Ömlik az ingyenpénz - nyertes lehet Magyarország
Fontos szintekhez érkeztek a részvénypiacok, az S&P 1330-1340 pontos lokális maximumát tesztelheti ma, a BUX 24 200 pontos ellenállásához érkezett. Szakértőket arról kérdeztünk, kitarthat-e az optimizmus a nemzetközi tőzsdéken és a BÉT-en.
NGM: Túl az éves terven az államháztartási hiány
Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – első negyedéves hiánya 742,1 milliárd forint volta, mely az éves előirányzat 108 százaléka. 2010 márciusához képest - 259,3 milliárd forint - idén az államháztartás központi alrendszerének deficitje 77 milliárd forinttal kedvezőbb lett - közölte a nemzetgazdasági tárca.
Régiós szinten a középmezőnyt erősíti a Magyar Telekom osztalékhozama
Az osztalékhozam alapján cseh és lengyel szektortársa is beelőzi a hazai távközlési társaságot, ám az osztalékfizetés előtt menetrendszerűen drágulhat még a papír.
Régiós szinten a középmezőnyt erősíti a Magyar Telekom osztalékhozama
Az osztalékhozam alapján cseh és lengyel szektortársa is beelőzi a hazai távközlési társaságot, ám az osztalékfizetés előtt menetrendszerűen drágulhat még a papír.
Megint durva hiányadat jött
Az államháztartás hiánya márciusban 182,4 milliárd forint lett, így az első negyedévben az államháztartás 742,1 deficittel gazdálkodott, ami az éves terv 108 százaléka.
Taroltak a balkáni tőzsdék az elmúlt negyedévben
Ha a tavalyi az ázsiai kistigrisek éve volt, akkor az idei első negyedév a balkáni tőzsdékről szólt. Jó hír, hogy a BUX az ötödik legjobban teljesítő börze globálisan.
Nagyot javult a magyar egyensúly
A tegnap publikált MNB-adatok szerint az ország folyó fizetési mérlege az utolsó negyedévben 366 millió eurós többletet produkált, szemben a 70 millió eurós mínuszt váró Napi Gazdaság-konszenzussal (Napi Gazdaság, 2011. március 23.). Így 2010 egészében 2031 millió euró lett aktívum, ez a tőkemérleggel együtt 3821 millió euró finanszírozási többletet jelent. Ebből az utolsó negyedév 875 millió euró lett, ami a szezonális hatások kiigazításával a GDP 4,1 százalékára rúgott. Az adat két ok miatt is kellemes meglepetést jelent: egyrészt a szezonális hatások miatt jellemzően rosszabbul teljesít a folyó mérleg az utolsó negyedévben, másrészt az adatközléssel egy időben változtak a korábbi adatok is, többek közt a 2009-es több mint 400 millió euró hiányból 332 millió euró többlet lett. A folyó mérleg összetevői közül a reálgazdaság egyenlege továbbra is erős: az áruk többlete 1286 millió eurót tett ki a negyedévben, ami az elmúlt évek legerősebb adata, míg a szolgáltatásoké némileg csökkent, de 413 milliós többletet mutatott. A jövedelmeknél a negyedéves egyenleg mínusz 1333 millió euró lett, mivel a külföldi vállalatok a Magyarországon megtermelt jövedelmüket egyre nagyobb mértékben utalják haza, miután a vállalati eredmények is javulnak. A hiány növekedését lassítja viszont, hogy a jellemzően multinacionális cégeket sújtó ágazati különadók visszavágták a profitokat. Jól alakul a külső finanszírozási képesség, és a tőkebeáramlásnak köszönhetően az ország bruttó és nettó államadóssága egyaránt csökken - állapította meg Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője, aki szerint a folyó többlet idén várhatóan csökken, de így is meghaladja az egymilliárd eurót.
Fellendülőben a gazdasági kapcsolatok
Újra lendületet kaptak a francia-magyar gazdasági kapcsolatok. A mögöttünk álló évről, gazdasági és politikai aktualitásokról, valamint a jövőre vonatkozó várakozásairól kérdeztük Jean-Claude Bernard-t, a Francia Nagykövetség gazdasági osztályának vezetőjét.
A mélyponton már túl lehet a magyar gazdaság
A kormány eddigi lépései markánsak és várhatóan meghozzák a kívánt eredményeket, az ágazati különadók bevezetése azonban ismét ráirányította a vállalkozások figyelmét arra, hogy a magyar gazdasági környezet elég hektikusan változik - mondja René Roudaut francia nagykövet, aki szerint a magyar EU-elnökség jól boldogul.
Jöhet-e fordulat Magyarországon? - az elemzők megmondják
A megváltozott összetételű monetáris tanács ellenére tartotta a jegybank az alapkamatot hétfői ülésén. A jövőben a reformcsomag, az infláció alakulása és az Európai Központi Bank esetleges szigorítása lehetnek a legfőbb események a magyar monetáris politika szempontjából - vélik elemzők a kamatdöntés kapcsán.
