Keresés

Bizakodók a pályázatírók

Egyszerűbb, gyorsabb rendszert remélnek a magyar pályázatírók a 2007–2013-as időszakban. Az elmúlt két év tapasztalatai sokat segítenek, és mostanra a megfelelő párbeszéd is kialakult az állam, illetve a pályázatírók között. Mivel több hónapos szakmai munka, egyeztetés előzte meg, nem tart az új pályázati rendszer bevezetésétől a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. Mi és az államigazgatás is – amely olykor például kiírási hibákat vétett – szükségszerűen megfizette a tanulópénzt 2004 óta, de tanulunk a hibáinkból – mondta a NAPI Gazdaságnak Maróczi Imre. A szakember szerint van rá esély, hogy akár már januárban kiírják az új pályázati felhívásokat. Úgy tudják, hogy lesznek olyan kis összegű támogatások, amelyeket – a keretösszeg kimerüléséig – automatikusan minden pályázó megkap, egyszerű elbírálás után és szinte azonnal. Információik szerint az eljárás annyiban is egyszerűsödik, hogy azokat az adatokat, papírokat, igazolásokat, amelyek az államigazgatásnak a maga saját rendszerén belül rendelkezésre állnak, nem a pályázónak kell majd beszereznie. Az eddigi gyakorlattal ellentétben a pályázatok beadásakor valószínűleg elég lesz a számtalan – pénzintézeti, önkormányzati és céges – igazolás helyett a pályázó saját nyilatkozata, és csak a győztesnek kell a hivatalos papírokat benyújtania. A rendszer lassan beépül az elektronikus ügyintézésbe, de működés közben nyilvánvalóan kiderülnek majd hibák, és a bonyolultabb pályázatok kezelése, elbírálása továbbra is idő- és szakapparátus-igényes lesz – véli a Pátosz elnöke. Az idén záruló Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében nyújtott támogatások helyébe 2007-ben már a Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatások lépnek, amelyek középpontjában a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntarthatóság ösztönzése áll. A felhívások valószínűleg január-februárban jelennek meg és április 1-jétől lehet majd pályázatot benyújtani – mondta lapunknak egy pályázatíró iroda vezetője. A pályázati feltételekben, a pályázatok benyújtását illetően és azok feldolgozásában is várhatók – minden részletében még nem kimunkált – változások. Az EMVA eljárásrendjén dolgozó fejlesztők szándéka az egyszerűsítés, a megkövetelt adatok, igazolások, dokumentumok számának csökkentése. Ez azon túl, hogy megkönnyíti a pályázók dolgát, a pályázatok kiértékelését is gyorsabbá teheti. Ugyanezeket a célokat szolgálja, hogy a lehető legtöbb pályázati – pontosabban jogosultsági – feltételt normatívvá teszik, jogszabályokba foglalják. Ezáltal az elbírálásban kevesebb lesz a szubjektív elem, és javul a támogatások felhasználásának átláthatósága – mondta lapunknak Potori Károly, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) kommunikációs és sajtóosztályának vezetője. A pályázatok benyújtásának lehetőségét előreláthatóan szakaszolt határidőkhöz kötik, hogy ezáltal jobban tervezhetővé és szervezhetővé váljon a feldolgozásukhoz szükséges kapacitás. A megítélt támogatásokat a jövőben is utófinanszírozási rendszerben folyósítják, de a kedvezményezettek feltehetően korábban juthatnak a pénzükhöz, mivel a várakozások szerint a tervezett egyszerűsítéseknek köszönhetően felgyorsul az ügyvitel folyamata.

Az MTA támogatja a fejlesztési tervet

Az eddigi legizgalmasabb és legjobb szakmai színvonalú konzultáción vagyunk túl az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) ügyében – jelentette ki Gyurcsány Ferenc a Magyar Tudományos Akadémia vezetőivel és szakértőivel folytatott megbeszélés után. Érdemben figyelembe fogjuk venni az akadémikusok javaslatait, ahogy az eddigi részegyeztetések kapcsán is tettük – mondta a kormányfő. A fontosabb változtatások között lesz az ÚMFT víziójának világosabb kifejtése, illetve a kormányzati stratégiák közötti szorosabb összefüggés megjelenítése. A kormányfő a visszajelzések alapján úgy látta, hogy az új fejlesztéspolitikai kormányzati szerkezetben az ágazati, szakmai és területi szempontok jól érvényesültek. Jobban ki kell emelni a foglalkoztatás és növekedés szempontjait az anyagban – reagált az akadémikusok felvetéseire Bajnai Gordon kormánybiztos. Támogatandónak tartotta azt is, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság feltételeit a maguk egységében szemléljék. Az eddiginél markánsabb szerepet kaphat az ÚMFT-ben a társadalmi kohézió és a kkv-k támogatásának ügye. Ismételten felmerült a tudásalapú társadalom és a k+f súlyának emelése. Emellett az alacsony végzettségűek és csökkent képességűek munkaerőpiacra való visszavezetését is kiemelendőnek tartották az akadémikusok – mondta Bajnai.

