Földgáz után is fizetik a készletezési díjat
Földgáz után is fizetik a készletezési díjat
Zöld utat kap a Holcim óriásberuházása
A Holcim 120 nap múlva megkaphatja a környezetvédelmi engedélyt a Nyergesújfalura tervezett 65 milliárd forintos cementgyárához – jelentette be Richard Skene, a társaság elnök-igazgatója sajtótájékoztatón –, elkészült ugyanis a közel 1000 oldalas, a beruházás környezeti hatásainak részletes vizsgálatát tartalmazó szakértői tanulmány. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőséghez tegnap benyújtott anyagot civil szervezetek bevonásával értékelik. Amennyiben a tanulmányt kedvezően bírálják el, az építési engedély birtokában a beruházás még az idén elkezdődhet. A tervek szerint a termelés 2010-ben indulna meg, a gyár közel 300 embernek adna munkát. A szakértői anyag kidolgozását az Imsys Kft. irányította, a munka során több független szakértőt, egyetemet, kutatóintézetet, környezetvédelmi társaságot is felkértek. A dokumentum szerint a beruházás során a legkorszerűbb és legjobb technikát alkalmaznák, az üzem környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból kifogástalan lesz. A Holcim Hungária Zrt. csaknem két éve jelentette be, hogy felépíti Európa legkorszerűbb cementgyárát. A vállalat 2005. évi árbevétele 32,055 milliárd forint volt.
Új tulajdonos a Philips Magyarország győri üzemében
A tajvani Lite-On csoporthoz tartozik hétfőtől a Philips Magyarország győri üzeme, amely gépkocsikba való cd- és dvd-lejátszók meghajtóit gyártja – közölte Hans-Martin Maier, a Philips Kft. gyárigazgatója, aki egyben az új tulajdonban lévő üzem ügyvezető igazgatója. A vételárról a sajtótájékoztatón nem nyilatkoztak – írta az MTI Eco. A győri üzemben jelenleg 1200-an dolgoznak.
Szállodakomplexum a Velencei-tónál
Új területen veti meg lábát az ország legnagyobb színesfém-forgalmazó vállalata, a MetAlservice Zrt., valamint a gyógyteáiról és -készítményeiről ismert Herbária Zrt. A két cég, kiegészülve a KYRA 2000 Kft.-vel, amely a MetAlservice 66 százalékos tulajdonosa, a Velencei-tó első négycsillagos szállodáját, élményfürdőjét és apartmanház-komplexumát húzza föl – tájékoztatta lapunkat Rábaközi István, a MetAlservice elnöke, a KYRA 2000 tulajdonosa. A három vállalat a projektre még 2004 márciusában hozta létre 320 milliós jegyzett tőkével a Velence Termál Kft.-t, amelynek a KYRA 2000 50 százalékban, a fémipari társaság és a Herbária pedig 25-25 százalékban tulajdonosa. A Velencei-tó és környéke sajnos a politika, az utazásszervezők, s így a turizmus által is elfelejtett terület, pedig adottságai és a benne rejlő lehetőségek kiválóak, ezért döntöttünk a beruházás mellett — mondta Rábaközi István, aki szerint a tavat és szolgáltatásait újra divatba kell hozni, amire komoly forrásokat szánnak. A beruházás költségeinek jelentékeny részét például marketingtevékenységre fordítják. Ennek részletes stratégiája – mikor, mely közismert emberek arcával s milyen médiumban jelenik meg az új komplexum – még készül, ám az elképzelések szerint a kampány március végén elindul. A beruházás első, mintegy 6 milliárd forintos köre két szakaszban valósul meg, amelyből a 4 milliárdba kerülő első már elindult. A tó délkeleti részén, egy 3,1 hektáros területen ősszel elkészül a szálloda, az étterem és az élményfürdő. Utóbbi már csak azért is fontos, mert január 1-jétől az itt található termálforrás gyógyvíz minősítést kapott, így a gyógyturizmusra is támaszkodni szeretnénk – hangsúlyozta Rábaközi. Emellett a piaci igényeket is figyelembe véve – a konferenciaturizmus felfutóban van – a szálloda konferenciatermének méretét 250 főben határozta meg a beruházó, ilyen nagy helyiséget ugyanis a környéken nem lehet találni. A szállodában 63 kétágyas szobát alakítanak ki, melyeket a tervek szerint 22–24 ezer forint közötti áron lehet majd kivenni. A második ütem részeként kialakítandó két, összesen 198 lakásos apartmanházat vélhetően jövő nyáron adják át. A jelenleg érvényes