települési szilárd hulladék mennyisége a termelés és a fogyasztás visszaesése következtében várhatóan kevesebb lesz - igaz, nem jelentős mértékben - az ezt megelőző évek átlagánál, így némileg kevesebb hulladékot kell majd lerakni idén.
Miskolc számára nem okozott gondot az átállás, mivel a miskolci telepet 2006-ban bezárták és időközben megépült a korszerű lerakó Hejőpapiban - tudta meg a Napi a város hulladékgazdálkodásával foglalkozó társaságtól, az AVE Miskolc Kft.-től. Az új lerakó költségei már 2006-ban beépültek a lakossági díjakba, ennek ellenére ezek még mindig az országos átlag alatt vannak.
Ádám János