Az oroszországi gyógyszeripar minden szempontból az európai szint mögött kullog: 2007-ben a gyógyszereknek csak ötöde nem származott importból, a legfontosabb húsz termelőből egy volt orosz. A legtöbb gyártó alacsony profitot hozó generikus termékeket gyárt, bevételük 1-2 százalékát költik k+f-re, szemben az európai gyártók 5-10 százalékos arányával, az üzemek elavultak.
A folyamatok azonban arról árulkodnak, hogy érdemes pénzt fektetni az ágazatba: 2003 óta az orosz piac évi 10-12 százalékkal bővült, bár még így sem haladja meg a kétszázalékos globális részesedést. A kormányzat tízéves fejlesztési tervről döntött, melynek célja, hogy 2020-ra a hazai üzemekben gyártott gyógyszerek aránya a mostani 23 százalékról 50 százalékra nőjön. A terv 178 milliárd rubel (5,84 milliárd dollár) értékű beruházást irányoz elő a kutatás-fejlesztésben, az oktatásban és infrastruktúrában, valamint a gyártási technológiák terén. Az összeg zömét, 120 milliárd rubelt az állam biztosítja az ágazat számára. Az új üzemek létesítése a program egyik kulcseleme, de fennáll a veszély, hogy továbbra is generikus termékekkel árasztják el a piacot a termelők. Javítják a törvényi kereteket is: márciusban gyorsabb regisztrációs eljárást fogadtattak el és szigorították a hamisítványok szankcionálását. Az új intézkedések így sem védik eléggé a szellemi termékeket: a törvény lehetővé teszi, hogy egy generikus szert eredetiként ismerjenek el, ha az az eredeti termék regisztrálása előtt megjelenik az orosz piacon, ami nemzetközi konfliktusokhoz vezethet.