üzleti terv szerint ezeket eladják, ám egy részüket visszabérlik. Rábaközi István szerint nem számolnak a valóságtól elrugaszkodott kihasználtsággal, vagyis a szálloda esetében éves szinten 18-20 ezer vendég a terv, míg az apartmanházaknál 40-45 ezer. A tervek elérése érdekében komplex szolgáltatást igyekeznek nyújtani, vagyis nem csak a létesítmény adottságait kínálják majd a vendégeknek, hanem a környéken szabadidő eltöltésére lehetőséget kínáló társaságokkal, intézményekkel is ki szeretnék építeni a kapcsolatot, s azok programjait is felveszik a kínálati palettára. Ez az együttműködés is elengedhetetlen része annak, hogy a régió ismét jelentős turisztikai csomóponttá váljon – tette hozzá Rábaközi. A beruházást egyébként saját erőből és banki hitelből finanszírozzák, pályázati forrásokat nem tudtak igénybe venni, mivel a környék nem kiemelt terület. Az európai uniós pályázatoktól pedig azért estek el, mert folyamatban lévő beruházásokra szubvenciót már nem lehet igényelni. A KYRA 2000 tulajdonosa az előzőekhez hozzátette, hogy a két ütem elkészültével korántsem biztos, hogy véget ér a beruházás, mivel a helyi önkormányzat révén opciójuk van egy 5,7 hektáros telek megvásárlására, ahol reményeik szerint további fejlesztéseket hajtanak végre.
A korokozók és kártevők áttelelése okozhat jelentékeny károkat
NAPI Gazdaság Véget ért a nyugalmi állapot, így a fás részek is védtelenebbek. A enyhe időjárásnak köszönhetően a kajszibarackfák már virágzás előtti állapotban vannak, így ha egy mínusz 1–5 fokos hideg bekövetkezne, jelentősen csökkenne a termés. A szőlő esetében kicsit más a helyzet – mondta lapunknak Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának szaktanácsadója. A nedvkeringés ugyanis még nem indult meg a növényekben, így nincs akkora veszély, mint a barackfák esetében. Ezzel együtt a mínusz 10 fokos hidegek nagy károkat okozhatnának, ám márciusban ehhez elég lenne – hiszen a vegetáció már előrehaladottabb állapotban van – a mínusz 5 fok is. Egyelőre azonban elmondható, hogy a tél folyamán tapasztalt néhány fagyos nap nem okozott semmilyen kárt a szőlőtőkékben. Az enyhe időjárásnak azonban később mégis lehetnek kedvezőtlen hatásai, ugyanis például az atka, a peronoszpóra és a lisztharmat szinte gond nélkül áttelelt. Ezt figyelembe véve tavasszal a gazdáknak a szokottnál is nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a növényvédelemre, mert amennyiben ez elmarad, jelentékeny problémákat okozhatnak a kórokozók és a kártevők. A szakember megjegyezte, hogy ezzel együtt két gyenge év után immár növekedést szeretnének elérni, s a 2005. évi 3,6 millió hektoliter, valamint a 2006-os 3 millió hektoliter után – ami az importtal kiegészülve éppen csak elég a hazai igények ellátására – idén 4 millió hektolitert bort szeretnének a hordókban tudni. Urbán András elmondta, hogy vélhetően a hónap közepén fogadja el a parlament a forgalomba hozatal új szabályozását. Ennek értelmében egy liter bor után 8 forintot kellene fizetni, aminek 60 százalékát marketingcélokra, a többit pedig a bor ellenőrzésére fordítják.
Az összes földgáz elfogyott a második magyar gázaukción
Tegnap tartotta második földgázaukcióját a magyarországi aukciós program keretében az E.On Földgáz Trade Zrt. A hét feljogosított fogyasztó és gázkereskedő cég közül négy résztvevő összesen 1,175 milliárd köbméter földgázt vásárolt az online aukción – derül ki a társaság közleményéből. A kikiáltási ár az E.On Földgáz súlyozott beszerzési átlagárának 95 százaléka volt. A szerződések 2007. július 1-jétől kezdődő hatállyal, két gázévre jönnek létre, a földgázt a Baumgarten és Beregdaróc betáplálási pontokon adják át. A program meghirdetését az Európai Bizottság írta elő az E.On Ruhrgas International AG számára, amikor a vállalat megvásárolta a Mol Nyrt. gáznagykereskedő és -tároló cégeit. A kötelezettség értelmében az E.On Földgáz Trade 2006–2013 között minden évben egymilliárd köbméter gázt bocsát online aukcióra.
