Ács Gábor

Kezdi a piac beárazni az újabb kamatcsökkentést

Egyelőre nem lehet felmérni az iraki háború hatásait az európai gazdaságra – áll az Európai Központi Bank (ECB) áprilisi helyzetértékelésében, amely még Bagdad eleste előtt készült. A bank jelentése lényegében megegyezik elnöke, Wim Duisenberg legutóbbi nyilatkozatával, aki a napokban a háború miatti bizonytalansággal magyarázta azt, hogy nem változtattak a kamatokon. Az ECB jelentése megerősítette a monetáris politika semleges irányultságát, mivel szerintük a jelenlegi bizonytalan helyzetben ez segíti leginkább az eurózóna gazdasági fejlődését. A piaci szereplők többsége azonban nem egészen így gondolja: az elemzők és pénzügypolitikusok nagyobb része az újabb kamatcsökkentésektől várja, hogy lökést adjon a növekedésnek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közölte, hogy kamatcsökkentést tartanak szükségesnek, tegnap pedig Jürgen Kromphardt, Gerhardt Schröder német kancellár tanácsadója nyilatkozott úgy a Bloombergnek, hogy akár egy teljes százalékponttal is mérsékelni kellene a kamatot az év végéig. Legutóbb március elején vitte le az ECB – a várakozásoknál kisebb mértékben, 25 bázisponttal 2,5 százalékra – az irányadó kamatlábat, a tegnapi határidős Euribor-árfolyamok alapján pedig a piac 75 százalékos esélyt ad egy újabb negyed százalékpontos csökkentésre júniusig. A kamatmérséklés irányába terelheti az ECB-t a növekedési várakozások folyamatos csökkentése is. Tegnap az európai bizottság mérsékelte az első két negyedévre vonatkozó becslését, a márciusban adott előrejelzésnél egy százalékponttal kisebb GDP-bővülést várva. Az első negyedre így már csak –0,2–0,2, a másodikra pedig 0,1–0,4 százalékos növekedést valószínűsítenek. (Emellett lefelé módosult a tavalyi utolsó negyed tényadata: az előzetesen kiadott 0,2 százalékkal szemben a végleges adat 0,1 százalékos GDP-bővülésről szól.) A bizottság a múlt héten csökkentette az egész évre vonatkozó előrejelzését 1 százalékra, ami egybevág Duisenberg legutolsó becslésével. Az IMF-nél még 1,1 százalékos GDP-bővülésre számítanak, szemben a fél éve becsült 2,4 százalékkal. Az IMF szerint az ECB egyébként jobban tolerálhatná az inflációt, mivel az aggasztóan alacsony növekedés mellett néhány országban (valószínűleg Németországra céloznak) inkább deflációs veszély fenyeget. Emiatt az ECB inflációs céljának növelését javasolja a jelenlegi 2-ről 2,5 százalékra.

Kezdi a piac beárazni az újabb kamatcsökkentést

Egyelőre nem lehet felmérni az iraki háború hatásait az európai gazdaságra – áll az Európai Központi Bank (ECB) áprilisi helyzetértékelésében, amely még Bagdad eleste előtt készült. A bank jelentése lényegében megegyezik elnöke, Wim Duisenberg legutóbbi nyilatkozatával, aki a napokban a háború miatti bizonytalansággal magyarázta azt, hogy nem változtattak a kamatokon.

Megakártérítés-vég

Az amerikai legfelsőbb bíróság döntése nyomán vége szakadhat a sok száz millió dolláros büntető kártérítések korának.

Hazafelé tart az arab tőke

Miközben nem hozott egyértelmű eredményt az arab terrorszervezetek pénzcsapjainak elzárására tett kísérlet, az iszlám országok tehetős befektetői folyamatosan vonják ki pénzüket az Egyesült Államokból, sőt már az ingatlanjaiktól is szabadulnak.

Murdoch karnyújtásnyira a műholdas birodalomtól

Egyre közelebb kerül egyik fő célja eléréséhez Rupert Murdoch médiamogul: az olasz Telepiu megszerzésével övé lehet a teljes itáliai műholdas fizetőtévé-piac, a DirecTV révén pedig a legnagyobb amerikai céghez juthat hozzá.

