Ádám János

Tíz válságkép - tíz interjú

Amikor a Gyurcsány Ferenc lemondását követő hét péntekén az MSZP számos megyei elnöke egymás után felhívott, hogy vállaljam el a posztját, már az első telefonbeszélgetésekben azt mondtam: ne bolondozzanak, hiszen olyan dolgokat kell megcsinálni, amelyekhez egy évtizede nem sikerült megfelelő politikai támogatást szerezni - mondta Bajnai Gordon az Álomcsőd nevű könyvben olvasható interjújában.

Várhatóan nem jelent nagy terhet a hiteltörlesztés

A jövő év utolsó negyedévében lesz esedékes az IMF-EU-hitel első részletének visszafizetése: ez kétmilliárd eurót tesz ki és az unió felé kell törlesztenie az országnak. Az uniótól lehívott 5,5 milliárd euró másik két részletét 2014-ben, illetve 2016-ban kell visszafizetni. A Valutaalap hitelkeretéből összesen lehívott 8,8 milliárd eurót Magyarországnak 2012 és 2014 között, 11 részletben kell törlesztenie. Az IMF-fel 2008 novemberében kötötte meg a hitelszerződést a magyar kabinet, körülbelül 12,3 milliárd euró értékben. Az unióval 6,5 milliárd euró értékű hitelről állapodott meg Magyarország 2008 decemberében. A Világbank által nyújtott keretet 2009 szeptemberében hagyták jóvá, ám ebből az összegből nem hívott le forrásokat az ország. Idén az év elején 4,8-4,9 milliárd euró értékű fel nem használt hitel állt a jegybank tulajdonában, ebből könnyen visszafizethető a 2011-es és 2012-es törlesztőrészletek zöme, így nem lesz szükség további kötvénykibocsátásra - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az év második negyedévének végén 35,2 milliárd euró devizatartalék volt az MNB-nél. A visszafizetéssel 30 milliárd euró körülire csökkenhet a tartalékok szintje, ami továbbra is magasnak számít, ráadásul ezt kompenzálja az uniós források folyamatos beáramlása. Ezt követően viszont már érdemes kibocsátásokkal a piacról finanszírozni a további törlesztőrészleteket. Amennyiben az ország nem kap újabb engedélyt az uniótól, és 2011-től kezdve folyamatosan három százalék alatt lesz az áht GDP-arányos hiánya, akkor az elsődleges - kamatfizetések nélkül számolt - egyenleg többletes lesz, így a kötvényaukciók ellenére az ország nettó értelemben negatív kibocsátó. Az a piaci körülményektől függ majd, hogy euróban vagy forintban denominált kötvényeket érdemes értékesíteni - mondta Suppan, aki szerint a legjobb megoldás a kétfajta értékpapír kombinációja volna. Ha az ország gazdasági és pénzügyi helyzete a következő években konszolidálódik, akkor a csökkenő forinthozamok miatt a piacnak el kell bírnia a hazai devizában denominált kötvényeket. Ezt nagymértékben segítheti a fokozódó működőtőke-beáramlás, valamint az ország finanszírozási képességének többlete. A szakértő szerint idén érhet csúcsra, és akár a GDP 3 százalékát is elérheti a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg összege alapján számított finanszírozási képesség. Ezt követően 2011-ben csökkenésnek indulhat a folyó mérleg egyenlege, de az uniós pénzek gyorsabb lehívásának köszönhetően javulhat a tőkemérleg, így a nettó finanszírozási pozíció a GDP 2,5-3 százalékra körül alakulhat. A folyó mérleg többlete vélhetően eltűnik 2012-re, de a finanszírozási képesség még továbbra is a GDP 2,5 százaléka maradhat.

