Nem könnyű jegybanki vezetőnek lenni manapság Közép-Európában, de Simor András helyzete különösen nehéz - írta tegnapi számában a The New York Times. A lap kiemeli: a kormány az MNB elnökét hibáztatja a gazdaság rossz állapotáért, ezenfelül 75 százalékkal csökkentette fizetését. Folyamatos támadások kereszttüzében áll a jegybankár ciprusi offshore befektetései miatt és egyes értesülések szerint egy büntetőjogi eljárás indításának lehetőségeit latolgatják annak érdekében, hogy lemondassák. A per tárgya azonban még nem tisztázott, és Simor úgy véli, hogy a vádnak semmilyen alapja nincs. Brüsszelben ugyanakkor a fizetéscsökkentés jogi útra terelését mérlegelik, mivel azt indokolatlan beavatkozásnak tartják. A lap megkeresésére a kormányszóvivő nem kommentálta a kabinetnek a jegybank elnökét érintő álláspontját.
Simor András démonizálása és az IMF-fel való szakítás ugyan a tömegek megelégedésére szolgálhat - főként a helyhatósági választások előtt -, de ez a magatartás elidegenítheti Magyarországtól európai szövetségeseit és a külföldi befektetőket. A kormány intézkedéseinek hatására nő az esélye annak, hogy az ország nem tudja tartani a deficitcélokat és emelkedni fog a GDP 80 százalékára rúgó államadósság. Ez pedig könnyen egy a görögországihoz hasonló pénzügyi válságba taszíthatja az országot a jövő év elején, amikor is közel 30 milliárd dollár adósságot kell megújítani - figyelmeztet a The New York Times. A lap megjegyzi, hogy Orbán Viktor az első olyan európai vezető, aki megkérdőjelezi a görög válság kirobbanása óta a költségvetési szigorítás és a strukturális reformok szükségességét.
A Nomura lapnak nyilatkozó egyik elemzője úgy véli: a befektetők hisznek abban, hogy Magyarország és az EU dűlőre jut, de nem valószínű, hogy az unió belemenne a tárgyalásokba az IMF nélkül.