Az MNB a konvergenciaprogramról: túl sok a bizonytalanság

A Magyar Nemzeti bank szerint a bevételnövelő költségvetési konszolidációnak számos negatív hatása van. Mindenekelőtt - más alternatívával összehasonlítva - túl nagy mértékben fogja vissza a gazdasági növekedést, azaz szükségtelen növekedési áldozatokra vezet. Kérdéses a konszolidáció eredményeinek hosszútávú fenntarthatósága is - áll a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmányában.

Bajnai Gordon: ne a helyi lobbi döntsön

A foglalkoztatás és a gazdasági növekedés a két legfontosabb célja az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek, amelyről ősszel, a társadalmi vita után parlamenti vitanapot kezdeményez a kormány - mondta Bajnai Gordon kormánybiztos a témában tartott beszélgetésen a Sziget Fesztivál EU-gömbsátrában hétfőn.

Exkluzív interjú Bajnai Gordon kormánybiztossal

A kormány csütörtökön jelentette be, hogy augusztus elsejétől kéthónapos társadalmi vitára bocsátja a hét plusz kettő évre szóló, 8 ezer milliárd forintnyi uniós forrás elosztásának elveit és sarokszámait. Bajnai Gordon, fejlesztésekért felelős kormánybiztos szerint egy fair eljáráson keresztül ki fogják zárni az egyéni érdekek érvényesülését és a kulturális alapú gazdaságfejlesztés is megjelenik valahogy a programban. Az operatív programok részletei októberre alakulnak ki, van tehát idő a társadalmi egyeztetésre.

Eljött a települések aranykora?

Az Új Magyarország fejlesztési terv segítségével (ÚMFT) 2007–2013 között összesen több mint tízezermilliárd forintnyi beruházás valósulhat meg Magyarországon, ennek 80 százalékát uniós forrásból lehet elnyerni. Augusztus elsején indul és két hónapon át tart a terv társadalmi véleményeztetése. Most a vita arról szól, hogyan adunk hosszabb távra szóló kérdésekre hosszabb távú válaszokat – jelentette ki Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szándékaink szerint a gázpedál a versenyképesség javítása és a foglalkoztatás bővítése, ahhoz pedig, hogy el ne szálljunk el a kanyarban, szükség van a fenntarthatóság és a kohézió szempontjára is – mondta lapunknak adott interjújában Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos, a folyamat „főmenedzsere”. Véleménye szerint a helyi önkormányzatok lesznek a fő haszonélvezői a fejlesztéseknek. A kormány célja olyan struktúrát kialakítani, amely fenntartható: „nem akarunk egy lyukas zsákba pénzt önteni”. A NAPI Gazdaság által megkérdezett cégvezetők már terveznek az új uniós forrásokkal; mind a szellemi, mind a fizikai infrastruktúrába való beruházás jót tehet a vállalkozásoknak.

„Erre a munkára elég lesz két év”

