Annak ellenére várt minden elemző kamattartásra, hogy változott a monetáris tanács össztetétele - írja a mai, az alapkamatot 6 százalékon hagyó kamatdöntés kapcsán az Equilor. A tanács összetétele legfeljebb politikai szempontból lehet érdekes kérdés, a monetáris politika horizontján ettől még nem várható változás.
Az élelmiszer-, és üzemanyagárak továbbra is felfelé mutató kockázatot jelentenek, ezért a kamatok csökkentése nem lehetséges, a bér- és kereslet oldali árnyomás hiánya miatt viszont az infláció az év második felében mérséklődhet, ezért kamatemelésre sincs szükség - véli a döntés hátterében álló okokról Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A javuló kockázati megítélés és forinterősödés szintén az alapkamat szinten tartását indokolja, különösképpen az Európai Központi Bank (ECB) várhatóan hamarosan kezdődő kamatemelési ciklusa miatt. (Mint arról már korábban beszámoltunk, az ECB vélhetően április elején kamatot emel, amire a magyar jegybank is reagálhat később.)
Az inflációs kilátások és az ország kockázati megítélése ugyan javult az elmúlt időszakban, azonban várakozásunk szerint az új inflációs jelentés továbbra is cél feletti inflációt jelez majd előre a monetáris politika számára releváns időhorizonton - véli Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő elemzője. A jegybank szerdán publikálja a negyedéves inflációs előrejelzését, ám a monetáris döntéshozók már ennek a tanulmánynak az ismeretében hozták meg hétfői döntésüket. Egyúttal, a jegybank megújította a jelentést alapjául szolgáló modellt is.
Az új jelentés azért is érdekes lesz, mert a jegybank egy olyan kamatpályát is publikál majd, amely az inflációs cél teljesítéséhez szükséges. Feltehetően ez jelenleg nem mutat esélyt a csökkentésre, sőt inkább további szigorítást tarthat indokoltnak. Ez az új tagokat is mindenképp óvatosságra intheti, hitelességi szempontból várható, hogy nem az MNB stábbal szembeni konfrontációval kezdik meg működésüket - teszi hozzá a Budapest Alapkezelő közgazdásza.
A jövővel kapcsolatban továbbra is az inflációs pálya alakulása marad döntő a kamatciklus tekintetében - vélik az Equilornál, akik szerint idén már nem fog tovább emelni a jegybank, sőt akár egy 25 bázispontos vágás is felmerülhet a tagokban. Jövő év végére pedig 5,5 százalék lehet az alaprátát, amennyiben a nemzetközi környezetben sem történik meg egy tartós lehűlés.
Egyelőre a nemzetközi környezet is kedvez a hazai pénzügyi stabilitásnak. A jegybank által is követett országkockázati árszint stabilizálódni kezdett és a CDS árfolyama jelenleg mintegy 280 bázispontos lokális mélypontra korrigált vissza, miközben a hazai fizetőeszköz kifejezetten magára talált az elmúlt hetekben és 266-270 forint közötti sávban fogott padlót az euróval szemben.
A tartás melletti másik fontos érv az inflációs pálya tisztulása a szakértők szerint. Jelenleg úgy látszik, hogy idén 4 százalék körül stabilizálódhat a pénzromlás üteme. Két tényező együtthatása fogja meghatározni a végleges fogyasztói árindex adatot: egyfelől a különadók árfelhajtó hatása, másfelől a költségvetési stabilizáció keresletszűkítő elemei. Utóbbiról még keveset tudni, de pár héten belül itt is tisztulhat a kép, miután a kormány április 6-án szavaz a Brüsszel számára benyújtandó Konvergencia Program frissített verziójáról. Ez néhány elemében tartalmazhat új részleteket a Széll Kálmán terv által megfogalmazott célok kivitelezéséről és nyilván segíti az inflációs prognózisok kiszámítását.
A biztató tényezők ellenére továbbra sem tűnik úgy, hogy lenne tér kamatcsökkentésre - véli Bebesy. Továbbra sem tudni, hogy az szja-kulcs változások, a nyugdíjpénztári reálhozam realizálások, és az idei évre ajánlott bérnövelési iránymutatások milyen fogyasztásnövekedést generálnak majd. Ezért érdemes lehet még megvárni, mennyire élénkül majd a belső fogyasztás, és ez milyen árfelhajtó hatással jár majd.
A külső környezet alakulása is csökkentheti a magyar kamatcsökkentés esélyeit, főként az ECB várható szigorítása miatt. A fiskális politika területén is számos bizonytalansági tényező maradt még, hisz a Széll Kálmán Tervben meghatározott kiadási lefaragásokhoz kapcsolódó konkrét intézkedéseket még nem határozták meg.
Pozitív szcenárióként azonban megemlíthető, hogy abban az esetben, ha teljesülnek a konkrét kiadási oldali vágások, és 2013-tól is csökkenő pályán tartható a magyar államadósság, elhárulhat az adósság leminősítés veszélye, és tovább folytatódhat a forint erősödése. Kordában tartott inflációs pálya mellett ez akár kamatcsökkentéshez is vezethet, azonban ezt nagyban determinálja majd a külső környezet alakulása - tette hozzá Bebesy.
