Ábrahám Ambrus

Kétszázmillió forint a Vidámparkban

A kedvezőtlen első félév dacára túlteljesítette tavalyi tervét a fővárosi Vidámpark, amely több mint 200 millió forintot költött fejlesztésekre.

Csak látszólag feneketlen a támogatás kútja

Az Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt prioritásként kezeli a környezetvédelmet és az energiafejlesztést, amelyre a Környezet és Energiafejlesztés Operatív Programban (KEOP) 1000-1500 milliárd forint áll rendelkezésre a 2007—2013 közötti időszakban, ám ebből mindössze 45 milliárd forint juthat a megújuló energiák felhasználásának támogatására. A KEOP nem a nagy erőművi beruházásokat támogatja, hanem a kistérségi rendszerek kialakítását, a technológiaváltást célzó és a k+f tevékenységre a Gazdaságfejlesztési Program keretében lehet pályázni. A megújuló energiák közül a magyarországi adottságok a biomassza előállítására a legkedvezőbbek, ezért ezek támogatása a kulcskérdés. A fejlesztési tervek szerint 2013-ig 1500 gigawattórával kell növelni a zöldenergiák felhasználását, melynek alapját a biomassza és biogáz alapú fejlesztések jelentik. A megújuló energiák termelése szempontjából kulcskérdés, hogy a mezőgazdasági támogatások kedvezően alakuljanak. A következő hét évben mintegy 450 milliárd forint jut a magyar mezőgazdaság energetikai célú fejlesztésére. Kedvező, hogy hektáronként 45 euró (12 ezer forint) közvetlen támogatást kaphatnak az új tagállamokban is azok, akik energianövényeket termesztenek. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében a rövid vágásfordulójú energiaültetvényekre hektáronként 75-80 ezer forint, a nagyon rövid vágásfordulójú energiaültetvényekre 150-160 ezer forint telepítési támogatás kapható. Kormányzati szintű cél, hogy 7-8 millió tonna biomassza elsődleges feldolgozását segítő technológiai berendezések beszerzését támogassák. A támogatási ciklus végére 90 ezer hektár fás szárú energiaültetvény telepítése várható. Egyéb forrásokat jelenthet a Regionális Operatív Programok, valamint a Közlekedési Operatív Program keretében támogatandó környezetbarát közlekedési módok kialakítása és a bioüzemanyag elterjedésének segítése. Összességében 600-700 milliárd forint juthat a zöldenergia támogatására a következő hét évben.

Stagnálásra számít a cseréppiacon a Bramac

Tavaly mintegy 10 százalékkal bővült a tetőfedő anyagok piaca. Ez az arány azonban kicsit megtévesztő, hiszen a kereslet ilyen mértékű felfutása nem a valós piaci igényeket tükrözi – véli Potos János, a Bramac Kft. kereskedelmi és marketingigazgatója. A bővülés sokkal inkább a kormány által bevezetett megszorító intézkedésekkel, illetve az ebből fakadó várható áremelésekkel magyarázható, ezek hatására ugyanis nagyon sokan előrehozták vásárlásaikat. A piaci változásokkal kapcsolatban a kereskedelmi igazgató elmondta: egyre nagyobb arányban vásárolnak felújítási célból tetőfedő anyagokat, az új építésű ingatlanokra szánt cserepek forgalma csökkent. A teljes forgalomban azonban utóbbiak aránya még mindig nagyobb, szemben a nyugat-európai mutatókkal. Az idén a forgalom stagnálására számítanak, mert a megszorító intézkedések a lakásépítésekben is éreztetik hatásukat. Van viszont egy réteg, amely ingatlanba fekteti tőkéjét, ami viszont némi növekedést generálhat. A két ellentétes folyamat alighanem kiegyenlíti majd egymást. Potos megjegyezte, hogy akárcsak tavaly, az idén is stabil áremelkedés várható a piacon, amelynek éves átlagos mértéke infláció körüli lesz. Az osztrák Leier Holding International tulajdonában lévő, győri székhelyű magyar Leier-csoport építőanyag-forgalma, ezen belül betoncserép-értékesítése tavaly is dinamikusan nőtt – nyilatkozta lapunknak Komlós Andor, a társaság kereskedelmi igazgatója. Az idei év minden korábbinál jobban indult, ebben minden bizonnyal része van a kedvező időjárásnak is, ám saját tapasztalatuk azt mutatja, hogy a beruházások száma és volumene is növekszik. A Leier tapasztalata szerint a hazai piacon is egyre kelendőbbek a korszerű, magas minőségű, többek között kiváló hőszigetelést, ebből következően energiamegtakarítást biztosító alapanyagok.

Vélemények

Schablauer Betonelem Gyártó és Forgalmazó Kft. Csizmadia Sándor kereskedelmi igazgató Belföldi értékesítésünk tavaly mintegy tíz százalékkal nőtt, és az idén is hasonló mértékű bővülésre számítunk. Ezért várhatóan még az idei első félévben egy újabb kapacitásbővítő beruházásba kezdünk, növelve a foglalkoztatottak számát is. Az energiaárak – főként a fűtési költségek – emelkedésével párhuzamosan ugrásszerűen megnőtt a kereslet a korszerű falazóelemek, szigetelőanyagok és nyílászárók iránt. Ezekből a termékekből 2006 második felében és az idei év eddig eltelt részében is közel kétszer annyit értékesítünk, mint korábban. Ugyanakkor folyamatosan csökken az érdeklődés az olcsóbb, hagyományos termékek iránt.