– Miért csak két évre nevezték ki kormánybiztosnak, hiszen a program működtetése sokkal több időt vesz igénybe. – A kormánybiztosi megbízás jogszabályi okok miatt legfeljebb két évre szólhat. Ez a munka egy nagyon sajátos, tárcaközi egyeztetést lehetővé tévő feladatkör, ami az új szervezetrendszer kialakításához szükséges stratégiai egyeztető-szervező és tervező feladatot jelent. Erre pedig elég két év. – Minisztériumi forrásaink szerint a tárcák fejlesztési kérdésekben szervezetileg csak önhöz, illetve a Tervezési Operatív Bizottsághoz (TOB) tudnak eljutni, a miniszterelnökhöz, illetve a Fejlesztéspolitikai Irányító Testülethez (FIT) már nem. Korábban nem ez volt a gyakorlat. Mi e két szervezet szerepe? – A TOB a tervezésnek egy tárcaközi fóruma; nem egy új képződmény, már eddig is létezett. Ami változik: augusztustól az operatív programokat is ebben a tárcaközi bizottságban tervezzük. A gyakorlatban ez úgy néz majd ki, hogy a minisztériumok stratégiai tervezői elkészítik a javaslataikat, a TOB ezeket megtárgyalja, majd felterjeszti a kormány elé. A kormány dönt róla, az NFÜ pedig végrehajtja a döntéseket. A FIT a kormány belső tanácsadó testülete, amely kéthetente ülésezik. Tagjai között a szakmapolitikában jártas korábbi miniszter található. – Sokak szerint a FIT pusztán kádertemető, illetve intézményes csatorna a pártvonalon történő lobbizásnak fejlesztési ügyekben. – Én másként látom. A FIT egy tanácsadó és állást foglaló, előkészítő testület, amely a kormány elé terjeszti állásfoglalásait fejlesztési kérdésekben. E javaslatokat a kormány vagy elfogadja, vagy nem. A magam részéről korszerű dolognak tartom, hogy legyenek olyan szakpolitikusok, akik kifejezetten fejlesztéspolitikai szemszögből nézik a dolgot. Egy miniszter ugyanis valószínűleg elég sokat megtanult a szakterületéről, amit hasznosítani kell. Ebben az értelemben a FIT megfelelő szakpolitikai kiegészítést jelent a minisztériumok közigazgatási, stratégiaalkotási feladatai mellett – így lesz egyensúlyban a rendszer. A másik ok, hogy a végrehajtás egy technokrata folyamat, míg a megrendelő mindig a jó értelemben vett politika. Az irányítási és a végrehajtási rendszer transzparens működése lesz a garancia arra, hogy az egyéni részérdekek ne kerülhessenek a közcélok elé. – Milyen fejlesztéspolitikai elveket alkalmaztak a források elosztásánál? – Három dolgot kellett figyelembe vennünk. Az egyik, hogy milyen politikai irányelvek alapján állítjuk össze a programot. A másik, hogy milyen determinációk vannak a rendszerben, végül pedig, hogy milyen fejlesztéspolitikai célokat akarunk elérni. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) stratégiai céljai a Lisszabonban lefektetett két fő európai uniós célnak megfelelően a foglalkoztatás bővítése és a versenyképesség javítása. A két legfontosabb horizontális cél pedig a társadalmi és a területi kohézió erősítése és a fenntarthatóság képviselete a döntésekben. Úgy mondanám, hogy a gázpedál a versenyképesség javítása és a foglalkoztatás bővítése, a fék pedig a horizontális cél: ahhoz, hogy ne szálljunk el a kanyarban, szükség van a fenntarthatóság szempontjára is. – Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben hogyan osztották fel a fejlesztési területek közötti források arányát és mértékét? – Az uniónak vannak erre vonatkozó irányelvei, és van a magyar kormánynak egy programja, emellett léteznek uniós kötelezettségeink is. A regionális és ágazati forrásmegosztás aránya pedig azon alapul, hogy kellő esélyt adjunk az elmaradottabb régiók felzárkóztatására is. Ezeket figyelembe véve kellett lebontani a forrásokat a két stratégiai cél elérése érdekében. Ebből jött ki egy táblázat. Viszont a kormány úgy döntött, hogy minden nagy fejlesztési területre egy értéksávot határozunk meg, amit valós társadalmi vitára bocsátunk a transzparencia érdekében. Szeretnénk odafigyelni a szakmai és civil szervezetek, a parlament véleményére. Már csak azért is, mert a program összesen 9 (7+2) évre szól, a megvalósítással együtt. – A fejlesztési terv 16 operatív programot tartalmaz. Ez nem teszi túl széttagolttá a feladatok végrehajtását? – Két szempont keveredik. A hatékonyság azt diktálná, hogy egyetlen regionális program legyen, és ezen belül rugalmasan csoportosíthassunk át pénzeket. Ugyanakkor a régiókban óriási igény van a specifikus, csak az adott régióra jellemző programokra. Hiszen teljesen mást kell fejleszteni a Dél-Alföldön, mint mondjuk Észak-Magyarországon. Ez nem jelenti azt, hogy széttagolt lenne a tervezés és működtetés. Éppen ellenkezőleg: a kormány úgy döntött, hogy a 16 operatív programot egyetlen szervezetbe összpontosítja a nagyobb hatékonyság érdekében. – Hol jelennek meg a programban a régiós, megyei és helyi önkormányzatok? – A helyi önkormányzatok lesznek az egyik legnagyobb haszonélvezői a fejlesztésnek. Célunk az, hogy a fejlesztés és az államreform kéz a kézben járjon. A kormány továbbra is elkötelezett a közigazgatási reform, a regionális rendszer bevezetése mellett – még a parlamenti szavazás kudarca ellenére is. Bár a szavazás évekkel tolta el a gazdasági és politikai potenciállal felszerelt régiók elindulását, a kormány támogatni kívánja a régiók fokozatos önállósodását és a lemaradt területek felzárkóztatását. Összevonjuk a decentralizált kormányszerveket regionális szintre és támogatjuk a kistérségek létrehozását. Maga az Új Magyarország Fejlesztési Program is régiókban gondolkodik. Ez egyébként egyezik az uniós logikával is. – Az önkormányzatoknak lesz elegendő önrészük a pályázáshoz? – Az unióval történő tárgyalásokon általánosan 15 százalékra alkudtuk le a minimális önrészt. Azonban egyes projektek esetében ennél nagyobb is lehet az önrész. Arra szeretnénk bátorítani, hogy a magánszféra és a helyi önkormányzatok közösen is pályázzanak egy helyi projekt esetében. De azt sem tartom abszurdnak, ha egy önkormányzat bankhitelt vesz fel az önrész előteremtésére. – Az EU-ban egyre hangsúlyosabb a kulturális alapú gazdaságfejlesztés gondolata – különösen az elmaradott régiók fejlesztése kapcsán. Magyarország talán éppen a kulturális tőke és kreatív ipar területén veheti fel nagy eséllyel a versenyt az unió többi tagországával. A fejlesztési tervben a kultúra fogalma meglehetősen szűk értelemben szerepel – például az épített örökség védelme kapcsán. Ön szerint a program jövőbeli, hosszú távú céljai között mekkora hangsúlyt kap a kulturális alapú gazdaság- és városfejlesztés gondolata? És egyáltalán: mi a kultúra szerepe a fejlesztési tervben? – E pillanatban az uniós támogatások gazdasági jellegűek: elsősorban a területi esélyegyenlőség megteremtésére és a versenyképesség növelésére irányulnak. Ennek megfelelően a programban a kultúra támogatása nem kiemelt prioritás, legfeljebb közvetett módon. Kulturális intézmények működési támogatása például nem szerepelhet a céljaink között. Elsősorban a Humán Infrastruktúra Operatív Programon belül lesz egy kulturális célra fordítható pénzügyi keret, valamint a turizmusfejlesztésnél is előkerül a kultúra. Viszont a tágabb értelemben vett társadalmi kultúrafogalom – egyfajta szemléletváltás – nagyon hangsúlyosan megjelenik a programban. Így például az öngondoskodás elve, az egyéni kezdeményezés és a teljesítmény megbecsülésének elve, a vállalkozások támogatása, a társadalmi szolidaritás erősítése kiemelt szerepet játszik. (Az interjú teljes változata a www.napi.hu oldalon olvasható)

