Keresés

„Borzalmas” a kiigazítás kommunikációja

Kihúzták a talajt a befektetők lába alól, mivel nem világos, hogy a Gyurcsány-csomagot mihez is kellene viszonyítani – mondta Barcza György, az ING vezető elemzője az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) és az ICEG konferenciáján. Az elemző úgy véli – másokkal egyetértésben –, hogy a kormányfőnek a forint gyengülő árfolyamáról szóló, a Dow Jonesnak adott nyilatkozata lenullázta az egész csomagot. Ugyanezen a konferencián Hamecz István, a jegybank ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, hogy a most bejelentett stabilizációs csomag meghaladja a Bokros-csomag méretét, s lehetővé teszi, hogy a jövő évi, GDP-arányosan 5 százalékos államháztartási hiánycél megvalósuljon. Szerinte csak a „borzalmas” kommunikáció miatt nem hallelujáznak a befektetők, hanem fanyalognak. Barcza úgy véli, a piac lassan ráébred a fiskális kockázatokra, és ennek nyomán átárazzák az elvárt hozamszintet. Már az év eleje óta alapkamat-emelésre volna szükség, ám a jegybank egyelőre türelmes, már csak az inflációs cél miatt is. Az elemző mellébeszélésnek tartja, hogy az euróövezet egy klub, ami majd eldönti, beveszi-e Magyarországot vagy sem – az eurócsatlakozás alapvetően az országon, illetve a kormányon múlik. A jelek szerint a magyar konvergenciamodell a dél-európaihoz hasonló, azaz a bevételek növelésére és a magas inflációra épül. Hamecz szerint épp ezért az intézkedések szerkezete a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából gyenge. Barcza úgy látja, a mostani folyamatok alapján tíz év múlva az egy főre jutó cseh GDP 20 százalékkal lesz magasabb a magyarnál.

MNB: ez a csomag nagyobb, mint Bokrosé

Az MNB szerint a Gyurcsány-kormány stabilizációs csomagja jó irányba tett lépés, ám az intézkedések szerkezetével nincs megelégedve. A jegybank jövőre a fizetési mérleg javulására, valamint az infláció megduplázódására számít, így a pénzromlási ütem 6-7 százalék lehet.

Megbukik a megszorító csomag?

A Magyar Nemzeti Bank szerint a megszorító csomag összetétele és minősége is rossz, a kormány által várt 350 milliárd forint helyett pedig mindössze 250 milliárd forint megtakarítást hozhat - mondta Hamecz István MNB-igazgató a Central European Business Center által szervezett konferencián.

A gazdagabbak kíváncsiak arra, hogyan készül az a termék, amit vettek

A magyarok számára nehezen megfogható a fenntartható fejlődés fogalma - derült ki a GfK Hungária kutatásából. A lakosság 62 százaléka nem tájékozódik arról, hogy az általa megvásárolt termékek hogyan készülnek és az előállító figyelembe veszi-e a fenntartható fejlődés követelményeit.

Még keveseket érdekel a fenntartható fejlődés

A magyar lakosság mintegy háromnegyed része nem hallott még a fenntartható fejlődésről – derült ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSD Hungary) nevű szervezet készíttetett a GfK Hungáriával. Magyarországon elsősorban a magas jövedelmű társadalmi csoportok figyelnek arra, hogy az általuk megvásárolt termék mennyire idomul a fenntarthatóság követelményéhez, de 41 százalékuk állítja, hogy hajlandó lenne ugyanolyan minőségű termékért többet fizetni, ha azt egy olyan vállalat készíti, amely nagy figyelmet fordít a fenntartható fejlődésre – áll az elemzésben. A lakosság 62 százaléka még soha nem informálódott róla, hogy a boltok polcairól leemelt termék hogyan készül és az előállító mennyire veszi figyelembe a fenntarthatóság szempontjait, holott az emberek – saját bevallásuk szerint – szívesen tájékozódnának az élelmiszerek, tartós fogyasztási eszközök előállításának módjáról. Elsősorban a civil szervezetektől és a hivatalos szervektől származó információkban bíznak meg, legkevésbé a cégek saját reklámjainak és a médiának hisznek. Bár a magyarok többsége nincs tisztában a fogalom jelentésével, százból 64-en vélik úgy, hogy a hazai vállalatok nem törődnek eleget a fenntarthatóság elveinek betartásával működésük során. Ezzel a felméréssel nemcsak az üzleti szféra szereplői, hanem a kormányzat és a civil szervezetek felé is szeretnénk kiindulási képet adni. Terveink szerint ezentúl évente megismételjük a kutatást – mondta Varga István, a BCSD elnöke és a Shell Magyarország elnök-vezérigazgatója.

