BUX 131696.18 -0,55 %
OTP 41100 -2,26 %
header

Ádám János

03.
03.
23:00

Esztergomban gyártott Suzuki Swifteket hívnak vissza

Visszahívják a 2007 ősze és 2008 tavasza között Esztergomban gyártott 1.3-as és 1.5-ös benzines Suzuki Swiftek egy részét - ez Európa-szerte több mint 39 ezer, Magyarországon 6230 járművet érint - írja az MTI-Eco. A visszahívás oka, hogy az üzemanyagtömlő a motortérben dörzsölődés veszélyének van kitéve, ennek következtében külső borítása leválhat. A visszahívás során az autós lakóhelyéhez legközelebbi szervizben ellenőrzik a motortérben található üzemanyagcső helyzetét. A gyárban történt szerelési hiányosság ellenőrzése és kijavítása a szervizekben fél órát vesz igénybe. A szükséges átvizsgálásról minden tulajdonost levélben értesít a Suzuki a következő hetekben. A vállalat tapasztalatai szerint a feltárt szerelési hiba miatt eddig egy autó sem vált üzemképtelenné, és baleset sem következett be.

Szerző(k):
Ádám János
02.
28.
23:00

Tetszhalott állapotban a beruházások

A vártnál jóval nagyobb mértékben, 11 százalékkal estek a beruházások tavaly az utolsó negyedévben - a Napi-konszenzus ennél szerényebb, 7,3 százalékos éves visszaeséssel számolt. Így tavaly 8,6 százalékkal csökkent a beruházások volumene 2008-hoz képest, ezen belül a gép- és berendezésberuházások 14, az építésiek 4,2 százalékkal estek. Tavaly a 19 számon tartott nemzetgazdasági ág közül csak négy tudta elkerülni a beruházások csökkenését. A legnagyobb súlyú ágak közül leginkább a feldolgozóipar beruházásai estek vissza. A szektor alágainak többségében jelentős csökkenés volt tapasztalható - kivéve a gyógyszeripart és a járműgyártást. A lakásépítések második félévben tapasztalt erőteljes visszaesése miatt az ingatlanügyletek beruházásainak volumene több mint 5 százalékkal csökkent. A szállítás, raktározás ág beruházásai több mint 8 százalékkal emelkedtek, elsősorban az útépítéseknek, valamint a kötött pályás közlekedési beruházásoknak köszönhetően. Az oktatásban tapasztalt növekedés az intézménybővítéseknek és -felújításoknak volt tulajdonítható, míg az energiaiparban és a mezőgazdaságban a gépberuházások segítettek.

Szerző(k):
Ádám János
02.
25.
23:00

Pontosítja a GDP számítását a KSH

A KSH 2009-2012 közötti stratégiájának egyik fő eleme, hogy 2011 szeptemberére elkészüljön a GDP számítását pontosító forrás-felhasználás táblák integrálása - mondta Szabó Péter, a nemzeti számlák főosztály vezetője. A már három éve készülő - a gazdasági ágazatok közötti kapcsolatok kimutatására alkalmas - adatbázissal a termelési és felhasználási oldalról számított GDP közti eltérések csökkenthetőek. Újítás, hogy a hivatal 1995-ig visszamenőleg elkészítette az összehasonlító idősorokat, és folyamatban van a GNI (bruttó nemzeti jövedelem) előírások teljesítése is. A TEÁOR módosítását még nem vezették át a statisztikákba, azt az EU tagjainak egyszerre kell meglépniük, így 2011. szeptember 1-jétől lesz koherens az unió területén a vállalkozások ágazati besorolása. Két éven belül a nem megfigyelt gazdasági szektorok - például a prostitúció vagy a kábítószerek - becslését is fejlesztik, továbbá a nemzeti számlák európai rendszerével (ESA) összhangban álló létszámadatokat is elkészítik. Utóbbiak segítéségével a munkaerő-felméréseket össze lehet vetni a megtermelt értékkel, így az iparági termelékenységek kiszámítása is lehetővé válik. Vélhetően az idén újabb szabályokat fogad el az unió, ezért 2014-ben további előírásokat kell a gyakorlatba átültetni - mondta Szabó. Ezek közé tartozik a k+f tőkésítése, vagyis saját előállítású tárgyi eszközként tartják nyilván a kutatási eredményeket, növelve a GDP-t. Több szakértő szerint a számbavételi módszerek különbözősége miatt tűnik úgy, hogy az Egyesült Államokhoz képest az uniós k+f tevékenység alacsonyabb. Várhatóan beruházásként veszik majd számba a katonai fegyverek vásárlását, a bérmunka elszámolása nettóról bruttóra változik, a közösségi és magánfogyasztást pedig pontosabban választják szét. A vállalatokat egyenként megvizsgálva eldöntik, hogy az milyen mértékben viselkedik piaci szereplőként, ezáltal az állam gazdasági szerepe szűkebb és tágabb értelemben is nyomon követhető lesz.

