Ács Gábor

Finnország maradt a legversenyképesebb

Finnországé a világ legversenyképesebb gazdasága, megelőzve az Egyesült Államokét és Svédországét - derül ki a Világgazdasági Fórum által tegnap kiadott tanulmányból. A versenyképesség meghatározásához a jelentés készítői a gazdasági adatok mellett az azokkal kapcsolatos várakozásokat is figyelembe veszik a cégvezetők körében végzett felmérés alapján. Az egyes országok értékelésében a makrogazdasági helyzet mellett az intézményi helyzetet is vizsgálták, a magánszféra jó teljesítményének ugyanis egyebek között a szilárd jogrendszer és a korrupciómentes államapparátus is alapfeltétele. A harmadik szempont a technológiai fejlődés szintje volt, amely alapjaiban meghatározza a növekedési kilátásokat. A lista első öt helyén tavaly óta egyetlen változás történt: Dánia mögé Tajvan jött fel ötödiknek, egy helyet előrelépve, s a hetedik helyre szorítva Svájcot. A vezető európai gazdaságok közül Németország egy helyet előrelépve a 13., Franciaország pedig kettőt ugorva a 26. helyen áll. Az EU-tagországok közül Olaszország a sereghajtó: a tavalyi 33. helyről a 41.-re csúszott vissza. A jövőre csatlakozó országok közül Észtország bizonyult a legversenyképesebbnek, 22. helyével maga mögé utasította Spanyolországot és Hongkongot. Az Egyesült Államok az állami intézményi háttér gyengesége miatt esett el az első helytől, s hasonló okból csúszott vissza Kína is a 38.-ról a 44. helyre. Ebbe a kategóriába tartozik még Oroszország is, ahol javult a technológiai háttér, erősödött a gazdaság is, de az állam nem biztosít megfelelő feltételeket a vállalkozások számára. A jelentés főleg a bankrendszer gyengeségével magyarázza, hogy az ország a 70. helyre került.

Kitűnő negyedévet zárt a Telenor

Jócskán várakozás feletti eredményt ért el a harmadik negyedévben a legnagyobb norvég távközlési csoport, a Telenor. A társaság a költségcsökkentés terén túlteljesítette saját terveit, miközben árbevétele a vártnál nagyobb mértékben, 30 százalékkal emelkedett, és a szakértők az év végéig további növekedésre számítanak. A távközlésben leginkább figyelt EBITDA 4,9 milliárd koronára nőtt, noha az elemzők csak 4,5 milliárdot vártak. A még mindig 63 százalékban a norvég állam tulajdonában levő, s európai konkurenseihez képest igen szerény adósságteher mellett működő Telenor részvényei az eredmény megjelenése után 22 hónapos csúcsra emelkedtek. Az Európa számos országában mobilérdekeltséggel bíró Telenor, a Pannon GSM tulajdonosa most konszolidálta ukrán cégét.

A látszatnál kevésbé jó Deutsche Bank eredménye

A várakozásoknál nagyobb negyedéves nyereségről számolt be tegnap a Deutsche Bank, a tőzsde azonban 3 százalékos áreséssel büntette a pénzintézet részvényeit, mivel a befektetők szerint az első látásra kedvező adatok mögött továbbra is bizonytalanság rejtőzik. A legnagyobb német kereskelmi bank kilenc veszteséges negyedév után az idei második negyedben vált nyereségessé, a szeptemberrel zárult három hónapban pedig 576 millió eurós nettó profitot ért el, szemben a 472 milliós várakozással és a bázisidőszak 299 milliós veszteségével. Ez azonban jórészt a csökkenő adóteher következménye, és az adózás előtti profit elmaradt a várakozásoktól. Az eredmény javulásának másik fő oka, hogy jelentősen csökkentették a rossz hitelekre képzett céltartalékokat, aminek jogosságát több szakértő megkérdőjelezi. A nettó kamatbevétel és a nettó díjbevétel nagyjából megfelelt a várakozásoknak, jelentősen csökkent viszont az értékpapír-kereskedelem profitja, főként a kötvénypiac gyengélkedése miatt.

A legversenyképesebbek

1. Finnország 2. Egyesült Államok 3. Svédország 4. Dánia 5. Tajvan 6. Szingapúr 7. Svájc 8. Izland 9. Norvégia 10. Ausztrália Forrás: Világgazdasági Fórum

Telenor-adatok

(milliárd korona) 2002. III. n.-év 2003. III. n.-év Árbevétel 12,210 13,491 EBITDA 3,767 4,802 Adózott eredmény –1,046 1,281 Forrás: Dow Jones

Deutsche Bank adatok

(millió euró) 2002. III. n.-év 2003. III. n.-év Nettó kamatbevétel 1711 1612 Nettó jutalékbevétel 2512 2379 Adózás előtti eredmény –181 755 Adózott eredmény 299 576 Forrás: Dow Jones

