Ács Gábor

Idén is rendületlenül növekszik a Nokia

Kedvezoen fogadták a piacok a Nokia elso negyedéves eredményét. A világ vezeto mobilkészülék-gyártója a vártnál magasabb eredményhányad mellett muködött, továbbra is növeli piaci részesedését és az év végére nyereségbe fordíthatja a hálózatieszköz-üzletágat is.

Jelentős büntetővám a Hynixnak

Harminchárom százalékos büntetővámot vetett ki az Európai Unió brüsszeli bizottsága a világ harmadik legnagyobb memóriachip-gyártó társaságára, a dél-koreai Hynixra. A bizottság a német Infineon beadványára indított vizsgálatot és megállapította, hogy a Hynix állami támogatások révén tett szert versenyelőnyre. A negyedik számú piaci szereplőként a Hynix legnagyobb riválisának számító Infineon úgy vélte, hogy a koreai cég csak az állami segítségnek köszönhetően tudott fennmaradni, s az általa letört árak nyomán mélyült az iparág válsága. A Hynix jogi képviselője ezzel szemben úgy vélekedik, hogy a cégnek hitelező állami bankok már tulajdonosok a cégben, ezért pénzük megtérülése reményében nyújtanak újabb hiteleket a Hynix megmentéséhez. A cég visszautasítja az árletörési vádat is, mivel már a vitatott időszak előtt, 2001-ben jelentős árcsökkenés volt a DRAM-piacon.

