Ádám János

Tartósan szufficites maradhat a magyar külkereskedelem

Továbbra is kiemelkedően magas a hazai külkereskedelem többlete: júniusban 567 millió eurót tett ki, ami a második legnagyobb érték a márciusi 653 millió euró után. Az export 23, az import 20 százalékkal bővült az előző év ugyanezen időszakához képest - közölte a KSH. A júniusi adatok szerint a 2009 elején megindult folyamat továbbra is tart: a hazai kereslet - főként a fogyasztás és a beruházás - visszaesése mélybe rántotta az importot, a külpiacokon tapasztalt konjunktúra viszont segítette az exportot.

Folytatódott a hazai ipar bővülése

A hazai ipar májusi jelentős, 13,8 százalékos megugrása folytatódott júniusban: 15,2 százalékkal bővült a termelés éves alapon és havi összevetésben is 0,9 százalékkal tudott emelkedni - közölte a KSH. Ez ugyan elmarad a májusi, havi alapon vett 5,6 százalékos növekedéstől, de megtorpanásról nem beszélhetünk. Májusban a belföldi értékesítés már növekedésnek indult, júniusban azonban nem folytatódott ez a folyamat - mondta lapunknak Mikó Ildikó, a KSH szakértője. A feldolgozóiparban jelentős súlyt képviselő elektronikai cikkek és járműgyártás azonban továbbra is jól teljesített és a kohászat termelése is bővült - tette hozzá Mikó. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint sem lehet komolyabb összefüggést leszűrni a gyengébb havi adatból, hiszen ezek az indexek jellemzően volatilisak. A belföldi értékesítés megtorpanása sem komoly probléma, mivel nem a fogyasztás bővülésével, hanem az exportra termelő vállalatok beszállítóinak termelésével volt magyarázható a májusi adat. A következő két hónap termelése ráadásul a vártnál jobban alakulhat: a kedvező német adatok miatt akár 12-13 százalékkal bővülhet a hazai ipar kibocsátása júliusban és augusztusban. Ezt követően viszont lassulás várható egyrészt az egyre magasabb bázis, másrészt az Európa-szerte meghozott fiskális szigorító lépések miatt - a kínai gazdaság lassulásával kapcsolatban is kérdéses, hogy ez a folyamat mennyire marad tartós. De még így is 8-9 százalékkal bővülhet az ipar teljesítménye szeptembert követően - véli Suppan.

Nem várható a Szlovákiába települt cégek hazatérése

Kétséges, hogy a társasági adó változása miatt tömegesen térnének haza a Szlovákiában bejegyzett magyar társaságok - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap tegnap. Egy budapesti vállalkozó, aki közel négy éve működtet üzleti és közvetítői társaságot a Csallóközben, a lapnak úgy fogalmazott: az ígéreteket óvatosan kell kezelni, többször hirdettek már reformokat Magyarországon. Még ha be is vezetik a 16 százalékos adókulcsot, a vállalkozó meggondolja, hogy a 3 százaléknyi különbözet miatt áttegye-e vállalkozása székhelyét Magyarországra. Sok megtakarítást eredményezett számára, hogy közel négy éve Szlovákiában adózik és az ígért háromszázaléknyi különbség egyelőre nem annyira vonzó, hogy a hazatelepülés gondolatával foglalkozzon. Ugyanis számolni kell a további kötelezettségekkel is, mint például a forgalmi adó - fejtette ki a vállalkozó. A másik, Szlovákia mellett szóló érv a jóval egyszerűbb, konszolidáltabb társadalombiztosítási rendszer. Véleménye szerint Magyarországon e téren nem várható átfogó reform.

Elbocsátások az ÁFSZ-nél

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter augusztus 2-án azonnali hatállyal felmentette hat regionális munkaügyi központ főigazgatóját, valamint az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) főigazgatóját, Pirisi Károlyt is - áll a tárca közleményében. Rajta kívül távozik Brebán Valéria dél-dunántúli, Kiss Ambrus nyugat-dunántúli, Miskó Istvánné észak-alföldi, Szabó József észak-magyarországi, Vass István közép-magyarországi és Zimmermann József közép-dunántúli főigazgató. A kormány azt várja a megújuló Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, hogy váljon hatékony és fajsúlyos szereplővé a munkaerő-közvetítés piacán, egyúttal olyan szervezetté, amely érdemben segíthet a jelenlegi foglalkoztatási helyzet javításán. A tárca vezetése úgy ítéli meg, hogy ez a szemléletváltás részben új vezetői garnitúrát kíván. A menesztett főigazgatók utódairól hamarosan - a pályázatok kiírását, illetve elbírálását követően - döntés születik. Kinevezésükig a regionális munkaügyi központokat a szervezeti és működési szabályzat előírásainak megfelelően a főigazgató-helyettesek vezetik.

Brüsszel nélkül bukhat a kormány gazdaságpolitikája

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) továbbra is fontosnak tartja az adók, járulékok csökkentését, ám tény, hogy nagyon szűk a kormány mozgástere - mondta Parragh László, az MKIK elnöke az origónak. A költségvetést több veszély fenyegeti, ezért jelenleg csak szűk keretek közötti átcsoportosításokra van lehetőség. A jövő évi tervezett adóváltozásokkal kapcsolatban Parragh úgy véli, hogy mindenképp rendbe kell tenni a minimálbér adómentessége körüli problémákat. A kamara már a bevezetéskor is élesen bírálta a rendszert, viszont a kivezetéssel több száz ezer ember jövedelme esetében feszültség keletkezik, amit kezelni kell. Ellenkező esetben ez a munkahelyek megszűnéséhez vezethet, ami még jobban sújtaná az eleve elmaradott térségeket. Az Új Széchenyi terv kapcsán Parragh kifejtette: az uniós források átcsoportosításáról Brüsszelt is meg kell győzni. Egyedüli bevonható forrás az uniós pénz, hiszen a hazai gazdaság szereplői súlyosan eladósodottak, újabb hitelt már nem tudnak kigazdálkodni. Brüsszeli támogatás nélkül bizonyosan sikertelen lesz a gazdaságpolitika - mondja az MKIK elnöke.

