Továbbra is kiemelkedően magas a hazai külkereskedelem többlete: júniusban 567 millió eurót tett ki, ami a második legnagyobb érték a márciusi 653 millió euró után. Az export 23, az import 20 százalékkal bővült az előző év ugyanezen időszakához képest - közölte a KSH. A júniusi adatok szerint a 2009 elején megindult folyamat továbbra is tart: a hazai kereslet - főként a fogyasztás és a beruházás - visszaesése mélybe rántotta az importot, a külpiacokon tapasztalt konjunktúra viszont segítette az exportot.
A belső piacok továbbra is gyengék, amit alátámaszt a kiskereskedelmi forgalom alakulása, a hazai vállalatok pedig nem kezdenek új beruházásokba, így a behozatal növekedését egyedül a magas importarányt felhasználó kivitel hajtja - mondta lapunknak Samu János, a Concorde elemzője. Az importot vezérlő másik folyamat a készletállományok növekedése volt az elmúlt időszakban, de vélhetően egyre kisebb szerepe lesz ennek az import alakulását illetően a jövőben. A forint nominális gyengülése következtében a reálárfolyam leértékelődött, ami alapvetően segíti a kivitelt, de Samu szerint ez a hatás nem dominál, hiszen ehhez a vállalatok részéről a jelenleginél rugalmasabb alkalmazkodásra lenne szükség. Ezzel ellentétes hatásként a magyar cserearányok romlottak - drágultak az importból származó energiahordozók árai, míg a külföldön értékesített feldolgozóipari cikkekről ez nem mondható el -, de a szakértő szerint ezzel sem indokolhatók a külkereskedelmet alakító folyamatok. Lényegében egyedül a jövedelmi hatások mozgatták hazánk külfölddel folytatott kereskedelmét - összegezte a Concorde elemzője.
A külkereskedelmi többlet csökkenése csak azután várható, hogy a belső keresleti komponensek (fogyasztás, beruházás) is elkezdenek magukra találni - mondta lapunknak Eppich Győző, az OTP Bank elemzője. A válság során a magas importigényű fogyasztási cikkek (például a gépkocsik) értékesítése és a beruházások nagymértékben visszaestek, ami elősegítette a jelentős külkereskedelmi többlet kialakulását. Azonban ahogy ezen tételek kereslete ismét növekedésnek indul, úgy az import bővülése várhatóan ismét meghaladja majd a kivitelét, ami a külkereskedelmi egyenleg romlását eredményezi majd. Ezért jövőre, amikor már a fogyasztás és a beruházások is növekedésnek indulhatnak, a nettó export növekedési hozzájárulása jelentős mértékben csökken majd az idei évhez viszonyítva - véli az OTP Bank szakértője. A Concorde elemzője azonban úgy véli: a jelentős többlet akár strukturális változás is lehet. A harmadik negyedévtől ugyan csökkenésnek indul a külkereskedelem többlete, de az import növekedése közel sem lesz olyan markáns, hogy negatív tartományba lökné az egyenleget. A hazai fogyasztás feltehetően nem fogja elérni a válság előtti szintet, köszönhetően a lakossági megtakarítások növekedésének, a háztartások óvatosságának és a devizahitelezés visszafogására irányuló intézkedéseknek. Ezek hatására az ország finanszírozási igénye jelentősen csökkenhet, aminek nyomán tartóssá válhat a külkereskedelmi szufficit.