Portugáliában a legdrágább a bankolás

A várt megnyugvás helyett botrányos lett a fogadtatása Írországban annak a felmérésnek, amely az európai lakossági bankköltségek összehasonlítására tett kísérletet. A dolog előzménye, hogy Írországban régóta növekszik az elégedetlenség a lakosság és a kisvállalkozások körében a kiemelkedően magasnak tartott banki jutalékok miatt, kormányszinten is elhangzottak erőtlen próbálkozások a helyzet megváltoztatására. Pont miközben egyre másra jelentek meg a szakértői értékelések a konkurencia hiányáról és a két legnagyobb, állítólag fúzióra készülő bank túlsúlyáról – az Allied Irish Bank és a Bank of Ireland kezeli például a folyószámlák 80 százalékát –, megérkezett a független cég által készített felmérés, amelynek következtetése: az ír bankköltségek európai mércével átlagosak vagy annál csak alig magasabbak. Az azonnal támadások kereszttüzébe került felmérést az Ír Bankszövetség megrendelésére készítette a Customers for Life nevű független cég. Mivel a cél egyértelműen annak bebizonyítása volt, hogy az írek örülhetnek alacsony bankköltségeiknek, a bírálók szerint szándékosan úgy választották meg a felmérés módszertanát, hogy az kedvezőbb színben tüntesse fel a helyi viszonyokat. A felmérésben 13 ország banki díjait vizsgálták, közülük azonban öt nem tartozik az eurózónához. Ezekben a kamatszintre nincs befolyása az Európai Központi Banknak, a terhek kissé magasabbak, így érthető, hogy a banki költségek is némiképp borsosabbak, az ezekkel való összehasonlítás tehát sántít. A másik fő kritika azzal kapcsolatban hangzott el, hogy hiányzik viszont az összeállításból három olyan, az eurózónához tartozó uniós tagállam (Hollandia, Franciaország és Olaszország), ahol – legalábbis a bírálók szerint – a jelentős konkurenciaharc miatt az írországinál sokkal alacsonyabb jutalékok a jellemzők. A bírálatok ellenére viszont – immár nem ír szemszögből – örvendetes az, hogy egyáltalán készült egy ilyen jellegű friss felmérés. Az európai bizottság például utoljára 2001-ben adott ki hasonló, de jóval részletesebb összeállítást. Az uniós tagországok közül a fenti három nagy ország mellett Luxemburg maradt ki a felmérésből, így ha nem is teljes, de közel átfogó számokat tett közzé az Ír Bankszövetség. A 13 országból összesen 53 pénzintézet adatait gyűjtötték össze, majd egy ír átlagügyfél banki szokásait feltételezve vizsgálták meg négy banki szolgáltatás költségeit: ezek a folyószámla, a személyi kölcsön, a hitelkártya és a lakáshitel voltak. Minden országból legalább három bank szerepelt a felmérésben, s díjaik átlagát tüntették fel az eredmények között. Egy érdekesség már az általános tapasztalatok között kiderül: a felmérésben szereplő pénzintézetek 40 százaléka nem kínálja mind a négy szolgáltatást. A folyószámla esetében egy év alatti átlagos használatként 48 ATM-pénzkivét, 24 POS-terminálnál történő fizetés és 12 befizetés, éves számlavezetési és kártyadíj mellett 24 csekkel történő fizetést is figyelembe vettek. Ennek alapján az európai átlag (amely itt 11 uniós ország, valamint az olcsónak egyáltalán nem nevezhető Svájc és Norvégia adatait jelenti) 90,22 euró lett, azaz egy átlagpolgár évente mintegy 22 ezer forintot hagy bankjában jutalékként. (Saját számításaink szerint egyébként Magyarországon ugyanezek a szolgáltatások 19 ezer forint körüli átlagköltséget jelenthetnek.) A legolcsóbb Nagy-Britannia, majd alig drágábban következik a sorban Spanyolország és Dánia. Némi meglepetésre sok kevésbé profitorientált tartományi bankjával Németország a legdrágább. Sajnos bontásban nem közlik az egyes költségtényezőket, pedig érdekes lenne látni például, hogy a csekkel történő fizetésért országonként mennyit vonnak le a bankok. A személyi kölcsön esetében 7000 eurós, három év futamidejű hitel felvételekor nézték, hogy másfél év hátralevő futamidő esetén a következő egy évben mekkora összeget kell törleszteni. Ezt természetesen nagyban meghatározta, hogy melyik országban milyen kamatszint mellett kínálták a bankok ezt a hitelfajtát, s az írek itt rögtön jócskán átlag alatt is szerepeltek. A legolcsóbb hitelnyújtó bankokat Finnországban, Ausztriában és Spanyolországban találjuk, a legdrágább Nagy-Britannia, Görögország és Portugália. A hitelkártyáknál azt nézték meg, hogy átlagosan 1000 eurós hitel és a kártya költsége milyen megterhelést jelent az ügyfélnek. Érdekes módon itt Spanyolország a legdrágább, ahol mindez 253 eurót visz el évente, azaz a hitelösszeg negyede a bankköltség. Szintén drága a hitelkártyázás Svájcban és Portugáliában, míg a legolcsóbb e tekintetben Nagy-Britanniát és Belgiumot megelőzve Svédország lett 141 euróval. A lakásfedezettel felvett jelzáloghitel vizsgálatakor a 20 éves futamidőből 15 év van hátra, a tartozás még 120 ezer euró, s a lakás 80 százalékán van jelzálog. Itt is azt hasonlították össze, hogy a következő egy évben mekkora törlesztőrészletet kell fizetni az egyes országokban. Az átlag 10 558 euró lett, a legkevesebbel Spanyolországban, Finnországban és Írországban lehet megúszni, a legrosszabbul pedig a dánok, a norvégok és a görögök járnak. A különbség jelentős, lényegében ugyanazért 9203 eurót törleszt egy év alatt a spanyol és 13 591-et a dán ügyfél. A felmérésből összességében az derül ki, hogy a legtöbb ország esetében van, ami jóval átlag alatt és van, ami jóval átlag felett érhető el a bankokban. Kiemelkedik viszont Portugália: szinte minden területen a legdrágábbak közé került, valamint Spanyolország, ahol egy kivétellel olcsók a szolgáltatások. Az írek alig vannak a középmezőny felett, s aki a zöld szigeten nem hiszi el, hogy nem vágják át nagyon az európai összehasonlításban igen magas kamatmarzzsal dolgozó bankok, még néhány hónapot kell várnia arra, hogy pénzintézeteknél jelenleg vizsgálódó versenyhivatal nyilvánosságra hozza a maga állásfoglalását.

Eladott kockázatok

Közös alapot hoz létre a négy nagy német magánbank és a DZ Bank egy állami tulajdonban levő pénzintézettel azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a hitelnyújtás lehetőségét a német vállalatok számára. A Deutsche Bank, a HVB-csoport, a Commerzbank és a Dresdner Bank közös problémája, hogy hitelportfóliójuk minősége jelentősen romlott az elmúlt években, emiatt nem vagy csak igen szigorú feltételek mellett tudnak új hitelt nyújtani. Az idén a várakozások szerint már csak fél százalékkal bővülő német gazdaság cégeinek viszont éppen most lenne szükségük friss forrásokra, hogy beruházásaikkal kilendítsék a szekeret a mélypontról. A német pénzügyminisztérium közreműködésével létrejött megállapodás értelmében az öt kereskedelmi bank és az állami fejlesztési bank, a Kreditanstalt für Wiederaufbau (KfW) közös alapba viszik be befektetési hitelminősítéssel ellátott hiteleiket, a kockázatot pedig eszközalapú értékpapírként értékesítik a piacon. Ezáltal a bankok mérlegeiből jelentős hitelkihelyezés tűnik el, helyet biztosítva friss kölcsönöknek. A német nagybankok már egy ideje együttműködnek a KfW-vel jelzálogalapú értékpapírok kibocsátása terén. Az akció méretéről hivatalos szám még nem látott napvilágot, azonban piaci hírek szerint első körben 50 milliárd eurónyi hitelt visznek a közös alapba.

