A most bejelentett stabilizációs csomag meghaladja a Bokros-csomag méretét, s lehetővé teszi, hogy a jövő évi, GDP arányosan 5 százalékos államháztartási hiánycél megvalósuljon - mondta Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara és az ICEG kutatóintézet európai központjának konferenciáján. Az MTI beszámolója szerint az MNB az idén az eredmény szemléletű (ESA95) GDP arányos államháztartási hiány tekintetében - nyugdíjkorrekció nélkül - 9,4, jövőre 4,6, 2008-ra pedig 4,0 százalékra számít. Hamecz hozzátette: idén 0,5 százalékos, jövőre és 2008-ban 1 százalékos módszertani kockázatot is figyelembe kell venni, ami leginkább az autópálya építésekkel függ össze.
A Standard and Poor's azért számol 11 százalékos, SNA modell szerinti hiánnyal, mert az amerikai minősítő intézet minden olyan állami költést hozzászámol a hiányhoz, amely közgazdaságilag indokolt és elkötelezettséggel jár a jövőre nézve - magyarázta a jegybank vezető közgazdásza.
A kiigazítás nyomán az MNB modellje szerint 2006-ban az átlagos infláció 3,3 százalék lesz, jövőre 6,0-7,0 százalék, 2008-ban pedig 4 százalék - fogalmazott Hamecz, aki a Pénzügyminisztériumhoz hasonlóan jövőre és 2008-ban 2-3 százalék közötti GDP növekedést vár.
A szakember szerint a fizetési mérlegben is hasonlóan kedvező javulás várható, hiszen az idei GDP arányosan számolt 8,3 százalékos deficit jövőre és 2008-ban 5-6 százalékra csökken.
A jegybanki vezető elismerte, hogy a stabilizációs csomag jó irányba tett lépés az ország sebezhetőségének csökkentése szempontjából, ám kritikákat is megfogalmazott. Hamecz szerint az intézkedések szerkezete a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából gyenge, bevétel-orientált mivoltuk és infláció-gerjesztő hatásuk miatt. A csomag legnagyobb hibája, hogy a költségvetés átláthatósága nem javult, amihez hozzájárult a rossz kommunikáció is - vélte a szakember.
Sikeres közigazgatás nélkül nincs sikeres Magyarország - mondta Bienerth Gusztáv, a PricewaterhouseCoopers partnere. Véleménye szerint a 3 200 hazai önkormányzat túl sok, ha Svédországban 320 van, s ugyanez érvényes Budapestre is, ahol 23 plusz 1 önkormányzat működik. A szakember felhívta a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a most bejelentett intézkedések nyomán az új beruházásokról döntő befektetők inkább Szlovákiát választják majd Magyarország helyett.