Eldugott pénzekre pályázik az Alfa Bank

Fotó: Bloomberg Lakossági ügyfelek megnyerésére helyezi a hangsúlyt a jövőben a legnagyobb orosz magánpénzintézet, az Alfa Bank. Maciej Lebkowski elnökhelyettes a Reutersnak nyilatkozva szűz területnek nevezte a lakossági üzletet, mivel az elmúlt időszakban a pénzintézetek elsősorban a vállalati ügyfelek kiszolgálásával foglalkoztak. Az 1998-as pénzügyi válságot megelőzően a vállalati szegmensnél kisebb profitrátával kecsegtető lakossági üzletet a nagyobb bankok meghagyták az állami tulajdonú Szberbanknak, néhány korábban nagynak számító s lakossági ügyfelekkel is foglalkozó pénzintézet pedig az összeomlás áldozata lett. Ez alaposan megtépázta a háztartások banki megtakarításokba vetett bizalmát, öt év elteltével azonban már halványulnak az emlékek, és a pénzügyi rendszer megszilárdulását látva ismét hajlandónak mutatkoznak az emberek bankba vinni pénzüket. Peter Aven elnök elismerte, hogy a lakossági hálózat kiépítése jelentős beruházást kíván, viszont a potenciális haszon is hatalmas. Az orosz háztartásokban ugyanis dollármilliárdokat tartanak az emberek vázákban, a padló alatt, illetve egyéb trükkös rejtekhelyeken. A piac külföldi pénzintézetek érdeklődését is felkeltette. A Raiffeisen- csoport már nem sokkal a válság után megjelent lakossági üzletágával Moszkvában és Szentpéterváron, tavaly novemberben pedig a Citibank nyitotta meg első fővárosi fiókját és további terjeszkedést tervez. A jelenleg 79 fiókkal rendelkező, de az idén újabb húszat nyitni szándékozó Alfa Bank egyrészt az alacsony színvonalú szolgáltatást nyújtó Szberbanktól szeretne ügyfeleket szerezni, másrészt eddig banki kapcsolattal nem rendelkező polgárokat kíván megnyerni. Az Alfa Bank tavaly 70 százalékkal, félmillióra növelte lakossági ügyfelei számát, miközben a piac csak negyvennel bővült.

Lassuló eredménydinamika az S&P 500 cégeinél

Az elmúlt időszakban sem változott az a tendencia, hogy az elemzők kénytelenek folyamatosan lefelé módosítani eredményvárakozásaikat a vezető amerikai cégekkel kapcsolatban. Az energetikai társaságok nélkül az S&P 500-ban szereplő cégek eredménye alig két százalékkal bővülhetett az első negyedévben, a profitfigyelmeztetések aránya pedig ismét kimagasló.

Csődbe viheti a bírósági elmarasztalás a Philip Morrist

A Philip Morris USA nem képes előteremteni azt a 12 milliárd dollárt, amely a társaságot elmarasztaló legfrissebb bírósági ítélet elleni fellebbezéshez lenne szükséges - jelentette be közleményben a dohánycég. Az összeg kifizetése esetén elemzők szerint a Philip Morris valószínűleg nem tudná teljesíteni azt az április 15-én esedékessé váló 2,6 milliárd dolláros kifizetést, amelyre egy korábbi bírósági döntés kötelezi. Emiatt a hitelminősítő intézetek közül a Moody's hétfőn lerontotta a Philip Morris anyavállalata, az Altria Group hitelminősítését, amely így már csak három fokozattal magasabb a bóvliszintnél. Az Illinois államban található Madison megye bírósága a múlt héten kötelezte 10,1 milliárd dolláros kártérítésre a Philip Morris USA-t, mivel az megtévesztette a dohányosokat a light cigaretták veszélyességével kapcsolatban (NAPI Gazdaság, 2003. március 31., 5. oldal). A Standard & Poor's (S&P) hétfői elemzői telefonkonferenciáján a hitelminősítő szakértői reményüknek adtak hangot, hogy valamiféle megoldás születik a 12 milliárdos összeg csökkentéséről. Tegnap a Philip Morris egy korábbi illinoisi kormányzót is megbízott azzal, hogy lobbizzon az ügy érdekében. A 2,6 milliárdos kifizetés elmulasztása ugyanis valószínűleg a szövetségi államok által kibocsátott dohánykötvények bóvliszintre történő leminősítését vonná maga után. Mivel ez mind a szövetségi államok, mind a dohánycégek érdekeivel ellentétes, az S&P lát esélyt valamiféle kompromisszumos megoldásra. Ha nem jön létre egyezség és a Philip Morris előteremti a 12 milliárd dolláros kötvény fedezetét, az S&P szakértői szerint esély van arra, hogy csődvédelmet kérjen. A Wall Street-i elemzők egy része még korainak tartja a csőd emlegetését, míg mások szerint kellő előrelátásról tanúskodik az, ha a társaság ily módon biztosítja be magát a várakozások szerint a madisoni verdiktet követő újabb elmarasztaló ítéletek ellen.