Magánpénzügyek az Európai Unió határain belül

Portugáliában a legdrágább a bankolás

Stabil bevételnövekedés a vezető gyógyszercégeknél

Stabilan növekvő árbevételről számoltak be a világ vezető gyógyszeripari társaságai gyorsjelentéseikben, az adózott eredmények tekintetében azonban az egyszeri tételek miatt változatos a kép. Ezek a világ vezető gyógyszercége, a Pfizer esetében pozitívan hatottak a negyedéves profitra, a 4,62 milliárd dolláros eredmény közel fele, 2,2 milliárd dollár ugyanis két, nem az alaptevékenységébe tartozó érdekeltség eladásából származik. Az eladások 10 százalékos bővüléssel 8,53 milliárd dollárra rúgtak, szemben a 8,6 milliárdos várakozással. Az elmaradás az antidepresszáns Zoloft számlájára írható, melyből csak két százalékkal fogyott több, a világ legnagyobb mennyiségben eladott szeréből, a koleszterincsökkentő Lipitornál viszont 13 százalékkal nőtt az értékesítés. A második számú amerikai gyógyszercég, a Merck pontosan a várakozásoknak megfelelő eredményt ért el az első negyedben. Az 1,71 milliárdos profit 5 százalékos növekedés a bázishoz képest, az árbevétel itt is kereken 10 százalékkal lett magasabb. Az idei egész évre vonatkozólag az elemzők az első negyedév 76 centje után 3,4 dolláros egy részvényre jutó eredményt várnak, a cég pedig 3,4–3,47-es becslést tett közzé. Az Eli Lilly árbevétele két nagyobb vetélytársánál nagyobb mértékben, 12,8 százalékkal nőtt, azonban a cég jelentős eszközleírásokat és létszámleépítésekkel kapcsolatos egyszeri költséget számolt el. Emiatt eredménye 35 százalékkal csökkent, 629 millió dollárra, ami részvényenként 38 centet jelent. A második negyedben az Eli Lilly ismét 60 cent körüli részvényenkénti profitra számít.

A jó hírt ünnepeljük, a rosszat fogjuk a háborúra!

Nagyon sunyít az amerikai bika, de egyre ritkábban képes jelenlétét álcázni – röviden így lehet összefoglalni az elmúlt tőzsdehét tapasztalatait. A piac egyelőre emelkedni szeretne, de lassan birkózik meg a fontos technikai ellenállásokkal.

Burúlátó a General Motors

Saját előrejelzésénél és az elemzői várakozásoknál is jobb eredményt produkált a márciusban véget ért első negyedévben a General Motors (GM), a közeljövő kilátásaival kapcsolatban azonban borúlátóan nyilatkozott a konszern. Az adózott eredmény megközelítette a másfél milliárd dollárt, ennek harmada azonban egyszeri bevétel. Az egyszeri tételek nélkül az eredmény 978 millió dollárra rúg, ami részvényenként 1,81 dollárt jelent. A piaci konszenzus 1,54 dollár volt, míg a cég 1,45-tel számolt terveiben. Az árbevétel a tavalyi adatot 7 százalékkal meghaladva 49 milliárd dollárra nőtt, ez is jócskán várakozás feletti. Mindez azonban csak a felszín, az alapszámok mögött gyengülő teljesítmény és bizonytalanság van. A cég eredményét a jelzálog-hitelezés jelentősen bővülő nyeresége mentette meg, mivel az alaptevékenységnél tekintélyes visszaesés tapasztalható. Az autóüzlet csak 548 milliós nyereséget termelt a tavalyi 654 millió dollárral szemben, a konszern piaci részesedése pedig 26,6 százalékra esett vissza 28,2-ről. A pénzügyi ág, a GMAC ellenben 60 százalékkal, 699 millió dollárra növelte eredményét. Abban, hogy a GM-részvények az eredmény közlését követően még a tőzsdenyitás előtti elektronikus kereskedés során 3 százalékot estek, a kedvezőtlen kilátásoknak volt szerepük. A világ legnagyobb autógyártója ugyanis közölte: legalább 1 dolláros részvényenkénti eredményt vár a második negyedévben, noha a piac eddig 1,39-re számított. A korábban az egész évre várt 5 dollárról viszont úgy nyilatkoztak, hogy kevésbé biztosak ennek tarthatóságában. Ennél részletesebb prognózist ráadásul a globális bizonytalanságra hivatkozva nem kívánt adni a társaság.

Keveslik a reformokat a német gazdaságkutatók

A hat nagy német gazdaságkutató intézet jelentősen csökkentette idei növekedési prognózisát, és a növekedés felgyorsítása érdekében radikálisabb reformokat sürget. Eközben Schröder kancellárt pártján belül heves támadások érik a reformok ellenzői részéről.