A kedvezőbb külső környezet ugyan támogatja a magyar gazdaság kilábalását, de a hitelezés jelentős bővülése idén még nem várható és a belföldi kereslet továbbra is csökken, így érzékelhető GDP-bővülésre csak 2011-től lehet számítani - áll az MNB tegnap publikált negyedéves inflációs jelentésében. A januári magas inflációért az olajár, a jövedéki adó emelése és a vártnál korábban jelentkező élelmiszerár-növekedés tehető felelőssé. Hosszú távon azonban továbbra is erős árleszorító hatása van a visszafogott keresletnek - ehhez hozzájárul a munkanélküliség "bérfegyelmező" ereje. Mindezek hatására a jegybank emelte a várt inflációs pályát, leghamarabb 2011 első negyedévétől eshet a drágulás üteme a háromszázalékos cél alá. A globális fellendüléssel járó élelmiszer- és nyersanyagár-emelkedés és a szabályozott árak vártnál lassabb mérséklődése egyaránt növelik a kockázatokat.
A recesszióhoz való alkalmazkodást jelzi, hogy az előző évek magas folyómérleg-hiánya teljesen eltűnt, és 2009 közepétől kezdve jelentős többlet alakult ki. A külkeregyenleg javulása, a szűkülő belföldi kereslet és a kedvező exportkilátások miatt a jegybank szerint tartósan az egyensúly közelében maradhat a folyó mérleg. A munkapiacon a szolgáltató ágazatokban a korábban magas bérdinamika erősen lelassult, míg a feldolgozóipari bérek fokozatosan gyorsulnak. A jelenség idén is maradhat: a belföldi kereslet feléledésével párhuzamosan csak 2011-ben zárkózhatnak fel a szolgáltatószektor bérei a feldolgozóiparéhoz. Egyelőre csak lassul az elbocsátás üteme, 2011 előtt nem várható jelentős létszámbővülés és a munkanélküliségi ráta tartósan a válság előtti mérték felett maradhat.
A vállalatoknál jelentős kapacitásfelesleg van, így a kereslet fokozatos élénkülésére kezdetben a pótlólagos beruházások helyett a meglévő eszközöket használják ki jobban. Így a beruházásokat idén csak az uniós projektek húzhatják. A 2010-es 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt novemberben még elképzelhetőnek tartotta a jegybank - amennyiben a tartalékokat nem költik el. Az új jelentés azonban már négy százalék körüli deficittel számol, amelynek eléréséhez további intézkedésekre, valamint a stabilitási és kamattartalékok eltörlésére lenne szükség.
Ádám János