A zöldek a környezetvédelmi szempontot hiányolják

Az országos környezetvédő szervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy bár készül a kormányprogram és formálódik a kormányzati struktúra, a koalíciós tárgyalásokról szóló híradásokban nem lehetett hallani a környezetvédelemről és annak intézményrendszeréről.

Minőség díjat nyert az ABO MIX

Az ABO MIX Zrt. 2006-ban elnyerte a MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGI MINŐSÉG DÍJ elismerést. Az elismerést igazoló oklevelet és emléktáblát Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adta át Dr. Vucskits Andrásnak, az ABO MIX Takarmányipari Zrt. vezérigazgatójának 2006. március. 13-án. A Magyar Agrárgazdasági Minőség Díj alapkoncepcióját az Európai Minőségi Díj, azaz az EFQM Kiválóság Modell koncepciója alapján építették ki, azzal megegyező módon. Az önértékelés és a pályázat alapja az európai EFQM Kiválóság Modell egyszerűsített változata. A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGI MINŐSÉG DÍJ célja azon hazai agrárgazdasági szervezetek országos szintű elismerése és díjazása, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak a minőségi munkavégzésnek, valamint az egyenletesen jó minőségű termékek előállításának. A pályázat célja továbbá olyan modell kialakítása, bevezetése és hatékony működtetése a díjazott szervezetek által, amely példaértékű és segíti az agrárgazdaság többi szereplőinek folyamatos fejlődését. A pályázatok elbírálása során az agrár-környezetvédelem, a biodiverzitás védelme, az állatvédelem érvényesülése, a fenntarthatóság követelményeinek teljesülése, a nyomon követhetőség magas szintű teljesítése kerül előtérbe. Az ABO MIX Zrt. elkötelezett termékei és szolgáltatásai állandó kifogástalan minőségének fenntartása mellett, amelyet minőségirányítási és takarmánybiztonsági rendszere hatékony működtetésével garantál. A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGI MINŐSÉG DÍJ a társaság dolgozói lelkiismeretes, a vevői igényeket és a minőség folyamatos fejlesztését szem előtt tartó munkájának elismerése.

A NIOK újra keresi a legjobb adományozókat

A Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány (NIOK) idén tizenegyedik alkalommal hirdeti meg díjprogramját NIOK-díjak 2005 néven. Célja, hogy jutalmazza azokat a gazdasági szervezeteket és magánszemélyeket, amelyek/akik a magyarországi adakozásban élen járnak, illetve azokat a civil szervezeteket, amelyek példaértékű munkát végeznek. A címet ebben az évben is három kategóriában osztják ki: Az év vállalati adományozója, Az év egyéni adományozója és Az év civil szervezete. A jelöléseket május 15-ig várják, az ünnepélyes díjkiosztó 2006 júniusában lesz. (További részletek a www.niok.hu, a www.pesticivil.hu és a www.nonprofit.hu oldalakon találhatók.) A kategóriákra bárki benyújthatja jelölését (önjelölés nem lehetséges). A jelöltek közül a NIOK nemzetközileg is elismert nonprofitszakemberekből és a gazdasági szféra sikeres résztvevőiből álló, héttagú kuratóriuma választja ki a nyerteseket. A kuratórium az éves tevékenységet értékeli elsősorban, de nagyon fontos szempont az eredetiség, a folyamatosság, a fenntarthatóság és a példaértékű magatartás is. Bár a díjak eszmei értékűek, Az év civil szervezete pénzadományban is részesül. Az előző években Magyarországon az adományozói kultúra jelentős mértékben fejlődött, bár még mindig jócskán elmarad Nyugat-Európáétól vagy Észak-Amerikáétól. Az szja egy százalékáért folyó sikeres kampányoknak és a civil szervezetek magas szintű szakmai munkájának köszönhetően egyre többen érzik fontosnak, hogy olyan területeket támogassanak, amelyekre egyébként rendkívül szűkös pénzügyi erőforrások jutnak. A NIOK szerint a vállalatok az adományozás pr-értékét egyelőre nem látják túlságosan erősnek, és ezért nem is használják ki eléggé, pedig erre az EU régi tagállamaiban vagy az USA-ban jó példák vannak, a jótékonykodásra már nagyszabású imázskampányokat építenek. A NIOK-díjak ezen próbálnak meg változtatni.

Hozza az uniós átlagot a magyar fiskális politika

Az Európai Bizottság számításai szerint az öregedő népesség és más tényezők miatt a magyar államadósság 2050-ben legalább a GDP 83 százalékára rúg majd.