Tovább növekedett a magyar munkanélküliség november és január között: a 15-74 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 750 ezer fő volt - 39 ezerrel kevesebb, mint az megelőző három hónapban -, a munkanélküliek száma pedig 16 ezer fővel gyarapodott három hónap alatt, így 456 ezer ember maradt állás nélkül. Összegezve 10,8 százalékra kúszott fel a háromhavi munkanélküliségi ráta, ami négytized százalékponttal magasabb, mint az augusztus-október közötti és 2,4 százalékponttal nagyobb, mint a tavaly mért. Ennél magasabban utoljára 16 éve, 1994 első negyedévében volt a ráta, akkor 11,5 százalékra rúgott a munkanélküliek aránya.
A foglalkoztatási ráta tovább csökkent: 49,3 százalékról 48,8 százalékra három hónap alatt. A munkanélküliek közel 20 százaléka a 15-24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 27,8 százalékos ráta 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit. A 25-54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak körében 10 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ez is 2,4 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel korábban mért. A munkanélküliek átlag 16,4 hónapot töltöttek ebben az állapotban - közel 45 százalékuk egy éve vagy annál régebben keresett állást -, ami 1,7 hónappal rövidebb az egy évvel korábbinál.
Három lényeges folyamat jellemezte a munkaerőpiacot az elmúlt hónapokban - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A feldolgozóiparban vélhetően elkezdődött már a munkaerő-bővítés és ez folytatódhat, a kkv-k és az állam részéről viszont kedvezőtlen tendenciák rajzolódnak ki. A kisvállalatoknál nem várható, hogy a csődök száma hanyatlásnak indulna, és ez vélhetően jellemző marad az év nagy részében. A közmunkaprogramok kifutottak, szeptember óta csökken a közszféra foglalkoztatottsága; ha nem lesz kormányzati beavatkozás, nem várható, hogy ez a folyamat megtörik - véli a szakértő.
A munkanélküliek számának éves alapon vett növekedése meghaladta a foglalkoztatottság csökkenését, amiből arra lehet következtetni, hogy nőtt a munkaerő kínálata - mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Nehéz megmondani, hogy ezt mi okozhatta - tette hozzá -, de vélhetően a frissen végzett fiatalok jelentek meg a munkaerőpiacon.
A szezonális tényezők miatt - az év elején rendszeresen rosszabbul teljesít a munkaerőpiac - márciusig tovább növekedhet a munkanélküliek száma, de ezt ellensúlyozhatja az exportra termelő vállalkozások visszaállása a három műszakra és új munkaerő felvétele - állítja Suppan. Így márciusra néhány tized százalékponttal 11 százalék felett érheti el a csúcsot a ráta, majd ezt követően a szezonális munkák beindulásával nyárra 10,6-10,7 százalékon stabilizálódhat az állástalanok aránya az optimista forgatókönyv szerint - véli a szakértő.
A Raiffeisen elemzője is arra számít, hogy tovább nő az állástalanok aránya. A mutató az év közepére érheti el a csúcsot, majd ezt követően az év vége felé a 2009 utolsó negyedévében látott szintre eshet vissza. A csúcs április és augusztus között 11 százalék körülre várható, és ez 10,5 százalékra mérséklődhet az utolsó hónapokra.
