Bebetonozta vezető pozícióját a mongol értéktőzsde a nemzetközi börzék teljesítménye alapján felállított rangsorban, a tavalyi, dollárbázison 174 százalékos emelkedése után az első negyedév során további 73 százalékos növekménnyel büszkélkedhetett. Mindezt ráadásul úgy, hogy a világ legnagyobb érintetlen kokszolhatószén-lelőhelyét tulajdonló bányatársaság, a Tavan Tolgoi 1,5-5 milliárd dolláros IPO-ja legkorábban az év végén esedékes. Az ulánbátori tőzsdeindex után ellenben több tavalyi vesztes következik a legjobban teljesítők listáján. A második helyezett ugyanis (jócskán lemaradva) a bolgár Sofix index 30 százalékos emelkedéssel. Utána sorrendben a szerb BELEX-15, a bukaresti BET index, illetve ötödik helyezettként a BUX következik.
A hazai börze szép teljesítményében több tényező is szerepet játszhatott. A Széll Kálmán terv (sok részletet nem tartalmazó) bejelentése mellett - a banki és ágazati különadók, illetve a magán-nyugdíjpénztári vagyonok államosítása folytán - sokáig tartó alulsúlyozás után a bizalom részleges visszatértével a külföldi intézményi befektetők is a vevői oldalt erősítették. Ezen felül a képet valamelyest árnyalja, hogy a rangsor dollárbázisú, márpedig a forint az időszak során markánsan felértékelődött az amerikai devizával szemben.
A lista abszolút sereghajtója az egyiptomi EGX-30 index 25,5 százalékos zuhanással. Ám a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a Hoszni Mubarakot megdöntő tüntetéssorozat miatt a tőzsde ezt a visszaesést pár nap alatt abszolválta, ugyanis január 27-től március 23-ig zárva tartott. Az észak-afrikai és közel-keleti térségen végigsöprő, demokratikus átalakulást sürgető tüntetéshullám a fokozott bizonytalanságok miatt a tőzsdék teljesítményére is rányomta bélyegét. A második legrosszabbul teljesítő börze a tunéziai Tunindex lett, ám a vesztesek közé iratkozott fel a jordániai és a kuvaiti mutató is. A földrengés és a cunami a Nikkei-225-ön is nyomot hagyott, amely (a jen dollárral szembeni kiugró erősödése mellett) közel 6,5 százalékkal került lejjebb. Meglepő módon a harmadik legrosszabb teljesítményt a délkelet-ázsiai térség egykori üdvöskéjének számító vietnami Ho Si Minh index mutatta, 11 százalék feletti eséssel.
A fejlett piacok közül egyértelműen az amerikainak állt a zászló, a vezető indexek 4,4-6,6 százalék között kerültek feljebb, amiben szerepet játszott a tengerentúli részvényekre kihegyezett alapokba az év elejétől szinte folyamatosan áramló friss tőke is.
Ehhez képest az európai indexek elég lapos teljesítményt nyújtottak, amerikai társaikhoz mérhető teljesítményt csak a francia CAC-40 könyvelhetett el, 4,85 százalékos növekménnyel.