Vidéken terjeszkedik a volt pénzügyminiszter cége

A vidéki nagyvárosokban, sőt később külföldön is terjeszkedni kíván a volt pénzügyminiszter, Draskovics Tibor tulajdonában lévő Elintézzük.hu Kft. Az árbevételét tavaly megduplázó, főként a középosztálybeli ügyfelekre koncentráló társaság március elején újabb irodát nyitott Budapesten.

Májusra befejeződhet az Arena Üzemeltető Rt. felszámolása

Utolsó fázisához ért az Arena Üzemeltető Rt. 2006 januárja óta tartó felszámolása – tudta meg lapunk Schuszter Jánostól, a Kelet-Holding Zrt. felszámolóbiztosától. A társaságot 2001 nyarán azért hozták létre, hogy az újonnan felépült sportarénát gazdaságosan és megfelelő hatékonysággal működtesse. A francia Bouygues Batiment International tulajdonában lévő cégnek 2004 szeptemberében – a cégbírósági adatok szerint – még jelentős, egymilliárd forintos jegyzett tőkéje volt, ám alighanem már akkor sem volt rendben a társaság könyvelése. Tavaly áprilisban a MTV TV ügyvédje című műsorában vállalkozók úgy nyilatkoztak, hogy jelentős összegekkel, összesen 95 millió forinttal tartozik nekik az Aréna Üzemeltető. A pénzükre várók között található élelmiszer-szállító és biztonsági vállalkozás is. A felszámoló összesítése szerint – egy vitatott francia igényt nem számolva – a hitelezői követelések 98,9 millió forintot tesznek ki. Eközben az Aréna Üzemeltetőnek is tartoznak egykori partnerei, a kinnlevőségekből 58 millió forintot sikerült behajtania a felszámolónak a jól működő hitelezői választmány közreműködésével. A többi követelést azonban már nem tudják behajtani, így erre pályázatot írt ki a Kelet-Holding. A több mint 53,5 millió forintnyi követelés értékét előzetesen csupán 200 ezer forintra becsülték. Schuszter János szerint nem véletlen az alacsony ár, hiszen igen nehezen behajtható tételekről van szó. Ennek ellenére a napokban lezárult pályázatra két ajánlat is érkezett. Amennyiben a pályázat eredményesen zárul, akár májusra véget érhet a társaság felszámolása.

Merre tovább, magyar energiatermelés?

Energiapolitika hiányában a magyarországi áramtermelésen belül tovább erősödhet a földgáz szerepe. A megújulók túlzott erőltetése komoly problémákat vet fel, és egyelőre drágán termelik az áramot, így egyetlen lehetőség az atomenergia részarányának növelése.

Erősíteni kellene a kapcsolt energiatermelést

Az energiatermelő szakma olyan új jogi háttér megteremtését várja a törvényalkotóktól, amely jobban ösztönzi a kapcsolt – hőt és villamos áramot egyidejűleg termelő – erőművek szélesebb körű alkalmazását – hangzott el tegnap Visegrádon, egy szakmai tanácskozás alkalmával tartott sajtótájékoztatón. Szederkényi Sándor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke szerint ezzel azt is ösztönözni lehetne, hogy az ipar is minél nagyobb arányban térjen át a gazdaságosabb és kevésbé környezetterhelő technológiák alkalmazására – írta az MTI-Eco. Az elmúlt egy évtizedben egyébként Magyarországon megnégyszereződött a hőerőművek által termelt áram mennyisége, mára már eléri az összes felhasznált villamos energia 22 százalékát, ami az Európai Unión belül is jó eredménynek számít.

Péntekre már látszik az árammodell

Tegnap a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM), az érintett vállalatok és a fogyasztók képviselői egyeztetést tartottak a tervezett villamosenergia-piaci működési modell alapján készített törvénytervezetről (vet) a Magyar Energia Hivatal (MEH) központjában. Az itt elhangzott kiegészítéseket és módosításokat a MEH szakemberei még igyekeznek beépíteni a tervezetbe, illetve minősítik az írásban beérkezett észrevételeket, hogy melyekkel értenek egyet, illetve melyekkel nem – tájékoztatta lapunkat Szörényi Gábor, a MEH főosztályvezetője. A MEH modelljavaslatán és a szakmai egyeztetéseken alapuló törvényjavaslatot – Kóka János miniszter korábbi kérésére – március 9-éig kell kidolgozni, illetve elküldeni számára, ezt követően egyezteti szakmailag a GKM és a MEH. (Az energiahivatal két-három lépésben, mintegy két év alatt kidolgozott egy tervezetet, az új működési modellt, amely alapján a GKM a gazdasági kabinet számára készített egy előterjesztést, amelyet január végén nyújtottak be.) A főosztályvezető hozzátette, hogy a gazdasági tárca a vet-re vonatkozó törvénytervezetre adott felkérést, amely a működési modellt írja le. Az erőművek hosszú távú áramvásárlási megállapodásaival (htm) kapcsolatban a jelen tervezet nem foglal állást. Az Európai Unió által is bírált szerződések jövőjével egy külön törvény foglalkozik majd, s itt tárgyalják a htm-ek esetleges megszüntetése esetén a piaci befektetők kompenzációját és annak mértékét.