Egyelőre nem lehet felmérni az iraki háború hatásait az európai gazdaságra – áll az Európai Központi Bank (ECB) áprilisi helyzetértékelésében, amely még Bagdad eleste előtt készült. A bank jelentése lényegében megegyezik elnöke, Wim Duisenberg legutóbbi nyilatkozatával, aki a napokban a háború miatti bizonytalansággal magyarázta azt, hogy nem változtattak a kamatokon.
Az ECB jelentése megerősítette a monetáris politika semleges irányultságát, mivel szerintük a jelenlegi bizonytalan helyzetben ez segíti leginkább az eurózóna gazdasági fejlődését. A piaci szereplők többsége azonban nem egészen így gondolja: az elemzők és pénzügypolitikusok nagyobb része az újabb kamatcsökkentésektől várja, hogy lökést adjon a növekedésnek. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közölte, hogy kamatcsökkentést tartanak szükségesnek, tegnap pedig Jürgen Kromphardt, Gerhardt Schröder német kancellár tanácsadója nyilatkozott úgy a Bloombergnek, hogy akár egy teljes százalékponttal is mérsékelni kellene a kamatot az év végéig. Legutóbb március elején vitte le az ECB – a várakozásoknál kisebb mértékben, 25 bázisponttal 2,5 százalékra – az irányadó kamatlábat, a tegnapi határidős Euribor-árfolyamok alapján pedig a piac 75 százalékos esélyt ad egy újabb negyed százalékpontos csökkentésre júniusig.
A kamatmérséklés irányába terelheti az ECB-t a növekedési várakozások folyamatos csökkentése is. Tegnap az európai bizottság mérsékelte az első két negyedévre vonatkozó becslését, a márciusban adott előrejelzésnél egy százalékponttal kisebb GDP-bővülést várva. Az első negyedre így már csak –0,2–0,2, a másodikra pedig 0,1–0,4 százalékos növekedést valószínűsítenek. (Emellett lefelé módosult a tavalyi utolsó negyed tényadata: az előzetesen kiadott 0,2 százalékkal szemben a végleges adat 0,1 százalékos GDP-bővülésről szól.)
A bizottság a múlt héten csökkentette az egész évre vonatkozó előrejelzését 1 százalékra, ami egybevág Duisenberg legutolsó becslésével. Az IMF-nél még 1,1 százalékos GDP-bővülésre számítanak, szemben a fél éve becsült 2,4 százalékkal. Az IMF szerint az ECB egyébként jobban tolerálhatná az inflációt, mivel az aggasztóan alacsony növekedés mellett néhány országban (valószínűleg Németországra céloznak) inkább deflációs veszély fenyeget. Emiatt az ECB inflációs céljának növelését javasolja a jelenlegi 2-ről 2,5 százalékra.
Ács Gábor