Visszaszerzik kincseiket az oroszok

A válság ellenére továbbra sem látszik, hogy a recesszió érintette volna az orosz milliárdosokat: a műkincsekkel foglalkozó leghíresebb londoni kereskedőházak 45,6 millió font bevételre tettek szert a legutóbbi orosz művészeti aukción. Az orosz műkincsek árai az elmúlt évtizedben 2000 százalékkal nőttek, ezért a nyomott kereslettől félve rugalmasabb árszabást vezettek be, ami be is vált: a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta az érdeklődés. A Sotheby's aukciósház söpörte be a legnagyobb bevételt, 22,3 millió fontot, ami 26 százalékos növekedés egy év leforgása alatt. Ráadásul az ő nevükhöz kötődik a legdrágábban elkelt olajfestmény, amit az előzetesen becsült 900 ezer font helyett 2,5 millióért vittek el. A Christie's 12 millió fontra tett szert, háromszorosára az egy évvel ezelőttinek, ráadásul a műtárgyak átlagos értéke 80 százalékkal emelkedett. Érdekes, hogy amíg a vásárlók nagy része világszerte befektetési céllal vásárol műtárgyakat, az orosz gazdagok esetében nem elhanyagolható szempont a visszahonosítás sem: az elkelt orosz műkincsek 70 százaléka európai vevők kezébe került, és túlnyomó részük a FÁK-államokból érkezett. A felfokozott érdeklődés magyarázatául szolgál a Forbes 2010-es összeállítása is: 62 orosz milliárdos neve szerepel a leggazdagabb emberek listáján, közel kétszer annyié, mint egy éve. Az orosz mágnásokat vezető Vlagyimir Liszin vagyona ráadásul 15,8 milliárd dollárra nőtt a 2009-es 5,2 milliárdhoz képest. Ez éles kontrasztban áll azzal, hogy a válság alatt az Oroszországban élő szegények száma 6 millióra emelkedett, és közel egymillió ember állása szűnt meg a válság során.

A külföldieknél derűlátóbbak a magyar vállalatvezetők

A magyar vállalatvezetők 39 százaléka szerint a válság még egy-két évig sújtja a gazdaságot, 16 százalékuk pedig úgy vélte, hogy a recesszió még több mint két évig eltart - derül ki az Ernst & Young Tőkebizalmi barométer nevű kutatásából. A válaszadók valamivel optimistábbak saját szektoruk jövőjét illetően: mindössze 6 százalékuk gondolja úgy, hogy a válság még több mint két évig eltart a saját iparágában, 43 százalékuk 1-2 év közé tette ugyanezt, 37 százalékuk pedig 6-12 hónapig számol még gyengébb gazdasági teljesítménnyel saját szektorában. A gazdaság egészével kapcsolatban a magyar vállalati vezetők derűsebben látják a jövőt, mint külföldi kollégáik: amíg 55 százalékuk számol a válság egy éven túli kitolódásával, addig a globális átlag 60 százalék. A válaszadók harmada ítéli úgy, hogy valamelyest javult a tőke- és hitelhelyzete az általa képviselt cégnek az elmúlt hat hónapban, két százalékuk pedig jelentős javulásról számolt be. A cégvezetők mintegy fele azonban nem tapasztalt semmilyen változást, 17 százalékuk pedig a helyzet romlásáról számolt be.

Felszámolás indul a Szeviép ellen

Eredménytelen volt a csődegyezségi tárgyalás, ezért felszámolási eljárás indul a Szeviép Zrt. ellen - írta az MTI-Eco Tímár Gyula vagyonfelügyelőre hivatkozva. A csődegyezségi ajánlatot a biztosítotti körbe tartozó pénzintézetek nem fogadták el, így a biztosítékkal nem rendelkező hitelezők nem is szavazhattak a megállapodásról. Tímár elkeserítőnek tartja, hogy a pénzintézeteknek az 50 százalékos kielégítettségi arány nem volt elegendő, arra gondolva, hogy a felszámolás során követelésük nagyobb hányadához hozzájuthatnak, s ezáltal lehetetlenné tették a kis- és középvállalkozások követeléseinek részleges kielégítését. A biztosítékkal nem rendelkező hitelezőinek a cég a csődegyezség során elismert követeléseik összesen 40 százalékának kifizetését ajánlotta fel. A követelések 30 százalékát másfél év alatt, összesen hat részletben törlesztette volna, további 10 százalékot pedig akkor fizetne, ha az M43-as autópálya építésénél elvégzett munkák ellenértéke befolyik hozzá. A Szeviép Zrt. 379 partnerének tartozik 10,5 milliárd forinttal, ebből mintegy 2 milliárd forint a vitatott követelés.

