Az elmúlt hónapokban megszaporodtak azok a szakértői vélemények, melyek szerint Magyarország nem követheti a fejlett piaci jegybankokat a kamatcsökkentési ciklusban. Ezek többsége azzal magyarázza véleményét, hogy amit a nagyok megtehetnek, azt mi nem. Még ha logikailag nem is túl igényes magyarázat ez, egy szempontból egyetértek velük: nem kellene likviditási csapdába kerülnünk. Emiatt azonban valahol sokkal alacsonyabb kamatszint környékén kellene aggódnunk, nem 5,75 százalékos szintnél.

A másik ok, ami miatt nem lehet "hagyományos" (ortodox) módon a kamatpolitikára tekinteni az a tény, hogy Magyarországon jelenleg nem működik a kamatcsatorna (megjegyzem az utóbbi években sehol sem). A kamatvágás eredetileg azt a célt szolgálta, hogy az olcsóbbá váló hitelek miatt növekszik a hitelfelvétel és fogyasztási-beruházási kedv, ami serkenti a gazdasági növekedést, és inflációt gerjeszthet. Itthon a válság előtt a CHF alapú hitelek kamatelőnye miatt nem volt hatékony a kamatcsatorna, míg manapság a hitelezés hiánya miatt nem az. Jelenleg a várakozási csatornán kívül - melynek hatékonysága nehezen ellenőrizhető - az árfolyamcsatornának van kitüntetett szerepe: kamatvágásra csökken a forint kamatelőnye, így kevésbé éri meg a kamatkülönbözetre játszó carry-trade, azaz gyengülhet a forint.

Az elmúlt hónapokban mégsem gyengült, csupán stabilizálódott az árfolyam, mivel a kötvénypiacunkra döbbenetes mennyiségű tőke áramlott, ami egyben forint vételt generált. Ezen a ponton azt kell észrevennünk, hogy a jegybanki kamatcsökkentést nem lehet önmagában értékelni, csakis az euró és dollár kamat viszonylatában. Mivel jelenleg semmi nem utal a kvantitatív easing-ek rövid távú visszavonására, az MNB óvatos kamatvágási pályája továbbra is indokolt. Előbb vagy utóbb ennek forintgyengülés lesz a vége. Sajnos jelenleg az a helyzet, hogy infláció és gyengébb forint nélkül a nominális adósságszintünk nem leküzdhető, és nem lehet a növekedést beindítani. Aki pedig ezen vélemény alapján a frank-hitelben úszó háztartásokat - és azok fogyasztását - félti, azoknak ajánlom figyelmébe Orbán Viktor november végi rádiónyilatkozatát:

"Mindenki, aki csak tud, lépjen be az árfolyamgátba" - javasolta Orbán, mert a "magyar valuta árfolyama a következő évben bizonytalan lesz". "Ne kockáztassanak" - tette hozzá."

A következtetés befektetői szemmel: 290 alatt euró vétel, 15-20 forintos emelkedés esetén kiszállás, majd várni a korrekcióra, és újra venni. Márciusban pedig meglátjuk az "új jegybanki vezetés" mihez kezd.

Misik Sándor (CIIA), Solar Capital