Kezdődik az eurócsúszás kommunikációja?

A ciklus végére a költségvetés és az államháztartás hiánya visszatér a fenntartható egyensúlyi állapotba – mondta Gyurcsány Ferenc az Állami Számvevőszék elnökségi ülésén. Megfigyelők szerint a miniszterelnök ezzel burkoltan elismerte: legalább egy évet csúszik az eredetileg 2008-ra tervezett maastrichti kritériumok teljesítése, vagyis 2010-re nem lesz euróbevezetés Magyarországon. A jelek szerint folytatódik a talányos megnyilatkozások sora a kormányzat részéről az euróbevezetésről, illetve a kritériumoknak való megfelelésről. A tegnapi miniszterelnöki kijelentés illeszkedik ahhoz a kommunikációhoz, amelynek lényege, hogy mielőbb – 2008-ra vagy 2009 közepére – a maastrichti szintre mérséklik az államháztartás GDP-arányos deficitjét, s ezután a kormány eldönti, hogy mikor lép az ország az euróövezetbe. Mindenesetre amennyiben a kormányfői szavak mögött az húzódna meg, hogy a ciklus végére lesz euróképes a deficit mértéke, ez annak az elismerése is, hogy 2012 előtt nem várható az euró. Elképzelhető, hogy az eddig kommunikálthoz viszonyított csúszásra utalnak a miniszterelnök szavai – kommentálta lapunknak Trippon Mariann, a CIB elemzője. Gyurcsány Ferenc nem először fogalmaz euróügyben úgy, hogy abból akár az euró bevezetésének, illetve a feltételek teljesítésének a csúszását lehet(ne) kiolvasni. Nemrégiben a 2010 januárja helyett júliusa bukkant fel a kommunikációban, majd 2011 is felvetődött mint nem kizárható csatlakozási időpont. Kérdés persze, hogy mit kell érteni fenntartható egyensúlyi állapoton. Ez azt is jelentheti, hogy 2008-ra, illetve 2009 első felére kritériumképes lesz a deficit, a fenntarthatóság azonban csak később igazolódik be. Ez annál is inkább szempont lehet, hogy az EU egyre alaposabban vizsgálja a konvergáló országok „maastrichti állapotának” tartósságát, illetve egyre kevésbé elégszik meg egy adott pillanat euróképességével, s a tendenciák egyre nagyobb súlyt kapnak.

Kékkúti Ásványvíz Zrt.: felelősséggel a Káli-medencéért

A festői szépségű Káli-medence az utóbbi években a környezetvédelem, a környezeti nevelés és a fenntarthatóság egyik középpontjává vált az országban. Az aktív civil kezdeményezéseiről ismert, védett régió fejlesztéséért egy helyi gazdasági szereplő is felelősséget vállal.