Vizsgálná az energia kiskereskedelmi árát a versenyhivatal

Ágazati elővizsgálatot fontolgat a GVH arról, hogy miért magas az energia kiskereskedelmi árrése - mondta el Polony Gergely, a GVH energetikai piaci szabályozással foglalkozó munkatársa egy szakmai fórumon. Egyelőre nem tudni, hogy miért nagy az árrés, lehet, hogy a szabályozásból adódó piaci kockázatok miatt. Arról nincs információnk, hogy az ok versenykorlátozó magatartás lenne - tette hozzá Polony. Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint hiába csökken a nagykereskedelmi ár, az nem jut el a végfelhasználóhoz a kiskereskedők nagy árrése miatt. Továbbá a szolgáltatók megnehezítik a kereskedőváltást, többnyire adminisztratív okokra hivatkozva - tette hozzá. A GVH képviselője elmondta, hogy ez a probléma már elővizsgálati szakaszban van. Az árakkal kapcsolatban Miklós László, a Mol igazgatója megjegyezte: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a valódi versenyhez 20-30 millió fogyasztót jelentő piacra lenne szükség, amit a hálózatok összekapcsolása hozhat létre. Az igazgató szerint az árampiacon ez már megtörtént, a gázpiacon pedig most folyik.

Amerikai piacra szállít a Tokaj Kereskedőház

A Tokaj Kereskedőház Zrt. a héten kezdi exportálni a tengerentúlra 3 puttonyos aszúját, a cég borai az idén 24 más országban találnak piacra - idézi az MTI-Eco Kiss Istvánt, a társaság vezérigazgatóját. A cég és az amerikai Costco üzletlánc megállapodása alapján idén 250 ezer palack 2001-es évjáratú, díszdobozos csomagolású, 3 puttonyos aszút forgalmaznak a tengerentúlon. A válság ellenére dinamikusan nő a kizárólag állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház exportja, az évente átlagosan értékesített 7 millió palack borból 3 millió jut külpiacra. Tavaly mintegy 10 százalékkal, 3,2 milliárd forintra csökkent a társaság árbevétele, elsősorban a nehezedő gazdasági körülmények miatt. A belföldi eladások 15 százalékkal estek vissza, de az export 8 százalékkal nőtt 2008-hoz képest. Az idén a tavalyihoz hasonló árbevétellel és mintegy 55 ezer hektoliter bor értékesítésével számol a cég. Marcinkó Ferenc, a társaság termelési és műszaki igazgatója elmondta: az idei év rendkívüli csapadékos, egyben kánikulai időjárása nem kedvez a szőlőnek, a borvidéken várhatóan a tavalyinál mintegy 30 százalékkal kevesebb szőlő terem.

Költségvetés: könnyen tartható az idei cél, a jövő bizonytalan

A lapunk által megkérdezett elemzők szerint - a múlt héten megszavazott törvényekkel - szinte biztosra vehető, hogy teljesíthető az idei, GDP-arányosan 3,8 százalékos deficitcél. A jövő évnél azonban egyöntetűen úgy vélik, hogy nem tartható a konvergenciaprogramban szereplő 2,8 százalékos áht-hiány.

Nem tűnik tarthatónak a 2011-es deficitcél

A lapunk által megkérdezett elemzők szerint - a múlt héten megszavazott törvényekkel - szinte biztosra vehető, hogy teljesíthető az idei, GDP-arányosan 3,8 százalékos deficitcél. A bevételi oldalon voltak feszültségek, de a bankadóval sikerült ezeket fedezni, így csak pár tized százalékpont eltérés alakulhat ki a tervhez képest - mondta Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Suppan Gergely, a Takarékbank szakértője szerint is könnyen teljesíthető az idei cél, ráadásul az IMF által korábban vélt, 0,3 százalékpontos lyuk sem látható. Samu János, a Concorde szakértője ugyanakkor úgy véli, hogy a deficit 0,4-0,5 százalékponttal is több lehet, ezért még szükség lehet néhány, a kiadási oldalt érintő intézkedésre.