Óriási tőkeemelést hajt végre az ABB

Tőkeemelés, illetve eszközeladások révén négymilliárd dollárnyi friss tőke bevonását tervezi a Magyarországon is érdekeltségekkel rendelkező svájci-svéd villamosgép-ipari konszern, az ABB Ltd. A több mint nyolcmilliárd dolláros adósságteher alatt küszködő, tavaly csőd közeli helyzetbe jutott társaság bízik benne, hogy ennek révén 2005-re kilábalhat az ezredforduló óta húzódó válságból. Az ABB 1,2 millió új részvényt bocsát ki a jelenlegi tulajdonosok számára 50 százalékos diszkonttal a jelenlegi tőzsdei kurzushoz képest, amiből 2,5 milliárd dollár bevételre számít. Emellett 763 millió dollár értékben tervez kötvénykibocsátást, s egy egymilliárd dolláros készenléti hitelkerethez is hozzájutnak. A tőkeemelés nagysága meglepte az elemzőket, az 1,2 millió új papírral ugyanis közel megduplázódik a társaság alaptőkéje, s feleződik az egy részvényre jutó eredmény. A nagymértékű hígulás hatására először jelentősen esett is az ABB-részvények árfolyama a zürichi tőzsdén, majd magára talált és előző napi záróértéke fölé emelkedett. Szakértők szerint mindez a bizalom jele, a befektetők ugyanis osztják az ABB menedzsmentjének vélekedését a cég talpra állásáról. Jürgen Dormann vezérigazgató szerint már nemcsak látszik az alagút vége, hanem ott is vannak. Az idei eredményeken azonban ez még nem látszik. Az olaj-, gáz- és petrolkémiai egység közel egymilliárd dollárért történő eladása csak jövőre zárul, s a korábbi tervekkel ellentétben az ABB az idén még veszteséges lesz, s az adósságállomány is elérheti a 7,3 milliárd dollárt a megcélzott 6,5 milliárd helyett. Jövőre azonban a friss tőke és a radikális költségcsökkenés meghozhatja gyümölcsét. Az ABB az elmúlt időszak áramszünetei nyomán egyre inkább alaptevékenységére, elektromos kábelek és transzformátorok eladására koncentrál.

Visszafogta idei értékesítési terveit a Honda Motor

Rekorderedményt ért el a második legnagyobb japán autógyár, a Honda Motor Co. a szeptemberben zárult második pénzügyi negyedévben: nettó nyeresége 58 százalékkal, 137 milliárd jenre emelkedett. Az üzemi nyereség ugyanakkor 0,9 százalékkal csökkent a hazai eladások 20 százalékos visszaesése miatt, ezt ugyanis csak részben tudta ellensúlyozni a kulcsfontosságú amerikai piacon elért jó teljesítmény. Az árbevétel 5 százalékkal nőtt, amit főként az ázsiai eladások felfutása okozott. A nettó nyereség megugrásában a döntő szerepet a jen erősödését kivédő fedezeti ügyletekből származó nyereség játszotta. A társaság az eredmények közzétételével egyidejűleg csökkentette idei előrejelzéseit, noha éves szinten így is rekordnyereséget vár. E szerint az árbevétel a korábban tervezett 8300 milliárd jen helyett csak 8220 milliárd lesz, az üzemi nyereség pedig 644 milliárd jen helyett 623 milliárd. A gyengélkedő japán piacon kieső bevételt egyelőre nem tudják pótolni a tengerentúlon, ahol nő ugyan a kereslet Hondákra, de az ottani üzemek már most is maximális kapacitással működnek, s új egység csak a jövő év derekán kezdi meg működését. Az idei értékesítési terv csökkentése azonban azt jelenti, hogy a változatlan előrejelzést adó Nissan megelőzheti az eladott autók száma tekintetében.

Kalifornia szövetségi segítségre számít

Katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Kalifornia állam dühöngő erdőtüzektől sújtott négy megyéjét George W. Bush, az USA elnöke, megteremtve a lehetőséget, hogy a károsultak szövetségi forrásokat is igénybe vegyenek lakhelyük újjáépítéséhez. Jelenleg is mintegy tízezer tűzoltó próbálja a lángok továbbterjedését megakadályozni, de dolgukat nagyban akadályozza a szélirány gyakori fordulása, aminek következtében folyton változik, hogy mely települések vannak veszélyben. A mexikói határtól Los Angelesig tíz helyen állnak lángokban erdők, az érintett terület eléri a 200 ezer hektárt. A legnagyobb tüzek esetében szinte biztosra vehető, hogy gyújtogatás nyomán keletkeztek. Már 15 ember lelte halálát a lángok között és több mint ezren vesztették el otthonukat, a kitelepítettek száma meghaladja a harmincezret. A legfrissebb becslések szerint az erdőtüzek eddig legalább 150 millió dolláros anyagi kárral jártak. A katasztrófa a lehető legrosszabbkor jött Kaliforniának, ahol jelenleg is tart a mintegy 70 ezer szupermarket-alkalmazott, illetve járműszerelő sztrájkja, ami a közlekedés megbénulása mellett további 180 millió dolláros kárt okozott az államnak, s az összeg napi 10 millió dollárral növekszik. Mindez nem könnyíti meg, hogy csökkentsék a 38 milliárd dolláros költségvetési hiányt. A szövetségi segítség emiatt létkérdés Kaliforniának, nem véletlen, hogy Arnold Schwarzenegger megválasztott kormányzó is ez ügyben sietett Washingtonba tárgyalni. Az utóbbi tíz év legnagyobb, 38 ezer épületet veszélyeztető erdőtüze jelentős károkat okoz a légitársaságoknak is, melyek sorra kénytelenek törölni a régióba induló járataikat. Becslést a veszteségek mértékéről egyelőre senki sem közölt.