Oroszország fellendíti a gyógyszergyártást

Az oroszországi gyógyszeripar minden szempontból az európai szint mögött kullog: 2007-ben a gyógyszereknek csak ötöde nem származott importból, a legfontosabb húsz termelőből egy volt orosz. A legtöbb gyártó alacsony profitot hozó generikus termékeket gyárt, bevételük 1-2 százalékát költik k+f-re, szemben az európai gyártók 5-10 százalékos arányával, az üzemek elavultak.

Büntetőjogi eljárás elé néz Simor?

Nem könnyű jegybanki vezetőnek lenni manapság Közép-Európában, de Simor András helyzete különösen nehéz - írta tegnapi számában a The New York Times. A lap kiemeli: a kormány az MNB elnökét hibáztatja a gazdaság rossz állapotáért, ezenfelül 75 százalékkal csökkentette fizetését. Folyamatos támadások kereszttüzében áll a jegybankár ciprusi offshore befektetései miatt és egyes értesülések szerint egy büntetőjogi eljárás indításának lehetőségeit latolgatják annak érdekében, hogy lemondassák. A per tárgya azonban még nem tisztázott, és Simor úgy véli, hogy a vádnak semmilyen alapja nincs. Brüsszelben ugyanakkor a fizetéscsökkentés jogi útra terelését mérlegelik, mivel azt indokolatlan beavatkozásnak tartják. A lap megkeresésére a kormányszóvivő nem kommentálta a kabinetnek a jegybank elnökét érintő álláspontját.

Importra szorulhatnak az oroszok

Az orosz kormány nem akar semmilyen, gabonára vonatkozó exportkorlátozást bevezetni és tartja magát ahhoz, hogy az idei kivitel az előző évekhez hasonló mértékű lesz - mondta az orosz mezőgazdasági tárca miniszterhelyettese. Az előrejelzésekből és a megelőző évek statisztikáiból kiindulva ugyanakkor ez nem tűnik valószínűnek, sőt egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy a világ harmadik legnagyobb búzaexportőre idén importálni lesz kénytelen. Tavaly 97,1 millió tonna gabonát arattak le Oroszországban, amiből 21,4 millió tonna került külföldre. A hőség és a tüzek miatt az ország 78 millió hektárnyi mezőgazdasági területéből az ország középső és déli európai részén már 10 millió hektár termés pusztult el, ráadásul ez tovább folytatódhat: az orosz meteorológiai szolgálat előrejelzése szerint leghamarabb augusztus 10-én kezdődhet meg a lehűlés a kritikus régiókban. A mezőgazdasági minisztérium ezért az idei termésre vonatkozó előrejelzéseit már két ízben is módosította, először 85, majd 70-75 millió tonnára redukálta. Ebben az esetben a hazai piacokra körülbelül 50 millió tonna jut, ami jócskán elmarad az előző év 77 millió tonnás felhasználásától. A minisztérium exportvárakozásai az elmúlt hónapok folyamait tekintve már megkérdőjelezhetőnek tűnnek: júniusban 1,27 millió tonna búzát exportáltak, ami 100 ezer tonnával maradt el a májusi szinttől. Az orosz gabonaszövetség ezek hatására szintén módosította várakozásait. Idén 72-78 millió tonna gabona teremhet az országban, ami közel hasonló a minisztériumi számokhoz, ám az exportprognózisuk jelentősen elmarad a tárca előrejelzésétől: 11-14 millió tonnával számolnak. Az agrárpiaci folyamatokkal foglalkozó orosz intézet, a Szovekon kimutatta, hogy az oroszországi gabonatermésre vonatkozó várakozások már világszerte elkezdték éreztetni hatásukat. Európában az elmúlt két hétben 15-30 százalékkal nőttek a gabonaárak és július elsejétől kezdve az áremelkedés már 32 százalékot tett ki - ekkora drágulás utoljára 1973 augusztusában volt. Az elemzők szerint ráadásul az újabb kedvezőtlen hírek tovább emelhetik a gabonaárfolyamokat: Kazahsztánban meredek csökkenésnek indulhat a búzatermés és egyes értesülések szerint Ukrajnában exportkorlátozásokat vezethetnek be, miután a mezőgazdasági minisztérium a múlt hónapban 20 százalékkal csökkentette az exportkilátásokat. Egyelőre kérdéses, hogy a Kereskedelmi Világszervezet beleegyezik-e egy ilyen kvótarendszerbe, az azonban biztos: az ukrán határőrök már megkezdték a harcot az illegálisan kicsempészett étkezési búzával szemben.

A jó erkölcs miatt kétesélyes a különadó

Komoly alkotmányossági aggályokat vethet fel a július 22-én megszavazott gazdasági törvények két eleme, a közszférára vonatkozó jövedelemkorlátozás, valamint a végkielégítéseket sújtó különadó.