Mozgalmas évet tudhat maga mögött a magyar jegybank: az év első napjaiban még 10 százalékon állt az alapkamat, mától azonban már csak 6,25 százalékos a ráta. A kamatpolitika éves mérlegéről nem csupán a két szám különbsége árulkodik: az év elején bekövetkezett drámai forintgyengülésért a piaci elemzők szerint az MNB is okolható. Az év első napjaiban Simor András jegybankelnök azt hangoztatta, hogy minél hamarabb csökkenteni kell az irányadó kamaton: a mélyülő recesszió és a mérséklődő infláció megköveteli az expanzívabb monetáris politikát, de figyelembe kell venni a bankrendszer stabilitását és a tőkeáramlást is. Még januárban 50 bázisponttal mérsékelte is az MNB a kamatot - ekkor az euró árfolyama 285 forint körül járt. Többen akkor úgy vélték, hogy a vágás arra utal: a jegybank nem aggódik a forint miatt és ez gyengítőleg hathat a hazai valutára. A monetáris tanács (MT) több tagja akkor burkoltan úgy nyilatkozott, hogy nem zavarja őket, ha gyengébb a forint - emlékeztetett Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A jegybank túlságosan elbízta magát és elhamarkodottan cselekedett - tette hozzá -, márciusra a forint drámai mértékben gyengült, 315 forint fölé ment a kurzus. Ez megkongatta a vészharangot és az MT több tagja is olyan kijelentést tett, hogy a valuta túlzott volatilitása és gyengülése fokozhatja a stabilitási kockázatokat, ez pedig elhalaszthatja az alapkamat további csökkentését, holott a reálgazdaság állapota és az inflációs kilátások nem indokolnak ilyen magas kamatszintet. Leértékelődési nyomás alá került a forint, és ha a gyengülés tartóssá válik, az már veszélyeztetheti az inflációs cél elérését is - állapította meg az MT márciusi közleménye. Ezek a reakciók megkésettek voltak, az MNB hamarabb is nyilatkozhatott volna arról, hogy zavarja őket a gyenge forint - tette hozzá Török. A jegybank kiszolgáltatott helyzetét jól érzékelteti Király Júlia MNB-alelnök február végi nyilatkozata: jelenleg két tűz között van a monetáris politika - ha csökkent, veszít a hitelességéből, ha emel, erősíti a recessziót.
Utána a forint fokozatos erősödésbe kezdett, júliusra már 280 forint alatt járt az euró kurzusa. A cds-árfolyam az év eleji 600 bázispontról 275-re csökkent, újra megindult az államkötvénypiac, a külföldi érdeklődők száma növekedni kezdett és a hozamok alakulása is kedvező volt. A piac ráadásul sikeresnek ítélte a devizakötvény-kibocsátást és a forint erősödése és volatilitásának csökkenése is a növekvő bizalom jele - indokolta Simor András az MT júliusi 100 bázispontos vágását. Ezt követően a jegybank minden hónapban 50 bázispontot vágott az irányadó kamaton, egészen decemberig.
Összességében jó döntéseket hozott a jegybank az év során, leszámítva az év eleji, forinttal kapcsolatos kommunikációt - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. Többen kritizálták az MT-t, hogy július óta a piac által beárazott csökkentéseket lépi meg, de ez az ország kiszolgáltatottsága miatt indokolt volt. Magyarország nem tudott olyan agresszív monetáris politikát folytatni, mint Törökország: ott stabilabb a bankrendszer és a devizahitelek aránya is lényegesen kisebb, mint nálunk. Az utóbbi időben azonban pár MT-tag újra arra utalt, hogy jó lenne a gyenge forint a gazdaságnak. Ezek veszélyes nyilatkozatok, saját mozgásterét szűkíti a jegybank és rossz üzenet a piacoknak - figyelmeztetett az elemző. A pár balul elsült nyilatkozatot leszámítva sokat tett a stabilitás érdekében a jegybank, és ebben segítette őket a fiskális politika is - mondta Barta György, a CIB Bank közgazdásza -, a központi bank jóval óvatosabban lép március óta és a kommunikáción is lényegesen változtattak.