Szerző(k):
Ádám János
02.
24.
23:00

Lendületben maradt a mobilinternet

Az idén januárban a három magyarországi szolgáltató mobilinternet-előfizetéseinek száma 13 ezerrel, 946 ezerre növekedett, míg a teljes előfizetői táboron belül az aktív - a mobilinternet-szolgáltatást az utolsó három hónapban igénybe vevő - ügyfelek száma 21 ezerrel, 736 ezerre emelkedett. A Nemzeti Hírközlési Hatóság gyorsjelentése szerint januárban a felhasználók mintegy 1,18 millió GB adatot forgalmaztak, 66 ezerrel többet, mint az előző hónapban. Az egy aktív ügyfélre jutó adatforgalom januárban a decemberi 1,55 GB-ról 1,6 GB-ra nőtt. Az összes előfizetőt tekintve a T-Mobile piaci részesedése a decemberi 45,9 százalékról 46,4 százalékra, a Vodafone-é 24,7 százalékról 25 százalékra emelkedett, míg a Pannoné 29,4 százalékról 28,6 százalékra csökkent januárban. Az adatforgalom alapján a T-Mobile piaci részesedése az egy hónappal korábbi 44,7 százalékról 43,5 százalékra, a Vodafone-é pedig 29 százalékról 28,5 százalékra csökkent, míg a Pannoné 26,3 százalékról 28 százalékra emelkedett.

Szerző(k):
Ádám János
02.
24.
23:00

Az MNB nem bízik a deficitcél elérésében

A kedvezőbb külső környezet ugyan támogatja a magyar gazdaság kilábalását, de a hitelezés jelentős bővülése idén még nem várható és a belföldi kereslet továbbra is csökken, így érzékelhető GDP-bővülésre csak 2011-től lehet számítani - áll az MNB tegnap publikált negyedéves inflációs jelentésében. A januári magas inflációért az olajár, a jövedéki adó emelése és a vártnál korábban jelentkező élelmiszerár-növekedés tehető felelőssé. Hosszú távon azonban továbbra is erős árleszorító hatása van a visszafogott keresletnek - ehhez hozzájárul a munkanélküliség "bérfegyelmező" ereje. Mindezek hatására a jegybank emelte a várt inflációs pályát, leghamarabb 2011 első negyedévétől eshet a drágulás üteme a háromszázalékos cél alá. A globális fellendüléssel járó élelmiszer- és nyersanyagár-emelkedés és a szabályozott árak vártnál lassabb mérséklődése egyaránt növelik a kockázatokat. A recesszióhoz való alkalmazkodást jelzi, hogy az előző évek magas folyómérleg-hiánya teljesen eltűnt, és 2009 közepétől kezdve jelentős többlet alakult ki. A külkeregyenleg javulása, a szűkülő belföldi kereslet és a kedvező exportkilátások miatt a jegybank szerint tartósan az egyensúly közelében maradhat a folyó mérleg. A munkapiacon a szolgáltató ágazatokban a korábban magas bérdinamika erősen lelassult, míg a feldolgozóipari bérek fokozatosan gyorsulnak. A jelenség idén is maradhat: a belföldi kereslet feléledésével párhuzamosan csak 2011-ben zárkózhatnak fel a szolgáltatószektor bérei a feldolgozóiparéhoz. Egyelőre csak lassul az elbocsátás üteme, 2011 előtt nem várható jelentős létszámbővülés és a munkanélküliségi ráta tartósan a válság előtti mérték felett maradhat. A vállalatoknál jelentős kapacitásfelesleg van, így a kereslet fokozatos élénkülésére kezdetben a pótlólagos beruházások helyett a meglévő eszközöket használják ki jobban. Így a beruházásokat idén csak az uniós projektek húzhatják. A 2010-es 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt novemberben még elképzelhetőnek tartotta a jegybank - amennyiben a tartalékokat nem költik el. Az új jelentés azonban már négy százalék körüli deficittel számol, amelynek eléréséhez további intézkedésekre, valamint a stabilitási és kamattartalékok eltörlésére lenne szükség.

Szerző(k):
Ádám János