Kárpótlást kaphatnak az energetikai cégek
Az Európai Unió által kifogásolt hosszú távú áramvásárlási megállapodások (htm) felbontása – amennyiben az új energiamodell kialakítása során ez a döntés születik – tisztességes mértékű kompenzációval jár majd azon társaságok számára, amelyek befektetése nem térül meg. Az, hogy az egyes vállalatokra lebontva ennek mekkora lesz a nagysága, a htm-ek felbontása, a befektetőkkel való egyeztetések után határozható meg – mondta Gordos Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetője tegnap egy szakmai konferencián. Kiemelte: minimális elvárás, hogy meg kell változtatni a htm-eket, ennek mihamarabbi megvalósítása azért rendkívül fontos, mert olyan helyzet nem alakulhat ki, hogy egy erőmű ne tudjon áramot értékesíteni. A konferencián Felsmann Balázs, a GKM szakállamtitkára elmondta, hogy a piacnyitással az árképzés közvetlen alakításából „kihátrál” az állam, ám a versenypiac korlátjait változatlanul figyelembe veszi. A GKM elképzelése szerint a Magyar Energia Hivatal felelőssége lenne a piaci szereplők árképzésének költségkontrollja. Így az országosan egységes árak megszűnését követően elejét lehetne venni annak, hogy a regionálisan különböző tarifák között túlságosan nagy különbség alakuljon ki.
Energiapiac: nem maradnak hoppon a befektetők
Az állam kompenzálja azokat az erőműfejlesztőket, akik befektetése nem térülne meg az áramátvételi megállapodások változása miatt.
Kritikusan nagy a földgázfüggőség
Nem lehet tovább halogatni a kilencvenes évek elején készült energiapolitika felülvizsgálatát, mivel a piac mostanra jelentősen megváltozott. Az új, várhatóan egy hónapon belül nyilvánossá váló koncepció irányelvei az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság lesznek – mondta Felsmann Balázs, a gazdasági tárca szakállamtitkára a Budapesti Műszaki Egyetemen rendezett Nemzetközi Energia Szimpóziumon tartott előadásában. Az energiapiaci szereplők zöme ma már magántulajdonban van, továbbá jelentősen megváltozott a fogyasztás volumene és összetétele is. Jelenleg – a paksi fűtőelemeket is beleszámolva – az ország az energiaigényét 64 százalékban importból fedezi. Éppen ezért – pontosabban a szerény méretű hazai nyersanyagvagyon miatt – a brüsszeli elképzelések a piac liberalizációjáról, valamint ennek további lépéseként előbb a regionális, majd az összeurópai energiapiac kialakítása különösen fontos Magyarország számára. Felsmann szerint nem szabad, hogy az ár legyen a legfontosabb kérdés, viszont a vizsgálata nélkülözhetetlen. Az áremelésnek kedvező hatásai is lehetnek: fokozhatja az energiatudatosságot, a hatékonyság javítására késztetheti a fogyasztókat, nem utolsósorban pedig a társaságok kutatás-fejlesztésre fordítandó forrásait is növelheti. A hosszú távú elvárások egyébként egybeesnek az Európai Unió elképzeléseivel: eszerint például 2020-ig 20 százalékra növelnék a termelésen belül a megújuló energiaforrások arányát. A kritikusan nagy földgázfüggőségre is választ kell adni – igaz, ennek mikéntjéről a szakállamtitkár nem beszélt, csupán a diverzifikáció fontosságát hangsúlyozta. Kóka János miniszter a szimpóziumon tartott felszólalásában kiemelte, hogy mind az Európai Unió, mind Magyarország súlyos mulasztásban van energiaügyi kérdésekben. Az elmúlt években csak a tavalyi orosz–ukrán gázvita után történtek érdemi lépések. A miniszter kiemelte, hogy az elmúlt 15 évben az energiapolitika tulajdonképpen csak a gázár változásában „érvényesült”, igazából fontos kérdésekről nem esett szó. A kelet-közép-európai országok igazában nem is voltak rákényszerítve a nagyobb energiahatékonyságra és tudatosságra, amit viszont most fokozni kell. A gázártámogatás nem az utolsó, hanem az első lépése az energiapolitika paradigmaváltásának, amihez viszont nélkülözhetetlen a társadalmi elfogadottság.
Mikor lesz új magyar energiapolitika?
A szektorban minden megváltozott a jelenleg érvényes stratégia kidolgozása óta.